Rovatok

Steinné Gruber Katalin
A padlástapasztás

Régen, a húszas években történt ez az eset. Pócsmegyer egyik legmódosabb gazdájának felesége híres volt fösvénységéről. Egyszer a leányfalusi legények, szegények, megtudták, hogy ez a gazdasszony valakiket keres, akik agyaggal letapasztják az új háza padlását. Mivel a pénz mindig jól jön, és mindig kevés, hát áteveztek hozzá. Meg is egyeztek annak rendje és módja szerint az összegben és a határidőben, egy hét múlva húsvét, addigra (Humor)

Szerkesztő A
1927. április 1-én született Puskás Ferenc (Öcsi) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. (Egyéb)

Ráczné Sebes Mária
Pestistánc

A háborítatlan édenkert jámbor lakói évszázadokon át élték világtól elzárt életüket. A tatátjárásról és törökdúlásról csak hallomásból tudtak, és bár a két világháború harci zajai ugyan eljutottak hozzájuk, aközben élő katonát nem láttak. A legutóbbi világégéskor sem a kényelmes németek, sem a részeg oroszok nem kísérelték meg a leereszkedést a völgybe. Ám a Rákosi-éra sokkal alaposabbnak bizonyult minden előző kornál. A falu felkerült a térképre, jöttek a komiszárok... (Humor)

Jókai Anna
A bárány és a farkasbőr

A bárány húsvéti szimbólum. Az ártatlanság és az áldozat jelképe. A Golgotai Misztérium Jézus Krisztusa is vállalja: „Íme, az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit”. A húsvét a legnagyobb mélységeket és legnagyobb magasságokat megélő ünnepünk. Késztet bennünket, hogy – ha meg kell lenni! – fogadjuk be akár a halálos kínt is, de örvendezzünk a diadalmas élet örömén, ha annak jön ideje. Nagypénteken gyász, nagyszombaton... (Egyéb)

Samu János Vilmos
Szítá a habokban

Szítá már a dolgok legkezdetén tudta, hogy akikről a legszilárdabb erkölcs makacs és kikezdhetetlen szűkszavúsága miatt sem most, sem a későbbiekben nem eshet szó, édes titok meg gyarapodó vágy körül kapaszkodtak össze, és amíg az egyiket a mohó és mértéket nem ismerő asszonyi természet, addig a másikat férfiúi szilárdságának pillanatnyi elerőtlenedése sodorta olyan irányokba és messzi kalandok végtére is elmondható eseményei közé, amelyek akár egy... (Novella)

b.horvath53
Néhány gondolat Jézuson keresztül

Nézzük Jézus szemszögéből a húsvétot... HÚSVÉTI ÜZENET // "Csak testem lett keresztre feszítve. / Igém szelek szárnyán száll, mint a mag. / Halálommal túlélő / veszített, / hisz elvek s hit nélkül csak oktalan anyag. // Tanultatok példámból? / Az Ige / szól-zeng testemtől megszabadulva. Éhe / - hasztalan utalok / valamire - / titeket laktat. Így van kétezer éve. / / Sorsom lehet / halandóké. Akár. / Stigmám iszonyú kín... (Vers)

Fehér József
Ördögfiókák

Annyira még nem vártuk a karácsonyt, mint azon a télen. Egyhangú tanyai életünkből nagyon hiányzott a változatosság. S reméltük, hogy a Mikulás az ajándékokkal együtt majd azt is meghozza. Már katalinkor akkora hó esett, hogy csak a kucsmánk csúcsa látszott ki belőle. Ezért jóformán ki sem mozdultunk a kemence fűtötte, jó meleg szobából. El is rendelte hát a csicsatéri tanító a téli szünetet, de sok örömünk nem lett belőle. Egy idő után a... (Novella)

Patócs Júlia
Kávé és múzeum

Mint minden reggel, kifőzte a kávét és az asztalra készítette a napi sajtót. Két tenyerével átfogta a porcelán kiöntőt. Szerette így melegíteni kezét, s mélyen belélegezni az ébresztő illatot, miközben szemével pásztázta a híreket: „A hetvenes-nyolcvanas éveket idéző használati tárgyakból készül tárlat…” - Az más – enyhült meg a nővér, és ahogy a kávé illata betöltötte a vizsgálót, valahogy egy meleg takaró is előkerült. A gyerek elfáradt már a sok sírásban, elkékült... (Novella)

Szabó Jolán
Roncsok

A minden mindegy, csak átélni a napot, más néven a tragédiához vezető egyenes út. - Megdicséri a főnök asszony, hogy milyen szép rend és tisztaság van a nyugdíjas otthonban, ragyognak a konyhában az edények, és a szociális részek is csillognak, nem beszélve a kellemes tisztítószer illatról, amely belengi az egész épület belvilágát. ◦Nem kellett volna a régi vezetőre hallgatnom, szerintem rosszul ítélt meg téged. Vissza akarlak tenni ebédosztónak elsejétől, mert nem mehet így... (Novella)

Koczeth László
Somlyói búcsú előtt

- XXI.századi ima és könyörgés// fenn a hágón zászlók lengnek/ fiatal s vén együtt mennek/ Máriácskát ünnepelni/ templomszobrát simogatni// karod nyúlik kéklő égből/ átölelni messzeségből/ zászló leng a csíki hegyen/ magyaroknak üdve legyen// legyen nap a boldogságra/ örömre és újulásra/ jó termésre, borivásra/ nyírfaágnak virulásra/ tisztességes számadásra/ üdvvel Isten házára// ragyogj/ ragyogj/ Asszonyanyánk/ kérünk/ mindig mosolyogj ránk/ hű népedre magyarokra (Vers)

Csom István
A sakk bűvöletében

Koszorús zeneköltőnk, a nemzeti opera megteremtője születésének bicentenáriumán a tisztelgők sorából nem hiányozhat a magyar sakkozók népes tábora sem. Kevesen tudják, hogy a XIX. század középső évtizedeiben hazánk egyik legerősebb játékosának számított, később pedig vezéregyénisége és gyámolítója a honi sakkozásnak. Atyjától tanulta meg a játék szabályait. Feltehetőleg pozsonyi diákévei alatt – mikor is a nagynénik vendégszeretetét élvezte – szerezte az első (Novella)

Döbrentei Kornél
A sztambuli cipőfényező

Szikrázni fog a te cipőd, uram,/ akár hat családom gyomrában a vasárnap!// Tiporj meg, ha nem hiszed, mint a meséket/ megtiporják a silány kecskenyájak Ázsiában!// Bízd az én kezemre cipődet, uram,/ és tündökölnek majd a te útjaid./ Az alázat hosszú mecset, a kényszer alkalom./ Napot lopok a cipődre, uram, és sugárzó/ félholdakat, a te saraidért a kofák/ szolgálnak lógó mellű asszonyomnak, ha... (Vers)

Dr. Tóth Zoltán József
Mindszenty József védelmében 2/2

Gondolatok Somorjai Ádám és Zinner Tibor köteteihez A magyarországi közélet történéseivel és hatásaival akarva - akaratlan érintettek, a keresztény hitet élni kívánók különösképpen, valamint a magyarság történetére érzékenyen odafigyelők azzal szembesülhettek az elmúlt évtizedekben, hogy Mindszenty József személyisége és életműve, sőt esetenként életszentsége is ”problematikus (Tudomány)

Jókai Anna
Erőszak, szeretet, fásultság

Szeretet. Egy szó, amit a gyűlölködők lemosolyognak, egy szó, amit az álszentek szólamszerűen lejárattak, egy szó, amit a gőgösek kisajátítanak, egy szó, melyet a romantikusok összetévesztenek a szirupos érzelgősséggel, egy szó, amelyet a kényelmesek igyekeznek visszaszorítani a vérségi kapcsolatokba. Egy szó, amit magánketrecünkbe zártunk, s csak ünnep tájt eresztjük néhány órára szabadon. Egy fogalom, amelyről azt hisszük... (Egyéb)

Szabó Jolán
Paparandi

A szerelem nincs korhöz kötve, bármikor lecsaphat az emberre. Főleg akkor, ha maga is szeretné. - Reggel ötkor idehallatszik az állomásról a vonatfütty, és már tudom, hogy ideje felkelnem, akkor is, ha éjjel kettőig javítom a dolgozatokat. Húsz éve özvegy vagyok, s bár kirepültek a gyerekeim, nem kell reggelit és uzsonnát készítenem nekik, mégis kipattan a szemem és teszem a dolgom. Fél hatkor már túl vagyok a fürdőszobai teendőkön (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - A békaporonty kalandjai

Hatodik mese, amelyben szó lesz a legneveletlenebb békaporontyról, aki csak valaha élt a földön, és szó lesz a kockás hátú öreg teknősbékáról, aki a legbölcsebb a teknősbékák között. A mese az iszapos tó iszapos partján történt, és ha le akarod rajzolni, akkor ne feledkezz meg erről! Gábor Emese illusztrációival A békaporonty kalandjai Tavak könyve sorozat 6. ISBN: 978-963-298-035-5 Keménykötésű ár: ... (Könyv)

Szerkesztő C
Nagypéntek ünnepe

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ezekben a napokban. A római katonák két nappal húsvét előtt, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, a kereszténység vértanúját. / A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ezekben a napokban. A római katonák két nappal húsvét előtt, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, a kereszténység (Egyéb)

Szerkesztő B
1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella[1] (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.[2]) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére. 1885. március 29-én (virágvasárnap) született (Vers)

Dr. Tóth Zoltán József
Mindszenty József védelmében 1/2

Gondolatok Somorjai Ádám és Zinner Tibor köteteihez A magyarországi közélet történéseivel és hatásaival akarva - akaratlan érintettek, a keresztény hitet élni kívánók különösképpen, valamint a magyarság történetére érzékenyen odafigyelők azzal szembesülhettek az elmúlt évtizedekben, hogy Mindszenty József személyisége és életműve, sőt esetenként életszentsége is ”problematikus (Tudomány)

Szerkesztő B
1882. március 29-én született Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap