Rovatok

Jókai Anna
A bölcs bíró esete

A valóság már régen túlszárnyalta a meséket. Éppen csak a hirtelen átváltozás történik fordítva. A sorrend: szépből lesz a rút. Működik a negatív csoda. Tündérrel fekszel, varanggyal ébredsz. Hőst sejtesz a sisakrostély mögött, aztán élsz-éldegélsz a fekete disznóval. Virágos rétre heversz – feneketlen tó nyel el. Gyémánthegyre kapaszkodsz, üveghegyre érsz fel. Táltoson indulsz csatába, súlyod alatt gebe roskad össze. Kardot rántasz, és csenevész vesszővel védekezel. Zengő aranyerdő, bongó ezüsterdő (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan, (Novella)

Kalász István
Ének a parton - A Don hősei

Felnyitották az egyik gödröt, azt, amit én is ástam, rátettek a többi halottra, meszet dobtak rám. Feküdtem a nedves földben, lent is, fent is csönd volt, béke. Mindig szerettem, amikor este az állatok neszeztek, az emberek hallgattak, ilyenkor szél támadt nyugatról, aztán mentünk aludni, ilyen volt nálunk az élet. Szent Anna napja volt, holdvilágos éjszakán tiszta ruhába öltözve, harci felszereléssel indultunk. Egyenesen az első ... (Novella)

Jókai Anna
A műszeműek

– Ne mutasd, Vergil’; ne vigyél oda – – Megmutatom, amíg látsz s nem oda viszlek, csak odáig! – Bátorság! – mondja Vergil’, s mint a macskát, a nyakbőrömet becsippentve tart a szakadék fölött. Lebegünk. Kapálózom, a talpamnak szilárd támasztékot keresve. – Nyugalom! – mondja Vergil’ – még foglak. De ölben már nem vihetlek. A hátamra sem csimpaszkodhatsz. Mert nem vagy már gyerek. Andalogni pedig, kéz a kézben, kettőnk viszonyában s ily helyzetben nem természetes (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - V. fejezet - A kőhalmi portya

Lebeé László, nem tartotta nagyra a szászok harci erényeit, de a velük való háborút nem vette félvállról. Tudni akart mindent, ami az ellen falvaiban, városaiban, váraiban történik. Ezért hát jól megfizetett egy tucatnyi embert, kik a szeme helyett szemei, a füle helyett fülei lettek szerte az ellenség földjén: még egy fecskefióka sem pottyanhatott ki fészkéből anélkül, hogy a zsombori várúr ennek rövidest hírét ne vette volna. Így eshetett, hogy Belzebub fuvarosai jóformán még be sem tértek a Pokol (Novella)

Horváth Lajos
Halott László királyt önjáró kocsi vitte Váradra

Dicsőséges híre és neve akkorra már széltében-hosszában elterjedt Európában Franciaország, Spanyolország, Németország, Anglia uralkodóinak körében. Ezek követeket küldöttek tehát, akik Bodrogon találták meg a királyt, amint a húsvét ünnepét ülte. Azok pedig azt hozták hírül Szent László királynak, hogy a nevezett királyok és fejedelmek semmit sem a... karnának jobban, mint a mohamedánok ellen keresztes hadra menni a Szent Sír felszabadítása érdekében. Ennek (Tudomány)

Jókai Anna
Ne mondd meg!

Mindig, mindenki kételkedett abban, hogy vér szerinti testvérek. Pedig mindössze három évvel volt Ida idősebb. Zsuzsannát sohasem becézték – Idát gyerekkora óta Idukának szólongatták; még most is, hogy betöltötte a hatvannyolcat. Legfeljebb hozzátették: mama vagy néni. Zsuzsanna pusztán Zsuzsanna maradt az unokáinak is, s ebben nem rejlett semmi tiszteletlenség, csupán egy tény pontos jelölése. A külön minősítés magától értetődően vált feleslegessé. Senki sem hitte, (Novella)

Szerkesztő A
Kandó Kálmán Emléknap

A mai ember időmániás: az amerikaiak még az időt is pénzben mérik, de nyomukban lassanként – vagy igen gyorsan – az egész világ így tesz. Mindenki mindent most azonnal, sőt tegnapra vagy tegnapelőttre akar. Ebben a felfokozott, idővel együtt siető kényszerben, vagy éppen az időt is megelőző kényszerben nagy jelentősége van a gyors utazásnak. A gyorsaság mellett meg a kényelemnek. A vasúti személyközlekedés gyorsaságát és kényelmesebbé – tisztábbá és füstmentessé – tételét Kandó Kálmánnak köszönheti a világ. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Előhang (Virágtemetés)

Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Kiállt az erkélyre

  Ott állt az erkélyen, várta Zsolt érkezését. Ilyenkor szokott, otthonról, hat előtt tíz perccel a buszhoz sietni. .... Még nem laktak együtt. Beáta kitekintett az utca felé. Zsolt késett vagy három percet. Mikor abba a vonalba ért, hogy láthatóvá vált, Beáta befelé, a szoba felé integetett. Mintha csalna valakit: - Gyere ki! Ezt nagyon furcsállotta, az integetés nem neki szólt. Valaki másnak. Egy pillanatra meg is torpant, aztán látta, hogy egy félmeztelen fickó lép ki a hí... vásra, ... (Novella)

Erdély-szerkesztő
Az átkos Horthy rendszer! – Magyarország aranykora

Tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről. Tizenhét év...Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized. Épp eny... nyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas csapások sora után - végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, (Publicisztika)

Horváth Lajos
Szent László jár a légben a magyar had fölött

A szent lovagkirály halála után sok-sok évvel tatárok sanyargatták kívül a Kárpátokon a szépséges Moldva magyar, német és román lakóit falvakon és városokban egyaránt. Az Arany Horda rablócsapatai voltak, akik a Krím-félszigeten székelő kánnak engedelmeskedtek. Lajos királyunk nem tűrhetvén az országunkhoz tartozó tartomány kirablására irányuló szándékot sem, a híres-neves Lackfi Endre erdélyi vajdát küldötte a székelyekkel át a hegyeken, hogy megtisztítanák a kegyetlen ellenségtől dombos Moldva lankás (Tudomány)

Jókai Anna
A bosszú

Apró csontú, kicsi nő volt, szemöldöke dús, összeért középen. Egyéniségét ez a szemöldök s a szokatlanul fejlett, kiugró vállszélesség határozta meg: senki se vélte törékenynek, s bár valóban gyenge fizikumot hordozott, védelmi ösztönt mégsem ébresztett senkiben. Lassan bele is szokott a szerepbe; kiterjedését szögletes mozdulatokkal szélesítette, szemének keskenyre húzott résén át sugárerős pillantásokat lövellt. Sötét köpenyén újdonságnak hatott a népi szőttes mintáival tarkított szegély (Novella)

Horváth Lajos
Szent László hadosztálya

A török elleni háborúkban is előfordult, hogy a magyarok Szent László nevét kiáltozva rohantak a törökökre, akik a szent királyt a “föld félelmének” nevezték, mert az ő nevével ajkukon a magyarok sok győzelmet arattak a törökök fölött. Történt azonban újabb időkben is, hogy újsütetű pogány ellenség tört be a Kárpátok szorosain hazánkba. Ez vörös hadseregnek, szovjet hadseregnek nevezte magát és kegyetlenség, istentagadás dolgában semmivel (Tudomány)

Jókai Anna
Nagy Lajos magányossága

Író vagyok, nem irodalomtörténész, s ámbár irodalomtanári múltam az objektív tények figyelembevételére kötelez, íróságom természete mégis a szubjektív meditáció irányába tolja mondandómat. Nemcsak a könyveknek, az íróknak is megvan a maguk sorsa. Nagy Lajosé a magány – nem egyedül oly értelemben, ahogy minden író törvényszerűen magányos, amikor gondolatai az anyaggá születés kínját kényszerülnek meg... élni, hanem külön teherként – ha úgy (Egyéb)

Adalberto
Sapka Benő kalandja

Volt nekem egy kicsi barátom Benő. Valójában Sapka Benőnek hívta mindenki, mert télen, nyáron egy különös, régi sapkát hordott a kobakján. Soha le nem vette. Talán még éjjel is ebben aludt. Édesanyja megígérte, hogy születésnapjára vesz neki egy újat, de Benő mérgesen visszautasította az ajánlatot. ─ Nem kell új sapka. Jó nekem ez. Édesanyám ne vegyen nekem újat! Inkább adja oda az árát - mondta, ─ Aztán, mit csinálsz a pénzzel? ─ Elmegyek világot látni, Körbeutazom a földgolyót. (Egyéb)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Szerkesztő A
Csontváry Kosztka Tivadar Emléknap

Egy művész élete nem csupán az az élet, amelyet közöttünk tölt, itt a földön, hanem az az élet is – sőt, ez szinte meghatározóbb –, amely a művei életét, sorsát jelenti. Csontváry Kosztka Tivadar a rövid életű – 66 évet élt – művészeink egyike, akinek viszont művészi élete (művei által) halála óta is töretlen. Sajnos, kis iróniával azt mondhatjuk, hogy Csontváryt életében, földi létében nem ismerték el, halála után nem sokkal viszont értékelni kezdték. (Hírek)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap