Rovatok

Cservenka Attila
Hogyan kell főtt kukoricát enni?

Hogyan kell főtt kukoricát enni? Elmondom. Nemrég tanultam. Sokáig eszetlen módon ettem a főtt kukoricát. Majdnem olyan eszetlen módon, mint Chaplin a "Modern idők"-ben. De ennek már vége. Sokan gyakorlatilag fogaikkal "esztergálják" a szemeket, és így a művelet befejezésekor egy rakás tépett szem fog éktelenkedni a csutkán. A mottó egyszerű: a szemeket soronként az alsó vagy felső elülső fogpárossal (Humor)

Jókai Anna
Gyermekkor - Az elzárt Én

Rémálmok. A falról rám mutatnak vádlóan a szentek. Élve eltemettek. Csöngetnek, és zsákba tesznek. Magas láz. Meg kell halni. Az anyám is meg fog halni. Miért? Nem akarok egyedül maradni. Félek. Szorongás. Nem akarok elaludni, mert nem tudom, alvás közben hol vagyok Én. Ülök a sámlin. Vagy a magam készítette „házioltár” előtt térdepelek. Sokat imádkozom. A külsőségek – szentkép, terítőcske, gyertya – fontosak. Az unalom is gyötör. A... (Novella)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel... (Vers)

Szerkesztő B
1763 május 9-én született Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven... (Hírek)

Jókai Anna
Gyermekkor - A látvány és a tények

1932. november huszonnegyedikén hajnalban, Budapesten, nehéz szüléssel egy vörös hajú leánycsecsemő jön a világra. Az anya negyven éves, az apa ötven; a testvér tizennyolc. Az apa fiút várt. Az anyának a vörös haj nem tetszik: a magzat az apára hasonlít, akit nem szeret. Csalódott. Nem néz a gyerekre, amíg szoptatja. S akkor a csecsemő felsóhajt – az anya meséje szerint –, hosszan, többször. Az anya sírva fakad. „Hát... (Novella)

Lukáts János
A rendhagyó rangadó

Azok voltak a mérkőzések! Soha olyan parázs hangulat, soha olyan szigorú büntetések és vidám föloldozások. A FEPEKUK és a TISZAKUCS félelmetes összecsapásairól van szó természetesen. Hiába keressük azonban őket a Bajnokok Ligájának résztvevői, vagy még akár a megyei másodosztály szerény csetlő-botlói között, nem bukkanunk a nevükre. Két nagyhírű tudományos intézet volt-maradt mindkettő, egyetemi az egyik,... (Novella)

Adorján András
Iksz Ipszolon üdvözül

Halhatatlan lelke már szállt is fölfele. Hová máshová, mint a Mennyekbe? Csakhogy a Jóisten sem volt rest, (se kába) – tudta, hogy ezt az ügyet nem bízhatja Péterre, olyan lágy szívű az Iste-nadta. Maga ment a kapuhoz! - Hová-hová édes gyermekem? – kérdezte a szaporán befelé igyekvő Iksz Ipszilont. - Hogy-hogy hová, Faszi Bácsi, hát nem ez a Menny? Mer' akkor megérkeztem! Vacsora van még? Kétszersült mannát nem kérek, akkor inkább böjtölök! Ez... (Humor)

Jókai Anna
Who is Who?

Alapkérdés. Senki sem felelhet rá; mégis bátran felel mindenki. Magánviszonyokban. Szakmán belül, szakmák között. Országonként, világméretekben: ki – kicsoda? Amikor még arra sincsen pontos válaszunk, hogy mi–micsoda. Hiányzik számunkra a dolgok története; csak az eredmény, a pillanatnyi eredmény látszik. Ezt rögzítjük, gyorsan, hogy meg ne változzon, és határozottan, nehogy önmagunk is kételkedni kezdjünk. Az asztal asztal: akár le is írhatjuk egyediségében dúsan (Novella)

Szerkesztő C
Balázs Géza (szerk.) - A nyelvújítás jelvilága. Tanulmányok Kazinczy és a nyelvújítás máig tartó hatásairól

A kötet Kazinczy Ferenc teoretikusságát, Kazinczy és a nyelvújítás hatását, a magyar nyelv sokféle szimbolizációját elemzi művelődéstörténeti, irodalom- és nyelvtudományi megközelítésekkel, valamint tartalmazza a 2009. évi magyar nyelv éve jeltudományi bemutatását. Tartalom: Előszó: Balázs Géza: Nyelv- (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
1827 május 7-én született Vajda János költő

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.[1]) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Életpályája Édesapja, Vajda Endre 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Édesanyja Velenczei Lidia. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. A... (Hírek)

Szerkesztő B
Berzsenyi Dániel - Barátnémhoz

Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra, / Kivált az első fájdalom hevén; / Csak könnyek és csak bús nyögések adnak / Szorult kebelnek édes enyhülést. / De hát te meddig sírsz még Dencsidért? / Mikor találsz te már vigasztalást? / / Siralmaidban lát a felkelő nap, / Siralmaidban hágy, midőn leszáll, / Siránkozol, ha rózsát nyujt kezedbe, / S ha illatot hint rád a szép tavasz; / Dencsid keserged, amidőn az ősz / Lehelletével (Vers)

Szerkesztő B
1776 május 7-én született Berzsenyi Dániel költő

Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő. Berzsenyi a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb költője. Bár gazdag, sikeres földesúr volt, életének igazi értelmét a költészet jelentette. Ez a feloldhatatlan ellentmondás Berzsenyit élete végére kiábrándulttá, keserűvé tette. Művei a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a... (Hírek)

vitéz Dicső Ferenc
A Hatvanegyedik

Adorján Andrásnak születésnapjára / / Hatvanegy esztendős lettél, / S halk leheletét az agg tél, / Mondván: „Fejedre helyezém / Mint nagy, hófehér diadém.” / Keserű koronád. / / Szolgád volt a futó, paraszt, / S Király se lépett egy araszt, / Ó nagy Hannibál. S a vezér / Hullt. Kényedre folyt talmi vér. / Koszorú fejeden. / / Tiszti ruhád, Te tógára / Cserélted, s tetted próbára / Vénád, mint Néró. A szavak, / Sajn’ nem hányaveti hadak. / Hallgass hát Horácra. / / vitéz Dicső Ferenc (Humor)

Maczkó Edit
MAMA

Egy megfakult képet nézek, / magam mellett érezlek Mama. / A képről egy kicsi lány néz vissza / de szép is voltam valaha! / / Maréknyi hajam szikrázó Nap, / vakító, selymes tünemény. / Rémült arcocskám olyan bársonyos, / Mama... ilyen voltam én? / / Hatalmas masni göndör hajamban, / érzem még rajta kezed illatát. / Szegények voltunk, jól tudom, / mondd, miből vetted ezt a szép ruhát? / / Majd' ötvenéves a kép, / nem fogott rajta az idő, Mama. / de te elmentél tőlem,... (Vers)

Szerkesztő C
Ma van A Nevetés Világnapja!

Május első vasárnapján nem csak Anyák Napját ünnepelünk, de a Nevetés Világnapját is! A „világhahota napját” legelőször 1998-ban rendezték meg egy indiai nevető-klubban, s azóta egyre több országban hagyománnyá vált. A víg kedély nem csak kellemessé teszi napjainkat, de bizonyítottan egészségjavító hatású is. Segíti az endorfin és andrenalin nevű hormonok kiválasztódását, amelyeknek fájdalomcsillapító, (Humor)

Nextepp Béla
A csend dőre őrei

Ülök a szobámban. Csendben, egyedül. Odakint a folyosón rendőrök jőnek. Hangosak, s kopogtatnak. Kívül, belül csupa csend vagyok. – A rendőrség van itt. Nyissa ki! – mondja az egyik, a másik meg csak kopogtat. Nem nyitom ki, mondom, de csak magamban. Kifelé még inkább hallgatok. A zsaruk összetanakodnak. – Lehet, hogy nincs itthon. – Vagy igen. – Mi? – Mi mi? – Mi igen! – Nem értem. – Mit? – Azt, hogy mi igen. – Nem mi vagyunk itthon, hanem ő. – S nem nyit ajtót?! (Humor)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Tévedni isteni dolog

Az Úristennek megfájdult a feje az angyalok énekétől. Még ha csak fájt volna! Szúrt, sajgott, hasogatott, lüktetett! A bárányfelhőn hárfázó kopasz pocakos angyal szörnyű kornyikálása minden bizonnyal bekerült a mennyország végtelen történelmébe. - Életem baklövése volt ideszólítani ezt a pancsert – hörögte elkínzottan a Teremtő – még évtizedig maradhatott volna adóhivatalnok. A kopasz újult erővel fülsértő dallamba kezdett, az Úr felszisszent, és szapora... (Humor)

Szilágyi Balázs
Újratöltve: Olcsó hús

Mese a nyúlról és a békáról: Amikor eljött a tavasz, a nyúl elhatározta, hogy gyönyörű, élénk barnára festeti télen igencsak megkopott, szürkés bundáját. Meghirdette hát az erdőben, hogy bundafestőt keres. Jött is a fecske és a béka, és kínálkoztak a nyúlnak mindketten, hogy bízza csak rájuk a munkát, ha a legjobb eredményt akarja. Tanácstalannak érezte magát a nyúl, hogyan is választhatna közülük. Úgy gondolta, kikérdezi hát mindkettőt, milyen munkát... (Humor)

Szerkesztő A
Köszöntjük a magyar Édesanyákat!

Legyen ez a szeretet, hála és az emlékezés ünnepe! Köszöntsük életet adó szülőnket, óvónkat és nevelőnket, anyánknak anyját, a hóhajú drága öreget! Anya csak egy van, becsüljük meg! E napon vigyünk neki virágot, adjunk csókot orcájára, dolgos kezére, köszönjük meg az életünket és hogy embernyi emberek lehettünk! E napon emlékezzünk is! Elhunyt szeretteinkre, megannyi anyára, minden magyar édesanyára. Azokra is, akik már (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben... (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap