Rovatok

Kő-Szabó Imre
Alkotói űr

Csabai Csaba elhatározta, hogy ettől a naptól nem a száját tépi, meg óhajtozik egy remekműre, mint legtöbb magát írónak valló „kolléga”. Hanem belecsap és megírja élete nagy művét, egy olyan regényfélét, amely róla, barátairól és a környezetéről, az itteniek bújáról, bajáról, meg minden egyébről szól majd. Mert a panelben élőkről, még nem született egy jó mű, de majd ő most megmutatja. Azért érzett erőt magában ehhez, mert tényleg felismerte mostani... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - Gazda és kereskedő

„Azzal nyakába vette a tarisznyát, fejébe csapta a kalapot, s úgy ment ki a házból, mint aki nem is készül visszatérni soha. Ment, mendegélt az úton, lassan besötétedett. Haragja lelohadt, s bánta már, hogy eljött hazulról. Visszafordult volna szívesen, de nem tehette. Mert aki egyszer kimond egy szót, annak tartania kell magát hozzá.” Simorka Sándor illusztrációival /A gazda és a kereskedő / Magyar népmesék sorozat (Könyv)

Mila
Amikor a szülők magukra maradnak

Az emberekkel elég nehéz dolgozni. Van ilyen is olyan is. Az egyik kedves, elégedettségét fejezi ki, a másik simán kifizeti a fényképet, a harmadik válogatja sokáig, melyiket is vegye meg, de akad olyan is közöttük, aki többször is visszamegy, de nem veszi meg a fényképét. Ingyen szerette volna. Azt nem lehetett. Mindjárt az első nap a főnöke bejelentette, senkit sem sajnál meg, nem adhatja a képeket ingyen, mert vele gyűlik meg (Riport-tudósítás)

Viasz Zoltán
Időnek kútjából…

…S akkoron feljuta az fene rém az napnak házához, s gonosz étvággyal felfalá az világőre napot. Vak setétség borula akkoron evilágra, s az népek rettegének az feketeségben. S az sárkány kacagott vala, iszonyt s fertelmet bocsáta reájuk, hogy pusztulnának bele. Ám akkor ott terme Fejérlófia, eleink virága, legöregebb táltos, ki megjárá az alvilág fenekét, s véle jöve az népek hét vitéze, s nagy, áldott tüzeket rakának, melyek távol tarták az... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Új világ

Új világ? Ilyen is van? Hol? -- Kopogtattak. – Tessék! – kapta fel a fejét a hírneves főszerkesztő, éppen kávézott, s ilyenkor nem szerette, ha zavarják. Fáradt tekintetű ember lépett a szobába. – Elnézést a zavarásért. A főszerkesztő elvtársat keresem. – Parancsoljon, én vagyok. – Bárány – mutatkozott be sután a váratlan látogató. – Bárány Béla, kérem tisztelettel. – Harsányi. Milyen ügyben keres? – Hogy milyen ügyben? Hát… izé… hogy is mondjam…? – Röviden – nyomta (Novella)

Orosz T Csaba
Túra tanúlságokkal

Tizennyolc éves nagyeszű koromban történt meg velem ez a tanulságos eset. Egyik nyári reggel Ferkó barátom, azzal a hírrel fogadott kedvenc padunknál, hogy tegnap megkapta első kettőötvenes motorját, egy gyönyörűen csillogó, vadiúj álompiros ETZ-t. Irigyen bámultuk mindannyian a fénylő csodát, hiszen nekünk "földi halandóknak" csak verhovina vagy komár moped jutott. Még az akkori idők kőgazdagnak számító maszek virágos fiának, Kutyának is "csak" egy két éves (Novella)

Jász István
Drámajáték

(Bevezetés a színpadi bonyodalmakba.) A címben megjelölt pedagógiai módszer segítségével mindenki feltérképezheti tanítványai lelki életét, de nemcsak a tanítványok, hanem önmaga és a társa lelkébe is beleláthat. Megtalálhatja a továbblépéshez is a vezérfonalat, akár szó szerint is, hiszen az egyik drámajáték fő kelléke egy pamutgombolyag, amely segít láthatóvá tenni mindazokat a kapcsolatokat, amelyek ... (Dráma)

Szerkesztő C
Zas Lóránt: Napjaink

Napjaink pányvázott határa,/ a párában izzadó kövek,/ karámország lett minden mára,/ a börtönőr is lesből lövet. / Te átkeresztelt kicsi ország, / te szétszabdalt és szétdúlt sziget,/ végítéletes, véres kor, hát/ benned, én, költő, nem hiszek./ Elvehetted az ifjúságom/ és megtörhettél nyakat, szívet,/ mégis, a fényt, az esőt várom: / ki ösvényt nyit, ki terel, ki vet. / Ki felkelőben homlokára / a szavával varázsol Napot, / annak a tér tágasra tárva : / követ és karámot ... (Vers)

Szerkesztő A
Duma-István András: Csángó reneszánsz, ahogy a csángók látják

Remény és tapasztalat - A csángó reneszánszot csak a csángók tudják megteremteni - A moldvai magyarság az elmenekült, betelepített, esetleg itt maradt magyar népességbol származott. Így tudjuk évszázadok óta. Saját, önálló politikai és hivatalnokrendszerük nem alakult ki. Pedig csak ezek segítségével tudták volna megőrizni sajátos kultúráját és jogait ez ... (Publicisztika)

Papp Lajos
A szeretet gyógyító ereje

"Egyre durvábbá válik a minket körülvevő világ. Az előttünk álló napok semmi jót nem ígérnek: kíméletlen harc indult a hatalom birtoklásáért. Mindannyiunknak szükségünk van kapaszkodókra, a vad forgatagban való csendes megállásra, erőgyűjtésre, hogy a tisztánlátás képességét meg tudjuk őrizni." - Papp Lajos. Papp Lajos nem „csak” szívsebész. Gyógyító ember, aki az emberek lelkét és beteg Nemzetünk szívét gyógyítja. Egy történet, melyet Papp Lajos... (Egyéb)

Mészáros Márton
Hálózat és kánon

A XX. század végének, XXI. század elejének irodalomtudományában hálózatról két értelemben szokás beszélni. Sajátos módon mindkét elgondolás az analóg-digitális dichotómia mediális forradalmát helyezi vizsgálódásának középpontjába, mégpedig abban az értelemben, hogy az analógot automatikusan a lineárissal, a digitálist pedig szintén az evidencia értelmében a nem lineárissal és az ezzel (túlságosan is) gyakran egyenértékűnek tekintett hálózatival... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: Okos Kata

A Kráter Műheyl kiadása: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, élt egyszer egy szegény asszony a lányával, akinek Kati volt a neve. Olyan okos volt ám ez a Kati, hogy még a legfurfangosabb ember eszén is könnyűszerrel túljárt. Kedvelte a tréfát, s bárki bárhogyan is próbálkozott vele, bolondját járatta mindenkivel. Messzire el is jutott az okos leányzó híre, el bizony, még a király palotájába is. Nagyot nevetett ám a király, amikor elmondták neki udvari... (Könyvbemutató)

Eszterke
Párbeszéd

(Valahol Magyarországon...) - Hé, te! - Én-e? - Nem ÉN! TE! - Mi van? - Gyere má'! - Minek? - Mert... - Mi mert? - Nem MI! - Hát? - KI! Ki mert? - Én. - Mertél? - Mertem. - Mit? - Levest. - Minek? - H’ egyél! - Hát e’ mi? - Légy. - Mi legyek? - Bögöly. - Bögölj te! - Hun a Gazsi? - Ahun. - Minek? - Oszt... - Észt? - Nem. - Naná! - Kártyát. - Nyert? - Nyert. - Sokat? - Sokat. - Verje devla! - Verte. - Devla? - Nem a’. - Hát? - A Jóska. - Verte? - Verte. - Hol? - Agyon. - Nagyon? - Nagyon. - Oszt’? - Többé ... (Humor)

Kálnay Adél
A bolond Jusztin

Jusztint mindenki bolondnak tartotta a faluban, és akként is bántak vele. Kinevették, ugratták, legyintettek rá, úgy beszéltek előtte róla, mintha ott sem lenne. Jusztin nem haragudott érte, hiszen soha semmiért nem tudott haragudni. Persze voltak dolgok, amiket nem szeretett, például a nevét. Jusztin, Jusztin, kóstolgatta mindenki, ez most fiú vagy lány? Nagyapja is csak csóválta a fejét, ilyen nevet ki látott, morogta, az anyádnak sincs ki a négy kereke, az biztos! Jusztin nem... (Publicisztika)

Jókai Anna
A bölcs bíró esete

A valóság már régen túlszárnyalta a meséket. Éppen csak a hirtelen átváltozás történik fordítva. A sorrend: szépből lesz a rút. Működik a negatív csoda. Tündérrel fekszel, varanggyal ébredsz. Hőst sejtesz a sisakrostély mögött, aztán élsz-éldegélsz a fekete disznóval. Virágos rétre heversz – feneketlen tó nyel el. Gyémánthegyre kapaszkodsz, üveghegyre érsz fel. Táltoson indulsz csatába, súlyod alatt gebe roskad össze. Kardot rántasz, és csenevész vesszővel védekezel. Zengő aranyerdő, ... (Novella)

Borbély László
Karriert vagy tisztességet?

Szalay Károly író, irodalomtörténész legújabb kötetében sajátos kisregényt olvashatunk Kardos Györgyről (Az ezredes), portrét Bóka Lászlóról (Bóka), ezek mellett számtalan rövid írást (Árnyképek ezüst kloridon) közöl a tőle megszokott kedves, humoros, könnyed hangnemben. Ezen anekdotákban, adomákban, életképekben és rajzokban a legkülönfélébb emberekről mesél: a szereplők között találjuk Németh Lászlót és Erdei Ferencet, (Publicisztika)

Turcsány Péter
Évezredváltó pirkadat

Mi volt, mi lesz apáink s e század titka? / Isonzó, Don? Auswitz, Hirosíma, / Szerbia? Kinek, mitől ki előtt, / s miért kellene pirulnia? / Asszonyomnak kell-e? / Gyermekeimnek kell-e? Barátaimnak kell-e?/Tavaszban virághab-rokolyás, nyárban/újszülött termést ringató fáimnak miért kellene?/ S úsztatónk vizén a kacsanyom-/ horzsolta tó arcvonásainak, hol gyöngytyúk/ s vadlúd megett fácán is talál szemet –/miért kellene?/Arcborító alkonyi... (Vers)

Szerkesztő C
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő A
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett. (Novella)

Szerkesztő C
1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap