Rovatok

Szerkesztő B
1763 május 9-én született Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven... (Hírek)

Turcsány Péter
Wass Albert emlékére - Az ember véges, az író örök

Wass Albert 1998 február 16. hajnalán // A sors, a hon, az embertelenség/ andráskeresztjére szegezve, végzetesen,/ szája szélén a látni tudók maró verejtékével,/ pisztolytüze lobbant szikár veresen./ Előkészítetlen csattanás; a szájon át,/ vérvelős kráter-masszán keresztül,/ a - koponyahéj szétesve - / plafonba fúródott a golyó íve.// Fegyver a padlón. Gyilkos (Vers)

Doma-Mikó István
Kamikaze búcsúlevelek 2.

A japán Tokubetsu Kogeki-tai, rövidítve TOKKÓTAI magyar fordítása Különleges Támadó Alakulat. Tagjai öngyilkos bevetéseken bombával megrakott harceszközeikkel az ellenség hajóinak, repülőinek vagy objektumainak ütközve felrobbantották azokat. (Publicisztika)

III. István
Az öreg és a kutya

Ismét gyötörte a nyugtalanság. Ismét nehéz lett a szíve, mint pár napja, amikor elhozták az anyjától. Megérezte, hogy ismét ki fogják szakítani a környezetéből, és ismét bizonytalannak érezte a jövőt. Pár nappal ezelőtt megnyugtatta az új gazdái szeretete. Ő is megszerette őket. Különösen a gazdasszony nőtt a szívéhez, aki tegnap is egész éjszaka vigasztalta. Ő jobban megértette, mint a gazda, hogy ismeretlen helyen nem szeret egyedül éjszakázni. Ő még éjfélkor is... (Novella)

Orosz T Csaba
Don anyácska gyermekei

Hol terem a vitéz?.. - Szasenyka mindig félve várta haza apját Vaszilijt a nagyhangú atamánt. Vaszilij a Szakasznyo Atamán helyettese volt akit a Cáratyuska nevezett ki Novo Cserkaszki állomáshelye élére. Vaszilij a családjával, a félénk, törődött Ászjával és gyermekükkel az aprótermetű Szasenykával, a központtól viszonylag messze a Manicsi mocsarak között éltek. Ott ahol a Khoper a Donba ömlött hogy... (Novella)

Orosz T Csaba
A nádi farkas legendája

Nagyapám története. - „Falu kanja” így gúnyolódtak a gyerekek, de a rosszindulatú legények is néha, ha már nem tudták bántani Ferencet máshogy. Nem a lányok utáni járkálását irigyelték, sokkal inkább arról a régi esetről (történt már vagy két hónapja) beszéltek, amikor Ferenc egyedül kiverte a nádudvari kocsmából a razziázó csendőrszakaszt. Nem a részegség dolgozott benne, hanem az igazságérzete nem engedte, hogy szó nélkül hagyja a nagyszájú kakastollasok... (Novella)

Balogh Bertalan
Vasból fakarika

Akváriuma van, benne nagyon szép halakkal, óceánnak. Aztán, macskája is van, cirmos macska, tigrisnek. Továbbá, van egy japánosan miniatürizált tölgyfája, ha nem éppen juharfa az. Nem éri el az arasznyi magasságot sem, viszont megörtént, hogy még virágzott is egyszer. Ez számára az erdőség. A fél világ belefér neki egy szoba sarkába. Majdnem boldog ember. Kürülbelül olyan boldog, mint a „zúgó erdősége“ mint a macskatápon élő... (Egyéb)

Toót H. Zsolt
Zarándokút a szavakért

„Szétrohadt, amit az értelem és a kultúra annakelőtte egybentartott. Valami elmúlt. Senki nem értette, hogy mi lépett a helyére. A szavak nem azt fejezték ki, ami történt, röpködve a szélben egymásnak ütköztek… Nem az ismeretek lettek hasznavehetetlenek, a tudás vesztette el az értelmét. Mi ez – kérdezte Ruben –, valami elmúlt történet, vagy mi kerültünk előbbre az időben? Azt, amit hallott, mintha valaki megírta volna már régen” – olvashatunk Sándor Iván A szefforiszi (Novella)

Szerkesztő C
1827 május 7-én született Vajda János költő

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.[1]) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Életpályája Édesapja, Vajda Endre 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Édesanyja Velenczei Lidia. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. A... (Hírek)

Jókai Anna
A korai és az utolsó

Önarckép 1946 január / A távozó 1990 január / A korai verset Nemes Nagy Ágnes a kötetébe nem vette fel. Talán igaza volt: még nem vers ez, inkább odavetett széljegyzet, rögzítés szándékából, a valóság margójára. / „Mohó vagyok. Vad vagyok. / Önmagamban rab vagyok. / Rémület és gyűlölet / feszíti a bőrömet. / Csinos vagyok, szép vagyok. / Hosszúlábú, ép vagyok.” / Dallamos, egyszerű mondóka. Bizonyos fokig utánérzés; így a „rémület” és a „gyűlölet” sem egészen... (Egyéb)

Veress Miklós
Nem kártyavár

1. Volt egy idő, amikor mindent kisbetűvel írtam a verseimben, mert tizennégy évesen (csoda 1954–55-ben, vagy 56–57-ben) központozás, olykor folyamatosan és verzál nélkül írt – francia, angol – költemények kerültek kezembe. Próbálgattam a variációs lehetőségeket (miközben a meghatározó költőm Ady volt, bár Kosztolányi már odavetítette mellé árnyékát). A kérdésben a két nagybetűt mindenképpen túlzásnak tartom: vagy Én, a költő, vagy: én, a Költő!... (Novella)

Szerkesztő B
1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi (Hírek)

Szerkesztő A
Berzsenyi Dániel - Barátnémhoz

Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra, / Kivált az első fájdalom hevén; / Csak könnyek és csak bús nyögések adnak / Szorult kebelnek édes enyhülést. / De hát te meddig sírsz még Dencsidért? / Mikor találsz te már vigasztalást? / / Siralmaidban lát a felkelő nap, / Siralmaidban hágy, midőn leszáll, / Siránkozol, ha rózsát nyujt kezedbe, / S ha illatot hint rád a szép tavasz; / Dencsid keserged, amidőn az ősz / Lehelletével (Vers)

Szerkesztő C
1776 május 7-én született Berzsenyi Dániel költő

Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő. Berzsenyi a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb költője. Bár gazdag, sikeres földesúr volt, életének igazi értelmét a költészet jelentette. Ez a feloldhatatlan ellentmondás Berzsenyit élete végére kiábrándulttá, keserűvé tette. Művei a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a... (Hírek)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben... (Vers)

Doma-Mikó István
A japán Különleges Támadó Alakulat

FUKURYÚ (Lapuló Sárkány) egysége A tokiói Jaszukuni-szentély szomszédságában épített Yúshú-kan, a Hősök Múzeuma berendezésekor a kamikaze relikviák között helyet követeltek maguknak a Lapuló Sárkányok. A II. Világháborúban létrehozott japán Különleges Támadó Alakulatnak ez az egysége olyan szupertitkos volt, hogy évtizedekkel a háború után még honfitársaik sem tudtak a létezéséről. A kiképzetteknek a kikötők mélyén bambuszbotra erősített (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Anyák napja

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években (Egyéb)

Szerkesztő A
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszakerültire várnak:/ Itt él, ott holt hire... (Vers)

Szerkesztő A
1904. május 5-én elhunyt Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő

Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Egyik... (Hírek)

Turcsány Péter
Odüsszéusz szigetén

Ó, ’Omér’, mivel is lennék hű én szavaidhoz,/ fúrtagyú és leleményes Odysszéusz földjére ha léptem?/ Lám, csak a hála hevével szólhatok én Hekatéról,/ s Posszeidon, a szakállas, mint fogadott a kegyébe!// Jöttem Szkítia szikjeiről, s dajkál e csodás táj,/ körte elébb, majd szőlő, lágy lugasokban a szép kedv,/ mind, mit a gyermek Odysszéusznak az apja adott már,/ itt van hát körülöttem ez esteli dús fogadáson!// Senki se hinné el – de az ifjak halk dala várt itt,/ éjjeli... (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap