Rovatok

Szerkesztő A
1948. október 24-én hunyt el Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját,... (Hírek)

Szerkesztő C
Hunok /Szkíták/ Világtalálkozója - Nemzetegyesítés - Parádfürdő, 2013. október 23-24-25-26-27.

Hunok /Szkíták/ Világtalálkozója - Nemzetegyesítés - Parádfürdő. Ideje: 2013.Magvető Hava /október/ 23-24-25-26-27. szerda-csütörtök-péntek-szombat-vasárnap /5 nap/ napkeltétől-napnyugtáig. Helye: Heves megye, Mátra hegység, Parádfürdő, Cifra Istálló környéke. Térkép: http://www.tourmix.hu/terkep/paradfurdo. (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
1956 kárpátaljai mártírja

Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: "ellenálló csoportot" szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálocsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a (Egyéb)

Szerkesztő A
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Október 23., az 1956-os forradalom ünnepe

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen... (Hírek)

Szerkesztő A
Az 1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.[1] Az október 23-i budapesti (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ... (Publicisztika)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót! / Itt visszalépni nem lehet!... (Vers)

Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Szerkesztő A
1956 örök októbere

Gérecz Attila októbere,/ a fiatalság októbere,/ a gyermekek októbere,/ a fegyveres felkelőké,/ a tankcsövek árnyékában tárgyalóké,/ a lépre csaltaké és a becsapottaké.// 56-ban a világ még csak/ csodált bennünket,/ talán, ma már/ a szívéig, az értelméig is eljutott,/ hogy mit jelent föllázadni/ az önkény,/ a hazátlanság/ és a diktatúra ellen;// 2004-ben a világnak már kötelessége tudni,/ hogy a glóbusz égő sebeként,/ mint a lázrózsa, küzdenek... (Novella)

Szerkesztő A
Ártatlanok Vére

1956 a Magyar nép szabadságra és függetlenségre való igényének mérföldköve, valamint a háttérben meghúzódó világuralmi erők aljas zsarnokságának újabb megnyilvánulása. - Mansfeld Péter emlékére. Ajánlom mindazoknak, akik harcoltak a Magyar Nemzet szabadságáért, és azoknak, akik hősi halált haltak érte! 1956.okt.24. Közép-magas, ösztövér férfi haladt öles léptekkel a kihalt főutcán. A távolból kiáltozást, macskaköveken gördülő nehéz lánctalpak... (Novella)

Szerkesztő A
Lukáts János: Anyám, 1956… (megemlékezés)

Kedd volt, sugaras, szép őszi délután. A rádióban déltől kezdve félóránként mondták be, hogy engedélyezik vagy megtiltják a tüntetést. A műegyetemi ifjúság hívta rokonszenv-tüntetésre a budapesti egyetemeket. (Lengyelországban a nyár óta zavargások folytak. Az új lengyel pártvezér, Gomulka – jóarcú, magas, kopasz lengyel – szembefordult a sztálinizmussal is, meg Hruscsovval is. Vonzó példa volt ez, (Novella)

Szerkesztő A
Zas Lóránt: Már semmi sem

(Memento 1945. ápr. 4., 1956. nov. 4. - Magyarok között a hajón)// Már semmi sem olyan, mint máskor./ Az évforduló terhe rádszakad/ közel, vagy távol a hazától./ Az eget nézed, tengert, a halat/ és akác hiv a hetedhét határról./ És bimbó nyilik, inganak falak./ Hilo virágos erdeje még távol,/ de benned ég a szó és felfakad,/ hogy annyi év után is, máshol,/ egy új otthont teremtve, akarat/ és kézfogás, ami a mából/ nagyon sokáig még ... (Vers)

Szerkesztő A
Kiknek ünnepe október 23.-a?

1956-ban a Forradalom leverése után többszázezred magammal hazámat elhagyni kényszerültem. Fiatal életemet kellett mentenem, a megtorlás előrelátható volt mindazoknak, akik 1945-től 56-ig megélték a kommunista diktatúrát. Azóta mind Magyarországon (titokban), mind külföldön a legnagyobb magyar ünnepnek tartottuk október 23.-át. A kádári időkben mindent megtettek annak érdekében, hogy... (Könyv)

Szerkesztő B
Dobos Marianne – Takácsné Oláh Judit: „Jut-e nekem egy nyugalmas sarok”? 2/2

Takácsné Oláh Judit: Hideg, csípős tavaszi nap volt, emlékszem. Fél Miskolc összegyűlt a temetésen. Hosszú-hosszú órák teltek el, és nem engedélyezték addig a szertartás elkezdését, mígnem csak a közvetlen hozzátartozók maradtak ott, meg a pap. Féltek, nehogy újabb zavargás kezdődjön. De a tömeg nem akart oszolni, nem és nem. Ott álltunk, fagyos (Publicisztika)

Bella Árpád
Miért? 1956-2006

Bevezető Steinné Grúber Katalin Miért? - 1956-2006 c. könyvéhez. -- Vár tétován, várja a csodát, várja a nagy változást. Azt hiszi, az majd magától jön el, s úgy gondolja, nem kell érte tennie semmit, mert majd valakik, valahol megteszik AZT helyette, nem úgy, mint’56-ban. Közben azért titokban elmélkedik, de azt is csak óvatosan. Ártalmas lehet a gondolkodás, sőt egyre inkább újra veszélyes. Steinné Gruber Katalin a Magyarság költője. (Könyvbemutató)

Steinné Gruber Katalin
Vér és kenyér

Hideg októberi nap volt. Az ágyúzás napok óta egyre sűrűbben hallatszott. A fegyverek szünet nélkül ropogtak. Orosz tankok lőtték a várost. Lőtték, még romhalmaz nem lett. A magyar főváros, magyar kérésre. A Jóságos Kádár elvtárs kérésére! '! Az utcákon össze-vissza futkosó férfiak, nők, gyerekek, akik vagy a szétlőttlakásukból menekültek, vagy azért voltak az utcán, mert úgy hallották, hogy valahol élelmet, kenyeret osztanak... (Novella)

Szerkesztő A
1956 kronológiája

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc megismeréséhez és megértéséhez szükséges megismerni azokat a politikai és történelmi eseményeket, melyek annak előzményei voltak. 1955 – A szovjet hadsereg kivonul Ausztriából. Ekkor előttünk, magyarok előtt is felcsillant a szovjetektől való felszabadulás lehetőségének reménye, de a Varsói Szerződés megkötése megakasztotta ezt a folyamatot. 1956. február – A Szovjet Kommunista Párt XX. ... (Hírek)

Szerkesztő A
Október 23., az 1956-os forradalom ünnepe

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen... (Hírek)

Madarász Imre
Könyvportrék Kádárról

Egyfelől a sokszínű és sokarcú, nehezen meghatározható és még bizonytalanabbul megítélhető retródivat, másfelől az 1956 örökségével való sokkal komolyabb, ünnepélyesebb számvetés a forradalom ötvenedik évfordulóján különösen időszerűvé tette – hogy ne mondjuk, divatba hozta – a Kádár-korszakkal és főleg névadójával való foglalkozást az irodalomban is. Olyan szépirodalmi vagy publicisztikai (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap