Rovatok

Petrusák János
Mátyás király: miért fontos nekünk?

Mátyás, magyar (meg horvát és cseh) király, bár több mint fél évezrede nem él, mégis máig a magyarság szívében él! Népmesék, népdalok, iskolás könyvek, gyermekmondókák és színművek, regények és filmek elevenítik fel újból és újból alakját, de mindezeken túl mi magunk is felsóhajtunk, úgy, ahogyan tették ezt déd-dédszüleink: „meghalt Mátyás, oda az igazság!” Pedig, ma már jól tudjuk, sőt a régiek is tudták, a mesék Mátyás királya korántsem volt azonos a valóságos uralkodóval. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Fazekas Mihály Emléknap

Debrecen a XVIII. század második felében hagyományos paraszt-polgár település volt, „cívis város”, az óvatos gazdagodás, a helyben maradás és a megszerzett városi jogok megőrzésének városa. Ugyanakkor Debrecenben látott napvilágot több olyan alkotó, és kapott hangot több olyan eszme, amely már mind a közeledő változások, az új, polgári eszmevilág közeledtét jelezte. Csokonai volt a felvilágoso... dásnak, a magyar rokokónak kétségkívül legnagyobb alakja, körülötte azonban olyan nevek bukkannak fel, (Hírek)

Schuller Emil
Kérem a következőt!

Kérem a következőt!- vágódott ki a Körzeti orvosi rendelő ajtaja, és megjelent az ajtóban Zsuzsa nővér, a körzet mindig vidám, mosolygós nővérkéje. - Jó napot Zsuzsika, csókolom a kezét!- állt fel a váróban lévő székek egyikéről Gipsz Géza vállalkozó, és besietett a nővérke után a rendelőbe. - Jó napot, drága doktor úr!- köszönt a körzeti orvosnak is, aki az asztalán lévő iratokat tanulmányozta elmélyülten. - Jó napot, foglaljon helyet, mi a panasza?- mondta gépiesen, miközben a páciensre emelte a (Egyéb)

T.Ágoston László
Lány az út széléről

A valódi kérdés az, hogy felbosszantsa-e a fiait azzal, hogy feleségül veszi Sárit, és ráíratja minden vagyonát ─ az ő örökségüket ─, vagy elfogadja a polgármester által ajánlott szociális gondozót, aki naponta meglátogatja őt, mos, takarít rá, megrendeli az ebédjét a falusi vendéglőben. Ha Sárit választja, bizonyítania kell a férfiasságát is. ─ Szegény öregapám… ─ simogatta meg az arcát a lány. ─ Szívből sajnállak. Nagyon üres lehet az életed. És most történt valami? (Novella)

Bíró Ernő
Pulykakakas, rózsabot

Jót beszélgettek, amíg megjött az unoka az üres lószekérrel. Az öreg elköszönt, kucsmáját a fejébe nyomta, s hogy a legény a szekérrel behajtott az udvarra, csak úgy felült az öreg a bakra. Azzal már mentek is. Estefelé vette észre a kovács, hogy a rózsafa bot ott maradt a műhelyajtónak nekitámasztva. Péter és Pálkor eljöttek az ekéért. A lószekér bakján ketten űltek. Egy negyvenes éveinek végét taposó menyecske, gyászt viselve, s a legény, aki a tavasszal a nagyapjával volt. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a magyar ...! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Szerkesztő A
Márai Sándor Napok

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esz... tétikai ismeretekkel felvértező művész. (Hírek)

Szerkesztő A
Két '56-os Márai beszéd a Szabad Európa Rádióban

Szabad Európa Rádió 1956. november 4. Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba. New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, nyomtatott röplapokat kezdettek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Ezek az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon (Hírek)

Szerkesztő A
Honthy Hanna Emléknap

Amikor azt mondjuk, Honthy Hanna, már tudjuk, kiről van szó. Mindenki tudja, nem csak a színház és a színészvilág iránt érdeklődők. És nemcsak a magyar nemzet gyermekei esetében van ez így, határainkon túl más nemzetek tagjai is ismerik őt, akit úgy méltattak kortársai: a magyar operett nagyasszonya. Azon színészek közé tartozik, aki már életében fogalommá lett. Aki egy időben a magyar színjátszás, a jó magyar, a világhírű színjátszás és operett szinonimájává vált… (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert emlékezete XL. rész Wass Albert 1964-es toborzó beszéde (dokumentum)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves magyar Testvéreim! Először is hadd mondjak köszönetet a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, a magyar egyetemi ifjúságnak, mindazoknak, akik közreműködtek, alkalmat nyitottak nekem, hogy itt lehessek és beszélhessek Önökkel. Akik azonban azt gondolják, hogy én azért jöttem el ide, hogy elszórakoztassam Önöket, hogy Tánczos Mózsi1 kalandjaival elmulattassam, vagy nosztalgiás emlékeket (Egyéb)

Schuller Emil
Idióta mese Balambér hercegről

Idióta mese Balambér hercegről Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyeken túl, és az üveg-visszaváltókon innen, volt egyszer egy királyság, melyet Almáriának hívtak. Almária királya ötödik Vitók király volt. Hiú egy király volt. Nagyon szégyellte, hogy olyan alacsonyra nőtte ki magát, ezért mindig vastag talpú cipőben járt, hogy magasabbnak tűnjön! A nagyságát azonban nem a magassága határozta meg, hanem az országa felvirágoztatása. Bekö... szöntött a jólét, amióta Ő lett a király Almáriában. (Egyéb)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 7. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály Napok

Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
„Ecsetjén új fényt nyernek a színek…”

Örömteli, hogy Munkácsy Mihálynak a világ számos városában vannak közszemlére bocsátott képei, emléktárgyai. 1992-től a festőművész szülőházának a helyén felépített lakóház homlokzatán magyarul olvasható az emléktábla eredeti szövege, s 1994-től a Munkácsi Művészeti Iskola (Rákóczi-kastély) is felvette a nagy festő nevét. Ettől az esztendőtől egy mellszobor is emléket állít a központban, a valamikori or... szágzászló helyén,... (Egyéb)

Doma-Mikó István
Magyarságtudat – japánságtudat

Tanulságos beszélgetés Ézsiás Péterrel, a Historica zenekar énekesével. – Célja-e a zenéteknek a hazaszeretet, a magyarságtudat erősítése? – Mindenképpen! / – S ki mint vetett, azonképpen arat, mert elfut a víz és csak a kő marad… de a kő marad! Mit jelenthet ez a hazának és a nemzetnek, és neked? – Én azt hiszem, manapság elsősorban aratni akar mindenki. Többen kellene, hogy a vetésnél munkálkodjanak, hogy a... mikor eljön az idő, legyen kő, ami marad! Ha így lesz, akkor arra a kőre, mint szilárd (Riport-tudósítás)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 6. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Jókai Anna
Wass Albert világlátása

...létezik az a csodálatos tünemény, hogy akár évtizedekre, sőt évszázadokra elhallgathatnak valakit, akinek a művészete, az eszmeisége mint a búvópatak egyszeriben csak kibukkan, és száz év után mindannyian csodálhatjuk. Azt hiszem, hogy Wass Albert életére, látásmódjára ez a legjellemzőbb; hogy mindent elkövetnek – mint látjuk, napjainkban is –, hogy meg nem történtté tegyék ezt a különös jelenséget, amire mi, magyarok és ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Wass Albert: A magyarságtudat gyakorlata

Magyarságtudat – összefoglaló meghatározásban: a magyar ember nemzeti öntudata. Az a bizonyos szellemi gyökér, ami a múltból táplálkozva kijelöli az ember helyét a jelenben. A magyar kultúra kincseivel ez az örökség gazdagítja mindannyiunk lelkét, s akárcsak egy szellemi mentőöv, gondoskodik arról, hogy el ne merüljünk a népek tengerében. Több mint a nyelv, mert a nyelv csak addig tartja meg magyarnak az egyént, amíg népi csoportján belül él. Több mint ismeret, tudás, kultúra, mert (Egyéb)

Szerkesztő B
Wass Albert: Mese az elveszett Szabadságról

Figyeljetek csak magyarok: egy angyal szállt volt le a földre. Ez pontosan száz évvel ezelőtt történt. Makulátlan tiszta fehér ruhát viselt és akár hiszitek, akár nem: semmiféle színes pántlika nem fi tyegett rajta. Sem barna, sem zöld, sem piros. Semmi más szín nem volt rajta, csak fehér. És úgy hívták, hogy „Szabadság”. Odaállt a márciusi ifjak mellé és kezébe vette a nemzet lobogóját, nem egy csoport lobogóját, nem ennek vagy (Novella)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 5. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap