Rovatok

Fehér József
A magyarság Vergiliusa

Már öregek a szülei, amikor tizedik gyermekként 1817-ben megszületik Nagyszalontán Arany János. Az élet furcsa fintora, hogy a tízből csak ketten (Juliska, a legidősebb, és János, a legfiatalabb testvér) maradnak életben.Vézna fiúcska, aggódnak is érte; amikor tizenegy évesen váltólázban megbetegszik, attól félnek, hogy őt is „magához veszi a teremtő”. Alighogy felépül a betegségből, Aranyék háza hirtelen leég, az istállót kénytelenek kialakítani... (Publicisztika)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Szerkesztő A
1886 július 31-én hunyt el Liszt Ferenc zeneszerző

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka, korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt... (Hírek)

Fehér József
Nem értem!

A fejemet fogom, mert sehogy sem értem, hogy kik és miért félnek még mindig Petőfi Sándor, nemzeti nagy költőnk forradalmi szellemétől? Miért nem ismerik be végre – különösen ott, ahol a tudás fényének ragyognia kéne –, hogy huszonhárom évvel ezelőtt egy lelkes, kis tudós csoport (akit elismerés és dicséret illetne kitartásukért) megtalálta Barguzinban Petőfi földi maradványait? …Mert megtalálták! Bizonyság rá a hajtincs és a fejbőr, a koponya... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Petőfi: A XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen/ A húrok pengetésihez!/ Nagy munkát vállal az magára,/ Ki most kezébe lantot vesz./ Ha nem tudsz mást, mint eldalolni/ Saját fájdalmad s örömed:/ Nincs rád szüksége a világnak,/ S azért a szent fát félretedd. // Pusztában bujdosunk, mint hajdan/ Népével Mózes bujdosott,/ S követte, melyet isten külde/ Vezérül, a lángoszlopot./ Ujabb időkben isten ilyen/ Lángoszlopoknak rendelé/ A költőket, hogy (Vers)

Fehér József
Petőfi költészete a forradalom és szabadságharc tükrében

Aki az európai események alakulását figyelemmel kísérte, kísérhette, már 1847 végére azt érzékelhette, hogy „változásra érett a világ”. Petőfi Sándor, a lánglelkű költő így vallott megérzéséről a feleségének: ”Sejtek, sejtek én valamit,/ A jóisten tudja, hogy mit, …Nem maradhat így sokáig/ Mi hogyan lesz, majd elválik.” A Pesti Hírlapnál Csengery Antal... (Egyéb)

Szerkesztő C
Feltételezések szerint 1849 július 31-én halt meg Petőfi Sándor költő

Feltételezések szerint 1849 július 31-én a Segesvári ütközetben halt meg Petőfi Sándor. 2012 március 15-én bejelentés történt, mely szerint három hónapon belül azonosítják a Szibériában kihantolt - ún. "Petőfi-csontvázat". Újabb hírek hiányában a mai napon emlékezünk meg nemzeti költőnk haláláról. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar (Hírek)

Szerkesztő B
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszakerültire várnak:/ Itt él, ott holt hire... (Vers)

Kenessey Csaba
Az újságírói felelősség

Minden foglalkozást lehet különböző módon, - motivációval, - intenzitással űzni. Jó eredményt azonban csak az ér el, aki önmagát foglalkozásával identifikálja, eggyé válik vele. Ez minden foglalkozásra egyaránt vonatkozik. További hasonlatosság vagy hasonlóság található más foglalkozásokkal is a felelősségtudat vonatkozásában, itt összehasonlítva az újságírói foglalkozással tudatosan hasonlatosságot és nem azonosságot mondok. Hol mutatkozik... (Könyv)

Kiss Dénes
Átlőtt szívvel

Október 23. emléke// A fiúk előttem vonulnak/ Mellükön lőtt seb a kokárda/ Fiúk ti édes kis suhancok/ ezért jöttetek a világra?// Hosszú hosszú a menetetek/ Vonultok megszentelő őszben/ Fiúk ez a ti ünnepetek/ örök fényeskedő s időtlen// Kisöcséim vonuljatok csak/ arcotokon sírgyertyák fénye/ Legkülönbjei suhancoknak/ legenda lesztek ezer évre!// A fiúk előttünk vonulnak/ hősei a leggyönyörűbb ősznek/ Vérvirágos kokárdát hordnak/ és átlőtt szívükkel is (Vers)

Bakay Kornél
A kihirdetett magyar őstörténet alkonya

Önök eljöttek egy történelmi előadást meghallgatni, s legelőször ezt köszönöm meg. Az elmúlt fél évszázad alatt ugyanis a magyar emberek többségéből is kiveszett a történeti érzék, kiveszett az érdeklődés a valós, az igazi, a meg nem tagadott ősi múltunk iránt. Nem csoda ez, hiszen a mai hatvan éven aluliak nemzedékeit a kommunista uralom marxista-leninista történelmi materializmusával etették hosszú (Tudomány)

Barcsa Dániel
Egy téma, két mű, három szólam

Ivás István és Ditrói Csiby Éva könyve a székely határőrség végnapjairól - A székely határőrség szerencsétlen csillagzat alatt született: az erőszak gyalázatában fogant, vérben és szennyben jött világra, rabságot és megaláztatást hozott a szabad székelységre, és végül is tengernyi szenvedést zúdított a katonáskodókra és az otthon maradottakra egyaránt. A 18. században Ausztria már igen nehezen tudott csak lépést tartani a végletekig ... (Könyvbemutató)

Jókai Anna
A határ

Kiszikkadt, fáradt volt. Tizenkét éjszakát töltött sátorban, nyolcat ifjúsági szállónak hirdetett hippitanyán. Huszonhat várost pipált ki a listán, s ötezer kilométert húzott át piros filctollal Franciaország harmonikává hajtogatott térképén. Amikor bélyeget vett, és érdeklődött, hány centime kell Magyarországra, négyszer kérdezték meg tőle (Arles-ban, Avignon-ban, Saintes-Maries-de-la-Mare-ban, és egy -esse-re végződő falucskában), hogy Magyarország Európában van-e. Három disszidenssel ... (Novella)

Balogh Bertalan
Ha az lenne

Listákat szeretnék látni. Listát azokról a magyart állampolgárokról, akik lerombolták a feldolgozóiparunkat. Minden egyes ide vonatkozó embernek a nevét és lakcímét szeretném látni. A másik lista meg azoknak a magyar állampolgároknak a nevét és lapkcímét tartalmazza, akik már eladták a földjüket zsebszerződéssel, vagy valami hasonló fifikus módon. Majd pedig, egy listát szeretnék látni azoknak a nevét tartalmazván, akik törvényesen megütötték már a bokájukat a fentemlített ... (Novella)

Szerkesztő A
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő A
1889. július 28-án született Nyírő József író, politikus, újságíró

Nyirő József[1] (Székelyzsombor, 1889. július 28.[2] – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője,[3] és a Nagynémet Birodalomba is követte a ... (Hírek)

Szerkesztő A
Nyírő József: Most már jöhetsz, Jézuska!

– Idefenn a setét havasok között minden esztendőben valami baj van a karácsonyi szent ünnepekkel. Ezeknek a szegény, együgyű pásztorembe­reknek, égettszegény favágóknak, kik esztendők óta itt vágják a fát, valami brassai zsidóknak – ha haragszik Szentfelsége, ha nem – semmilettekippen nem lehet úgy megülni a szent ünnepeket, ahogy az Írás parancsolja: éjféli misével, betlehemmel, pappal, tömjénnel, orgonaszóval (Novella)

Szerkesztő A
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A ... (Novella)

Jankovics Marcell
Boldogasszony, anyánk - A magyar Mária-kultusz

Boldogasszony a magyar ősvallás anyaistennője. Szent Gellért püspök javaslatára a térítők Szűz Máriára vitték át e nevet (vö. Boldogságos Szűz Mária). Ősi magyar boldog szavunk így lett a Szűzanya latin állandó jelzőjének (beata, beatissima) magyar megfelelője mind a nép ajkán, mind az egyházi gyakorlatban. A magyarok Mária-kultusza közel egyidős a keresztény hit felvételével, és a nyugati kereszténységben (Tudomány)

Borbély András
Eltűnik hirtelen

Arany homokkal elfedett/ rom, párkányok, vakolat,/ s derengő nyalábok alatt/ szűk napod kimerevedett./ Harmat is hullott, senki,/ utcán, a föld alatt, égben,/ ki jár, föl nem tűnik neki:/ a boltozat zuhant le éppen./ Megtörténhetett itt bármi,/ nincs tőletek mire várni.// Alszik, mint megfagyott haraszt,/ aszott csont és fosszíliák, s naponta hal meg ezer más//. Ha alszol, élve úgy maradsz,/ mint halott hősök szobrai,/ mint metrón nyűtt tekintetek…/ És nem értem, mit beszéltek;/ ha (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap