Rovatok

Sajdik Ferenc
Arany János: Barátomhoz (Petőfihez)

Illusztráció Arany János verséhez (Humor)

Balogh Bertalan
Emberi sors

Tanulságos élet: egy irodában dolgoztak Pesten, és addig nézegették egymást epekedve, mígnem összeházasodtak. Lakás nem volt, mert ez így természetes mifelénk, tehát beköltözött a szerelmes ifjú férj az após-anyósékhoz, mert ez is így járja mifelénk, és mert nekik kétszobás bérlakásuk volt, ámbár igen kicsi volt mindkettő. A zsúfolt kis szobában mégis jól elfértek, sőt, az újszülött kisfiú gyerekágya is helyet kapott, meg a játékok és a (Novella)

Lukáts János
Együtt a Forrás-dosszié!

Egy írógépelt diákújságról, egy titkolt-megtűrt műhelyről és a szovjet-magyar janicsárokról „Érdekes tény, hogy Kárpátontúl majdnem ezer évig a magyar állam uralma alatt volt, ez idő alatt mégsem tűnt fel itt egy magyar író sem. Csak a Szovjethatalom körülményei közt van születőben a szovjet magyar irodalom…” 1969-ben ezzel a megállapítással örvendeztette meg olvasóit egy majd’ kétszáz oldalas kárpátaljai ukrán (Novella)

Turcsány Péter
Visszatérés

(Rapszódia a görög szigetvilág déli partjairól)// Mottó:// Atyám, kik véled egyek vagyunk!// Istenek magánya – és Istené! A nem szűnő mosoly,/ a megbocsátásé, Melpomenéé, a szeretőé, a balgáé,/ de az egyetlen teli kehely, a csordulatlan, mi asztalunkra/ helyezve örök./ O ország, o ember, o szigetek, ti mind, ami kedves,/ ami görög.// Férfiak szigete, Vulcanosé, Apollóné, árnyaké, Hádes/ árnyakba vont portáié, s Artemis fénydárdáinak zuhanásáé –/ mit a... (Vers)

Jókai Anna
Csehov kérdései

A drámák együttesében van jelen az élmény kicsorbíthatatlan teljessége, és a maga korán túlmutató, a ma és holnap is érvényes szó. Bár változott a közeg, amelyben az emberi természet önnön türemléseivel birkózik, mégis, úgy tetszik, a csehovi figurák, panaszok, fájdalmak valahogy mindig újratermelődnek. Az olyan életmű azonban, amelynek központi, kínzó kérdéseit az utána következő ötven-száz év nyugodt lelkiismerettel kipipálhatja vagy titkait maradéktalanul megoldott... (Egyéb)

Lászlóffy Csaba
Éden helye, a semmi

Már csak a képzelt hely, mely – – – /(betöltve, betöltetlen)./ Izzó erővel, csellel?/ Már csak a bútor reccsen;/ dúlt fiók, fedezetlen/ kéziratroncs; a hellyel/ küszködő emlék rezzen./ Az idő mindent elnyel./ Mire magadra leltél,/ magadra vagy – a tárgyak/ titkait őrző rend és/ rendetlenség: a csendért/ kiáltó számla vár csak –/ s a végtelen derengés.// * * *// A semmi, amit feldúlt/ a gyűlölet hívatlan./ Arcod már régen elmúlt,/ csak fintorodra pattan/ a késdobáló este/ fénye (Vers)

Gyárfás Endre
Az elcsalt menyecske

Egy balladamotívum néhány európai változata. - „Gyere velem, Molnár Anna, / gyere velem bújdosásra, / gyere velem bújdosásra, / burkusfának árnyékába!” Így kezdődik az egyik legrégibb és legismertebb magyar népballada. Az „elcsalt menyecske” balladatípusba sorolják. A történet talán azért volt annyira népszerű évszázadokon át, és azért terjedt el Európában, sőt Észak-Amerikában is, mert az oktalan bizalomnak, az ösztön vezérelte... (Publicisztika)

Sajdik Ferenc
Arany János: Írói szobám

Illusztráció Arany János verséhez (Humor)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Lengyel János - A szeretet mestere

Mester – olyan személy, aki hivatását a legmagasabb fokon műveli. A mester tanít, tudását igyekszik átadni a fiatalabb generációnak – a tanítványnak. Mester és tanítvány összetartozik, egyik sem létezhet a másik nélkül. Amikor a mester átadja tudását, tovább él a tanítványban. Idővel majd a tanítvány is mesterré válik, és tanítványa lesz. Az ő tudása is ez által öröklődik tovább. Hosszú (Novella)

Turcsány Péter
Bükkszentléleki följegyzések

Bükkszentléleki följegyzések/ (staccató)// Künn ülök,/ Bükkfák körbefogta/ sziklaormon,/ lentről erdő óvja,/ föntről sas szemléli,/ s karnyújtásnyira/ aranygallérban kél/ a nap.// Hol zsenge tölgy/ ver hegytetőn tanyát,/ sejtelmes hercegnőink:/ a csipkebogyók/ ringanak – /mint a hajadon természet/ lágy fülbevalói/ a nyúlánk nyak hajlatához/ bújva;/ s facsoportok vállra vetett/ barnás kendője alá... (Vers)

Lászlóffy Csaba
Fizess egy pohár keserűvizet!

Apám először látogatott meg azon a hétvégén, amióta egy ősz eleji vasárnap délután horgászfelszerelésével s a megtömött hátizsákkal, gumicsizmában és – torkát úgymond a légcsőhuruttól óvandó – nyakára tekerve az elmaradhatatlan selyemsálat, sietve lépett ki kétvízközi, régi lakásunk ajtaján; vagyis az életünkből. Ennek kereken kilenc esztendeje már. Csoda-e, hogy nem emlékeztem rá, milyen? Mindenekelőtt édeskés,... (Novella)

Jókai Anna
„Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Druzsin Ferenc
„Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba kezdett... (Publicisztika)

Domonkos István
Kuplé

én nem születtem bonnban/ konyhánk előtt/ verebek hevertek a porban/ dicső Magia Polla// nevem a bibliába lett volna beírva/ (végül ott is áthúzták volna sírva)/ ha lett volna bibliánk/ mint tar koponyám/ lyukán a hártya/ úgy lüktetett a férfiak/ kezében a kártya/ ültek/ ki ládán ki vödrön ki széken/ marakodtak a pénzen/ dünnyögtek nojja nojja/ mert meleg volt/ dicső Magia Polla// fürdettek cinklavórban/ cifra kubikosszalonban/ asztalon nyúl fácán... (Vers)

Balogh Bertalan
Honnan ered a demokratikus választás

És akkor történt a fordulat, ami teljesen felborította a tudományos várakozást, és úgy az egészet. Egy reggel ugyanis, a csoport egyik hetedrangú, fiatal hímje valahogyan elcsent a tudósok kalyibájától egy plasztikvödröt, és mint afféle bennszülött, jó majomhoz illik, ész nélkül püfölni kezdte azt. A zajra odasereglettek a többiek, ez meg csak verte a vödröt, mint az eszelős. Bámulattal (Humor)

Szerkesztő C
2001. január 18-án hunyt el Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze

Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Öccse: Sinkó László Kossuth-díjas színművész, fia: Sinkovits-Vitay András színművész. Özvegye, Gombos Katalin szintén színművész (Hírek)

Lukáts János
„Kiköt az év Tihanyban”

„A vízen végig Hermann Ottó korabeli csönd”. A Hajszálgyökerek egyik írásában jellemzi így Illyés a Balaton paradicsomi állapotát. Azt az ősi állapotot, amikor a partvonal kőtorlaszok helyett a nádrengetegben találkozott a tó vizével, amikor a tóban tehenek (sőt, a somogyi parton bivalyok) hűsöltek, amikor a vízben mosni, a vízből főzni, sőt inni lehetett. Mindez nem volt olyan régen, a Balaton környéki öregek... (Tudomány)

Szerkesztő C
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse... (Vers)

Németh István
Egy garabonciás számvetése a XXI. században

Ha kimondom Csokonai Attila nevét, nem tehetek róla, de rögvest két klasszikusunk, majd Somogyország jut eszembe. Csokonai Vitéz Mihály ősei is Somogyból származnak, szegény József Attila pedig Szárszón, a somogyi parton hunyt el. Csokonai Attila család- és utóneve zseniális költőelődök monumentális életművét asszociálja, s aki belelapoz a frissen megjelent Dirádó című könyvbe, bizony olyan verseket talál (Publicisztika)

Sajdik Ferenc
Petőfi Sándor: A magyar nemes

Illusztráció Petőfi Sándor verséhez (Humor)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap