Rovatok

Szerkesztő C
Ady Endre: A föl-földobott kő

Föl-földobott kő, földedre hullva,/ Kicsi országom, újra meg újra/ Hazajön a fiad.// Messze tornyokat látogat sorba,/ Szédül, elbúsong s lehull a porba,/ Amelyből vétetett.// Mindig elvágyik s nem menekülhet,/ Magyar vágyakkal, melyek elülnek/ S fölhorgadnak megint.// Tied vagyok én nagy haragomban,/ Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban/ Szomorúan magyar.// Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,/ Kicsi országom, példás alakban/ Te orcádra... (Vers)

Jókai Anna
Ady ajándékai

A gyermek- és serdülőkor határán találkoztam vele. Ő volt az első költő, aki megfenyegetett. Beoltotta kis életemet a bizonytalanság félelmével: aminek elébe megyek, amibe sürgetően kívánkozom, az nem az eddig elibém tartott képeskönyvek és lovagregények világa, hanem inkább a népmesék kegyetlenségéhez hasonlatos – a mesék igazságtevése nélkül. Ady kicserélte a fejem fölött a Holdat, andalítóan buta, tejfehér bámészpofa helyett zöldezüst, kemény, titokzatos hatalommá... (Egyéb)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapasztalataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet (Publicisztika)

Szerkesztő A
1919. január 27.-én hunyt el Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre[2] (Érmindszent,[1] 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.[3]) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást.. (Hírek)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Lőrincz Anna - Égiriadó

Konyha, piszkos kő, kevéske liszt, egy tarka fejkendő, meggondolatlan röhögcsélés – ennyi maradt csupán a régi világból. Az ócska, recsegő rádió egyre csak szólt: ontotta magát a pocsék muzsikát és a politikai híreket. Testvérkéimmel, Marcsival és a kicsi, görbelábú Zsuzsival éjjel-nappal zsibongtunk. Szidott minket édesanya miatta; csak ránk nézett és máris sírtunk. Hárman voltunk... (Novella)

Lukáts János
„Ez légyen ostorod…” P.E. grófné levelei Rodostóba, M. K. úrfinak - 26/37

XXVI. - Venécia 27. Septembris 1730. - Nagy bikfic vagy ám te, lelkem, fiókám, mondhatom. Úgy jártál el a dolgomban, ahogyan egy gyakorlott bujdosó teheti, akinek minden fontosabb, mint a maga dolga meg az „édes nénje” dolga, aki… szóval, aki olyan, amilyennek én a bikficeket szeretem. Köszönöm néked, hogy Perában jártál, még ha... (Könyv)

Fehér József
Az alkotás öröme

Még kisgyermek voltam, amikor az egyik délután szántóvető nagyapám behozott egy általa faragott széklábat a konyhába, és megmutatta a mamának: „Nézd! Ilyen lett…” S kutató tekintetével nagymamám arcát, mozdulatait figyelte, hogy az elkészült művet milyennek találja. Napokkal előtte eltörött az öreg konyhaszék lába, s nem volt bognár a közelben, aki megjavítsa. Hogyan is lett volna, amikor nagyszüleim kint laktak a tanyán, jó messzire a falutól, ahol... (Egyéb)

Koczeth László
Az utolsó dallam

Befejeződött a második világháború - Felbúgott a sziréna. A bolt előtt állók hirtelen futni kezdtek. Amikor lélekszakadva beugrott az óvóhelyre, már süvítettek is a bombák. Félelemtől tágult, rettegő szemek néztek rá. A sarokban egy copfos kislány pityergett, magához szorítva kifordított lábú mackóját. Az emberek nem szóltak egymáshoz, csak vártak. Robbanások zaja hallatszott odakinn és a repülőgépek búgó, majd elhalkuló hangja. Hirtelen kiszaladt az utcára és futni kezdett. (Novella)

Turcsány Péter
Történelmi ősz Székelyföldön

Orbán Balázs, Tompa László/ s a ma élők lelki üdvéért// Az ember, mint a földi párák/ összegyűlt hada,/ felhővé burkolva száll,/ már nem önmga.// Vonzza őt az időtlen múlt/ szellem serege,/ de terheit nincsen sehol/ hely - letennie.// Kifakad olykor, villámlik,/ körlángja pusztít,/ táncba hívja egíy-egy vidék/ szellem-seregeit.// Máskor csöndes bánatában/ könnycseppje pereg,/ s lelkek rezonanciája/ véle együtt lebeg.// Ó, a nap sütése (Vers)

Kő-Szabó Imre
A jutalom

Vető József ezen az őszi szombati napon ott ült a külvárosi ház emeleti folyosóján és cigarettázott. Ötvenkét éves, napbarnított, szikár alakja férfiassá tette. Drótkeménységű hajára volt büszke, amely napjainkra elveszítette fényét és sötét színét. Egy kicsit úgy tűnt, mintha lisztet szórtak volna egy pillanatra, a fejére. Ő ezt egy tisztes, őszes halántéknak nyugtázta. Az asszony főzött a konyhában, az ablak nyitva, így szabadon áradt ki a babgulyás kellemes illata... (Novella)

Szerkesztő A
1900. január 25-én született Fekete István író

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45... (Hírek)

Szondi György
Sztaniszlav Sztratiev: Szögletes esszé

Elgondolkodtak-e azon, hogy Bulgáriában a derékszög, a téglalap uralkodik? Nincsen ellipszis. Nincsen ovális. Nincs a kör érett formája sem. Nyers, durva derékszögek sorra. Élek. Metsző élek. A vonalasság. Egyikük északról jön, másikuk délről, egyik se tér ki, egymásnak ütköznek és kész. Vége. Egyenes szög. Nem folytatódik. Nem torkollik. Nem érik tovább. Késsel metszették ketté. Egyenes derékszögek. Derékszögű házak. Derékszögű szobák... (Novella)

Szerkesztő C
Író-újságíró pályázat: Habarics Szintia: Hitomi története

-Még mindig odakint ül?-kérdezte anyám. A fejemet a terasz felé fordítottam,ahol egy kislány ült.Egy apró,kicsit és törékeny lány.A csillagokat nézte.Hosszú derékig érő ébenfekete haját az esti szellő fujdogálta. -Igen még mindig kint van!-válaszoltam kissé unottan. Anyám nem szólt többet,túlságosan lefoglalták a saját dolgai.Némán néztem még pár pillanatig, majd a kezemben lévő forrócsokival felmentem az emeletre és... (Novella)

Koczeth László
A padon

A falurombolás témájához - Szél kavarja fel az ázott faleveleket, néhányukat a föld sara nem hagyja felszállni, oda tapasztja, odaragasztja önmagukhoz, visszahúzza a szaladni, elvágyódni merőket. Így vagyunk mi magyarok a szülőföldünkkel, ahova a mag lehullt ott ereszt gyökeret, ott cseperedik fel a növényke, ott hajt virágot, hoz termést, ott ernyed el és kerül vissza az élet örök körforgásába. Valahogy így gondolta a mi idős házaspárunk Imre bácsi (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Borcsa, a műköszörűs

A hírneves főszerkesztő elégedetten feszített a vadonatúj fotelben. Szemével újra meg újra végigcirógatta az elegáns íróasztalt, a süppedő szőnyeget és azt a két, ugyancsak új csendéletet, amit a lap fennállásának huszonötödik évfordulójára kapott. – Borcsa Aurel – jelentette be a csinos, platinaszőke titkárnő. – Bukarestből… –Engedje be! – Tiszteletem! Harsányi szórakozottan mutatott az öblös karosszékre. – Miben állhatok a szolgálatára? – Szeretnék a... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen... (Publicisztika)

Kaslik Péter
A politika és a magyar nyelv

Jó hír: Az ötvenöt éve megjelenő budapesti Élet és Irodalom c. hetilap 2011. november 4-i száma végre cikket közölt a kanadai magyarokról. A jóhiszemű magyar azt hihetné, hogy az Élet és Irodalom végre tudomást vesz rólunk, és méltóan beszámol arról, hogy a kanadai magyarok oly mesze az óhazától ötvenöt év után is megtartották, és ápolják magyarságukat; egyházközösségeik, iskoláik, újságjaik, folyóirataik vannak stb. Rossz hír: Az Élet és Irodalom (Publicisztika)

Magyar Nyelv Múzeuma
Könyvek között egy életen át

Busa Margit hagyatéka Széphalomban - Széphalom jeles irodalmi emlékhely, a Kazinczy-kultusz központja. E szent helyen állt Kazinczy Ferenc lakóháza, 1806-ban ide költözött a családjával. Az irodalmi élet és a nyelvújítás vezéreként huszonöt évig innen irányította, szervezte a magyar szellemi életet. A széphalmi Mester a helyi közélet tekintélyes személyiségeként (Tudomány)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Az Utolsó Szamuráj

- Több kardom is van, és mindegyik saját történettel. Az egyiké különösen kedves számomra, mivel ez a fegyver az őseimé volt. Többszáz éves, a markolatára családunk jelképeit vésték. Az elődeim ezzel vágták az ellenséget a háborúkban. Generációk viselték, ezzel védték magukat, és a családi vérvonalunkat. Ha a kezemben tartom, mindig érzem a belőle áradó hatalmas erőt. - Mennyire éles a kardja? Megvágott esetleg vele valakit? ... (Riport-tudósítás)

Lakó Péterfi Tünde
Egy március 15. margójára

Álltam a márciusi napsütésben az alföldi kis falucska főterén, amelynek immár tizennyolc éve voltunk lakói. Láttam az újonnan felavatott emlékművet a falatnyi parkocskában, mely fából készült, de nem is ez volt a lényeg számomra benne. Hanem az, hogy kimondottan képviselve volt Erdély is a szoborcsoportban. Eszembe jutott a sok megaláztatás, melyben részünk volt a tizennyolc év alatt. Hogy mikor megérkeztünk (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap