Rovatok

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Duray Miklós
Trianon a saját felelősségünk is

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Jókai Anna
A határ

Kiszikkadt, fáradt volt. Tizenkét éjszakát töltött sátorban, nyolcat ifjúsági szállónak hirdetett hippitanyán. Huszonhat várost pipált ki a listán, s ötezer kilométert húzott át piros filctollal Franciaország harmonikává hajtogatott térképén. Amikor bélyeget vett, és érdeklődött, hány centime kell Magyarországra, négyszer kérdezték meg tőle (Arles-ban, Avignon-ban, Saintes-Maries-de-la-Mare-ban, és egy -esse-re végződő falucskában), hogy Magyarország Európában van-e. Három disszidenssel ta... lálkozott, ezek közül (Novella)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem Emléknap

Árpád személye, emléke egybeforrott a magyarság történetével, különösen a honfoglalással, az első évtizedekkel. De emlékének kisugárzása máig tart, nevét, emlékét történelmi emlékhelyek, szobrok és emlékművek, drámák és regények őrzik. Árpád népe – ez a kifejezés máig a magyarság egészét jelenti, nevét gyakran Árpád apánk formában használjuk. Aligha lehet nagyobb dicsérete és dicsősége egy több mint ezer évvel ezelőtt élt történelmi személynek. (Hírek)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Czakó Gábor
Benső Trianon

A szörnyű békediktátum évfordulóján - június 4. - elmerengtem, hogy mi a helyzet ma? Mert akkor történt, ami történt, a tegnapi meccsen kihagyott gólhelyzetet ma már nem lehet berúgni. De lesz-e visszavágó? Mi a helyzet? Tudjuk, a Szentkorona országának hajdan soknyelvű, és vegyes lakosságú tájain természetes vala a népek együttélése, és soha nem vertek meg senkit azért a magyarok, mert mások tótul, rácul, oláhul, ven... (Egyéb)

Duray Miklós
Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek?

Ismerjük-e önmagunkat, mi magyarok? (A nehezen elérhető források beszerzéséért köszönettel adózom Medvigy Endrének, Szarka Lászlónak és Archimedes Sidiropulosnak.) A magyar értelmiségnek azokban a köreiben, amelyekben meghatározó szempont a nemzet ügyeinek kutatása, a nemzet jövőjének tervezése vagy általában a nemzet ügye, 1920 óta a legtöbb töprengésre, aggódásra és vizsgálódásra a nemzet sorskérdései, az államhatárokkal szétszabdalt nemzet egyben tartásának nyomasztó (Egyéb)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Jókai Anna
A bábokról

Régen voltam bábszínházban. Húsz éve is talán – és most, a mi bábszínházunk megnyitó előadásán, a pompás, új épületben. Tudom, hogy egy szál deszka fölött is élhet a báb, ha mestere mozgatja, s a legragyogóbb környezetből is kitetszik a papírmasé figura, ha az ugráltató kéz dilettáns. Hiszen – gyermekkoromban – a Népliget parányi bódéiban is nagy gyönyörűségemre kalapálta nudlialakúra az ördögöt a hetyke paprikajancsi. Mégis azt mondom: kellett ez a gonddal,... (Novella)

Jókai Anna
Ítélet

– Neved? – ........ – Tévedsz. Tetteid? – ......... – A vétket meg nem fojtottad. A kísértést befogadtad. Közölnivalód? – .......... – A Törvény nem ismerése nem mentesít. Enyhít csupán. A Bíróság dönt; fellebbezés lehetséges. / 2 – Neved? – ............ – Hazudsz. Cselekedeteid? – ................. – Otthonossá tetted a gonoszt. Közölnivalód? – .............. – Tudtad a törvényt. Mégis megszegted. Súlyosbító körülmény. A Bíróság dönt; fellebbezés nincs. /3 Az ítélet: Általános átnevelő tábor. Foko... zatai: (Novella)

Csata Ernő
Életed kastélya - Castelul vieții tale

Forrás: internet, fordította Csata Ernő // Élt egyszer egy úr, aki elhatározta, hogy európai kirándulásra megy. Nagy-Britanniába érve, a repülőtéren vásárolt egy útikönyvet, amelyik tartalmazta a látogatható kastélyokat, a látogatási napok és órák feltüntetésével, közülük sok eléggé szűkre szabott programmal. Egyik oldalon egy különleges ajánlatra bukkant: „Életed kastélya’’ címmel. A bemutatott fényképek alapján ez sem volt sem jobb, sem rosszabb a többi kastélynál… Az útikönyvben szerepelt, hogy később... (Egyéb)

Csata Ernő
Csend - Liniște

Lucian Blaga, Lámkeréken született, Szeben vármegyében, még az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1895. május 9-én, egy ortodox pap kilencedik gyermekeként és Kolozsváron halt meg, 1961. május 6-án. Román filozófus, újságíró, költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi tanár és diplomata, kimagasló kultúrember a két világháború közötti Romániában. 1936-tól a Román Akadémia tagja. Az erdélyi Tribuna újság közölt először verset tőle 1910-ben Pe țărm címmel. Csend című verse is filozofikus tartalmú. (Vers)

Szerkesztő A
Bozsik József Emléknap (Aranycsapat)

Bozsik József, a több mint 100-szoros válogatott labdarúgó, a világ futballpályáinak egyik legkiválóbb egyénisége. Közel húsz éves élvonalbeli pályafutást tudhat maga mögött, talán minden idők legtechnikásabb jobbfedezete volt. Az Aranycsapat játékosaként sikert-sikerre halmozva szerzett Magyarországnak örömet, tekintélyt és tiszteletet. Az olimpiai bajnok, VB ezüst... érmes, ötszörös magyar bajnok sportoló igazi példaképe lehet ma is a futballszerető társadalomnak, a sportkedvelő fiatalságnak. (Hírek)

Szerkesztő A
Lóránt Gyula Emléknap (Aranycsapat)

Lóránt Gyula az Aranycsapat középhátvédje igazi küzdő típus volt. Edzések után továbbra is a futballpályán maradt és megállíthatatlanul, nagy alázattal gyakorolt. Állóképessége felülmúlhatatlanná vált, alappillére lett a válogatottnak. Mindent a labdarúgásnak szentelt. A mérkőzésekre úgy futott ki, hogy csak a győzelem az elfogadható, és ennek szellemében játszott. A válogatottban mutatott teljesítményével sok örömet szerzett nemzetének, hazájának. A sport iránti alázatossága ma is példaértékű. (Hírek)

Szerkesztő A
Balassi Bálint Emléknap

Balassi Bálint a magyar késő-reneszánsz legnagyobb alakja, a magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselője. Nevét Balassa Bálintnak is mondták, maga a költő is különbözőképpen írta saját nevét. Szerelmes verseivel, istenes költeményeivel és vitézi énekeivel megújította, a legmagasabb rangra emelte a magyar költészetet. Első műve egy protestáns értekezés (Füves kertecske). Több mú... zsája is volt (Anna - Júlia (Publicisztika)

Csata Ernő
A barátom - Prietenul

Arghezi, Tudor / A barátom - Prietenul // Hát így, Urszejem, / Pihentesd fejed a térdemen - / És áraszd szemembe jóságod. / Szép kutya, tudod, én vagyok a barátod, / Bízol bennem, / Vad, hegyi pásztorom, és élvezed / A hangom és a kezem simogatását, / Mert érzed a sziklás Gorj, juhakol szagát / És az otthoni gubát, bocskort. / Selymes bundád bozontos / És kemények a lábaid, / Mint kaluser gazdád botjai. / De vas szemfogával puhán mardossa, / Mikor szájkosarából a kezem megfogja. / Kedvességét így mutatja. / (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap