Rovatok

Adorján András
GagyIstván, a blamázs - Népszabadság

Említettem ugye, hogy egyik fő erősségem a körlevél? Nos, a TV-ben 2013. augusz-tus 20-án látott szörnyűséges AlföldIstván darab sokadmagammal engem is fölhábo-rított. Írtam tehát egy rövid mérgest valami 300 címre. Nem vicc, több is van – a ke-rületi rendőrkapitányságokat sem felejtve, végülis a rendőr is ember. Ilyenkor nagyjából 35-40 „Elolvasva” üzenet jön. Nagyon néha pár sort írnak is némely címzettek. Legnagyobb meghökkené... (Publicisztika)

Turcsány Péter
Mezőség, a "nyomorúság Golgotája"... 4/6 - A mezőségi táj

„A Kár­pá­tok rop­pant gyűrűjébe zár­va, la­po­san, szé­le­sen hú­zó­dik a Me­zőség. Haj­dan tűzhányókkal ko­szo­rú­zott ten­ger­öböl, ma el­öre­ge­dett, for­má­já­ban és lé­nye­gé­ben meg­vál­to­zott vi­dék. Szép­sé­gét ne­héz meg­ér­te­ni, de ha mé­lyeb­ben ele­mez­zük a tá­jat, év­mil­li­ók kö­dös táv­la­tá­ból ra­gyog­va bon­ta­ko­zik ki ere­de­ti ké­pe. A ma ko­pár domb­ol­da­la­kon óri­ás töl­gye­sek zsong­tak ak­kor, tisz­tá­sa­in vad­disz­nók (Vers)

Szerkesztő A
Fenyvesi Félix Lajos: Krétaszámok

Szép őszi napon történt. Az idős férfi Bécsbe érkezett, egy-két órára, hogy emlé­ kezzen és induljon tovább. Sokszor gon­ dolt erre a reggelre az elmúlt évtizedekben, hogy talán megéri és kibírja a hosszú repü­ lőutat. Mindig elővette ilyenkor a régi, megfa­ kult fényképeket, a megsárgult leveleket. Behunyta a szemét, és ott volt újra szü­ lő­ földjén. Halott apja búcsúszavait hallotta, édesanyja botorkált felé az alkonyi homályból, és kérdezte: “Mikor jössz haza, kisfiam?” De hát (Novella)

Szerkesztő B
F. Molnár Gabriella: Kísértés az Édenben

(Éva tragédiája, a bűn születése) / Az én Édenemben égető vágy van, nehéz és fülledt erotika. / Minden, de minden csak háttér ehhez: színes a világ, / s édes a mosolya. Bomlik a bimbó, oly befogadó, édes mézet csurgató. / Jaj neked báva rovar, ha bekémlelsz kelyhébe, / a bársonyos szirom szorítása – az illattal kábító / Halál maga. // Az Édenemben perzsel a Nap. Szellő borzolja omló hajkoronám, / – Lidérces (Vers)

Tusnády László
Zarándoklat a magyarság Életfájánál

Prológus Nagy csendű éjszakában jó feltekinteni a csillagos égre. Bármerre is járjunk, életünk forgataga bárhova sodorjon, egy érzés marad bennünk, mely a biztonságot sugallja: nagy messze is elmondhatjuk, íme, azok a csillagok hazánk irányát mutatják. Nincs szegényebb a hazátlan embernél. Hazátlan lehet az, aki örökre megtagadja azt a földet, ahol született, örökre megtagadja azt a nyelvet, amelyre édesanyja... (Dráma)

Balázs Géza
A magyar nyelv változásai a rendszerváltás óta

A magyar nyelv európai történetében megkülönböztetünk ómagyar, középmagyar és újmagyar kort. Az új szakaszon belül korszakhatárnak tűnik 1920, az I. világháború utáni határrendezés, amelynek hatásaként a korábbi Magyarország lakosságának egyharmada (közte legalább 3 millió magyar) az ország határain túlra került. Ennek következtében... (Publicisztika)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője

2008. április 23-án A Magyar Nyelv Múzeuma időszakos kiállításokkal nyílt meg, mert az állandó tárlatokhoz idő és pályázati forrás kellett még. 2008 őszén bemutattuk A magyar szó világát, de a valóban nagyszabású, modern, interaktív kiállításunkat 2010. szeptember 29-én adtuk át Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelen (Tudomány)

Szerkesztő C
Tamás Mihály: Két part között fut a víz

A 30-as évek felvidéki irodalmának kulcsregénye egy beregszászi családtörténetbe bújtatott Reményikhangú üzenet: elmenni, vagy megmaradni a cseh megszállás alá került Kárpátaljáról? A regény cselekményének ideje az 1918-as őszi államfordulatot követő három év, nem véletlen, hogy a főszereplő Bodák Iván fiatal éveinek történetében az alakuló, formálódó kisebbségi sors tükröződik. Szláv... (Könyvbemutató)

Balogh Bertalan
A kabbalah

Abban a megtisztelő helyzetben voltunk feleségemmel, hogy Mr. Sternnek, a 93 éves korában elhunyt, igazán tündérien kedves nyugalmazott rabbinak a közvetlen baráti köréhez tartoztunk. Mondtam neki egyszer, mint atyai, sőt nagyatyai barátnak, hogy mindig szerettem volna egy könyvet a kabbalah-ról, a zsidóknak arról a bizonyos ősi számmisztikájáról, de sehol sem tudtam hozzájutni. Tekintetét ösztönösen a szoba négy falát (Novella)

Szerkesztő A
Közzé tesszük Tormay Cécile könyvét

A Magyar Irodalmi Lap szerkesztősége a jövőben folytatásokban közzé teszi Tormay Cécile Bujdosó könyv c. művét. A könyv témája, illetve tartalma választ ad arra, hogy Tarlós István főpolgármester, illetve a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémia (?) urai miért ellenzik, hogy a mai Magyarország fővárosában közterület viselje a Nobel-díjra esélyes írónőről nevét. Ne kerülje el figyelmünket, a hatalom miként próbálja háttérbe (Hírek)

Szerkesztő A
Miért nem lehet Tormai Cécileről közterületet elnevezni?

Tényleg, miért nem? Mert Budapest főpolgármesterének nincs hozzá bátorsága. A volt SZDSZ-es Tarlós István nem biztos abban, hogy a mai Magyarország fővárosában viselheti-e közterület az irodalmi Nobel-díj esélyese, a nemzetközileg elismert író, egy magyar hazafi nevét. Ezért útbaigazításért a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémiához fordult. Ennyi erővel kérhette volna (Hírek)

Polszerkesztő2
Bolyongó Láng

Egy utcanév-nem-adás margójára - Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. A "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket, szinte írói sikereit (Publicisztika)

Turcsány Péter
Óda Calliopéhez 3/3

A Trianon-trauma mint fordulat a magyar prózairodalomban Tormay Cécile Az idegen című novellájáról „S a holsevizmus rémképei készítik elő Az idegen Donátját, hogy a kommunisták egy áldozatának kastélyában találkozzék annak istenfélő, tisztes ősével s a cinikus modern emberrel, akiről kiderül, hogy ő maga, «az, aki a háború előtt más volt.» Más szóval: az, aki minden pusztulásért felelős. A magyar társadalom felelősségét ez a látomás állapítja meg (Tudomány)

Kaslik Péter
A Bujdosó könyv üzenete (Tormay Cécile)

Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezer éves magyar nemzet erőszakos szétdarabolásának előestéjén. 1918. október 17-én Tiszta István, Magyarország miniszterelnök a képviselőházban bejelentette: „… a háborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.” A magyarok számára, azonban sem a külső, sem a belső béke nem következett be. A belső „békét” Károlyi Mihály, áruló jellegű, majd (Publicisztika)

Szerkesztő A
Tormay Cécile - Az ősi küldött

Tormay nagyregénye, melynek befejező része, A fehér barát nem is készült el teljesen (hiszen Kállai Miklós fejezte be a jegyzetek alapján) , a tatárjárás időszakának grandiózus mementója. Az írónő egykori népszerűsége a külföldön publikált magyar írók közül csak a legnagyobbakhoz mérhető! A legnagyobb francia és német kiadók írásai kizárólagos kiadásának jogáért versengtek. Anatole France óriási jövőt (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
1875. október 8-án született Tormay Cécile írónő, műfordító, közéleti szereplő

Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő. Származása, tanulmányai: Tormay Cécile[1][2] ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja Krenmüller (Hírek)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Németh aladár István: Karvaly, aki szabadnak született

Mondják a bölcsek és okosak: csak a bátrak, győztesek nevét őrzi meg az emlékezet, a történelem, sőt még azt is mondják, hogy még vesztesen is elvonulhatsz emelt fővel. Nehéz és rossz időket élünk ma is, de a remény sugara felmelegíti a bánatos szíveket. Félrevezetett, lebutított nép még nehezen ébred, csak mostanában változott meg. Nem... (Novella)

Lukáts János
A velünk élő tizenhárom

Ha évente csak egyetlen napon gondolunk rájuk, és idézzük fel alakjukat, akkor sem teszünk keveset. Akire minden esztendőben tíz millióan gondolnak, vagy többen is, szerte a világban, az nem élt hiába. Annak sokat ért az élete, sokat a halála. Példává lett, nemzetet, országot összetartó példává. Gondoljuk végig az éveinket, azt az okosan rendezett, és még éppen áttekinthető kertet, amelybe... (Publicisztika)

Bilecz Ferenc
A magyar honfoglalásról

Ez a kérdés csaknem mindig jelen van, amikor a magyarok szóba jönnek egy-egy kötetlen beszélgetés során. Hol nyíltan, hol a háttérben, a szituációtól függően. Mi magyarok, pedig évszázadok óta együtt élünk származásunk alapkérdésével. Van válasz, talán több is, mint kellene! Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget sem a kérdésnek, sem a válasznak. Őket nem józanította ki Trianon, valójában a nemzeti himnuszunk szavait sem értik igazán. (Publicisztika)

Szabó Jolán
Elkésett vallomás

Ha nem vagy őszinte, magadnak okozod a legtöbb bajt. A Villányi úti lakás nyitott ablakain a redőnyök ritkásra eresztettek, hogy bejöjjön a friss levegő, mégse süssön a nap az alvó szemébe. Tibor félálomban átnyúl a franciaágy másik felére, de keze csak a kihűlt párnát találja. Kell néhány másodperc, mire rájön, hogy szombat reggel van, és felesége ilyenkor már a piacon vásárolgat. Házasságuk húsz éve alatt egyszer kísérte el, akkor sem kellett volna. Nagy feltűnést keltettek azzal, hogy a jól (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap