Rovatok

T.Ágoston László
Bizottságosdi

Végre megalakult a Bizottságok Munkáját Véleményező Bizottság. Én lettem az elnöke. Mindkettő fölöttébb időszerű volt már. Mert ugye annyi a bizottság, hogy kell egy szerv, amelyik ellenőrzi, koordinálja a munkájukat. Aztán meg az is tarthatatlan állapot volt, hogy minden kollégának volt már bizottsága, csak nekem nem. Miért pont én legyek bizottságtalan? Néhány rosszindulatú egyén már azt kezdte el híresztelni, hogy alacsonyabb beosztásba helyeznek, mert hogy nekem még egy albizottság se jutott. (Humor)

Szerkesztő A
Szeleczky Zita Napok

Szeleczky Zita: az álmok asszonya! Szép nő: ezt fotókról – filmekből látni. De ez még kevés: más is volt szép akkoriban. Viszont ő nem élt vissza szépségével, bár használta mint egy isteni adományt. Amilyen a tehetsége is volt. A beleélő színészi képesség. Ez ő: Szeleczky Zita színésznő. Akit, mert szép, tehetséges, magyar hazáját és népét szerető, ezért sokan utánoztak, sokan irigyeltek, szépsége, tehetsége és hazaszeretete (tehát a nagysága) gerjesztette - gerjeszti - irigyei táborát. (Hírek)

Szerkesztő A
Tersánszky Józsi Jenő Emléknap

A festőnek készülő Tersánszky bohém, zeneértő (gitáron és fuvolán is mesterien játszott) művész volt, vagabund alkat, aki ismerte is a csavargók, koldusok világát, az emberi lelkeket, a társadalmi mélységeket. Emberszeretete, eredendően meglévő derűje és jósága átlendítette minden nehézségen. Olyan volt, akárcsak egyik leghíresebb hőse, a csavargó Kakuk Marci, ez a független, önbecsülése megőrzé... séért a megvetést-megalázást is vállaló, szeretetreméltó figura. (Hírek)

Duray Miklós
Az autonómia halála a heteronómia, a közérdek halála az idegenérdek szolgálata 1/2.

Az 1918 utáni államhatárokkal körbehatárolt Magyarország szomszédságában lévő hét állam többségében, amelyekben jelenleg magyarok őshonosként élnek, az autonómia fogalomként vagy elhangzó szóként, de főleg közigazgatási törekvésként a teljes elutasítással találkozik. Térségünkben, az elmúlt közel tíz évszázad során valódi autonómia csak a történelmi Magyarország területén működött, egy ideig. Az erdélyi szászok autonómiáját még II. András uralkodásának idején kodifikálták, a kun autonómiát pedig IV. Béla (Egyéb)

Jászter Zoltán
Eljött hozzám az Ördög

A napfény ellepte a vidék tengerre néző lankáit. Az enyhén sós, meleg levegő is „élvezte” az égtáj varázslatát. Lengette a halászok kiteregetett hálóit, tépdeste a halász meg a hadihajók flottáinak zászlóit, és a szél jó kedvében magával cipelte, majd a végtelenbe hintette a vidék illatát. Egy idős tatár asszony felvilágosított minket: „a tenger addig nem fog megnyugodni, amíg meg nem kapja az áldozatát". Bolondságnak vettem, amit a remegő kezű, öregasszony mondott. (Novella)

Kő-Szabó Imre
”Eltűnnek a napok, múlik az év”

A múlandóság! – Egy szó, amely nem csal az ember arcára mosolyt. Ha csak kiejtjük, mindjárt tisztába vagyunk vele, hogy ez a valami, nem tart sokáig, elmúlik, eltűnik. Azért a múlandóságnak van egy könnyebb létezése. Mert, ha elmúlik a fejfájásunk, haragunk, rosszullétünk, megkönnyebbülünk. „Ha megbetegedett is valamelyikünk, az csak múló betegség volt: egy kis köhögés, torokfájás” – írta Gárdonyi Géza. Akkor sem esünk kétségbe, ha elmúlik egy érzés, vagy éppen a divat. .. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Kandó Kálmán Emléknap

A mai ember időmániás: az amerikaiak még az időt is pénzben mérik, de nyomukban lassanként – vagy igen gyorsan – az egész világ így tesz. Mindenki mindent most azonnal, sőt tegnapra vagy tegnapelőttre akar. Ebben a felfokozott, idővel együtt siető kényszerben, vagy éppen az időt is megelőző kényszerben nagy jelentősége van a gyors utazásnak. A gyorsaság mellett meg a kényelemnek. A vasúti személyközlekedés gyorsaságát és kényelmesebbé – tisztábbá és füstmentessé – tételét Kandó Kálmánnak köszönheti a világ. (Hírek)

Bilecz Ferenc
Nádorfehérvár

A professzor épp egy régi kódexet akart leemelni a könyvespolcának legtetejéről, amikor megbillent alatta a létra és a földre zuhant. Amikor magához tért, egy könyvekkel telezsúfolt teremben találta magát, amelynek ajtaja félig nyitva volt és latin hangfoszlányok szűrődtek át a szomszéd helyiségből. A professzor közelebb ment és figyelmesen hallgatódzott. Úgy vette ki a hallottakból, hogy magyarokról van szó, de valami igen régi időbe csöppenhetett a beszéd stílusa és tartalma szerint. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert levelesládája

Wass Albert levelezése a napokban elhunyt Szász (Zas) Lóránttal. 22 darab nélkülözhetetlen dokumentum, amely a nagy író utolsó tíz évének küzdelmeibe enged bepillantást, hitelesen, első kézből. Politikai hitvallás, a második felesége halála után megismert harmadiki feleséggel való kapcsolat, a családi ellentétek, a komoly anyagi nehézségek, a tisztes halálra készülés öntudata: mind-mind föllelhető ezekben a baráthoz és írótárshoz küldött levelekben. A két ember szoros kapcsolatát, barátságát és jogi (Könyvbemutató)

Döbrentei Kornél
A tenger

Az árboc hegyében halálfejes tajték a kalózlobogó. / Elrabolni jöttünk habon szálló Ophéliát. A boldog / Bach lelke misézik, jaj, ezer orgona: tenger! Jajgató / cipôkben mezítlenek menetelnek: tenger! Annyi eloldott / hányást ragadnak el a sárga monszunok! Az Úr / döglött báránykáit a Golf-áram dajkálja ölén. / Türelem evangéliuma: tenger! – Gótikus halakban tunyul, / ôzgida-hangon esdekel a varázsló az aszály éjszakáján, / sóvár asszo... nyok tébolya verejtékezô dinnyét halász, / de csecsüket a só rágja (Vers)

Petrusák János
Vidd tovább a fényt!

Magyarságra nevelt! Hitre, hogy tudjuk, bízzuk: elűzzük a hódítókat! El a pogány törököt, el a kétfejű, szörnyű sast. Jó magyarnak, jó reformátusnak nevelte a rábízott diákságot. És ő volt az, aki a császári rendeletre, amely hívott minden református és evangélikus papot, kántort, tanítót, hogy jelenjenek meg Pozsonynak városában, ment. Pedig Debrecenből nem kellett volna menni. Debrecen az erdélyi fejedelem birtoka… – Ahová bejár török is, tatár is, erdélyi hajdú, a kuruc is, u... gyanúgy, mint a császár katonái. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Hidegre szerelve

Tibi ott ült a Budai úti kiskocsma bejárat melletti kis asztalánál. Úgy foglalt helyet, általában reggel hatóra körül, hogy a bejárattal szemben ült. Így legalább látta, hogy ki jön be egy felesre, fröccsre vagy éppen sörre, mert a pult is kézre volt tőle, csak félre fordította a fejét és mindjárt látta, ki mit kért. Mindenki csak Tibinek ismerte, a vezeték nevét senki nem tudta. Még a szakmája volt ismert, mert villanyszerelő volt. A Vidibe dolgozott, már, húsz éve, azonban a... mikor a rendszerváltás során a (Novella)

Kondra Katalin
Mert Édesanyám azt mondta

Tizenhat éves leányka voltam, amikor édesanyám a házunk küszöbére mutatva azt mondta nekem: „Ha úgy találod magad viselni, hogy szégyent hozol reánk, ezen a küszöbön többé be nem teszed a lábad! Megértetted?” Gyermeki engedelmességből azt feleltem rá, hogy igen. Pedig dehogy is értettem akkor, mi az, hogy „úgy viseld magad”de, azért vannak az embernek idősebb lánytestvérei, hogy felvilágosítsák a fiata... labbat. Elmagyarázták nekem, ezt úgy kell értelmezni... (Novella)

Szerkesztő A
Csontváry Kosztka Tivadar Emléknap

Egy művész élete nem csupán az az élet, amelyet közöttünk tölt, itt a földön, hanem az az élet is – sőt, ez szinte meghatározóbb –, amely a művei életét, sorsát jelenti. Csontváry Kosztka Tivadar a rövid életű – 66 évet élt – művészeink egyike, akinek viszont művészi élete (művei által) halála óta is töretlen. Sajnos, kis iróniával azt mondhatjuk, hogy Csontváryt életében, földi létében nem ismerték el, halála után nem sokkal viszont értékelni kezdték. (Hírek)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry 5. Látod, amit én látok?

A magányos cédrus (194x248 cm) A Fa mitológiájában ezt írtam róla: »[Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Jászter Zoltán
A Kismadár

A fűszálak felegyenesedtek a felkelő Napkorong előtt. Talán tiszteletből, talán meg azért, mert a Nap, a harmatcseppeket a levegőbe szólította, hogy imitt amott megöntözhesse a földet. A fűszálak között a csöndesen eleven éjszaka után, beindult a nappali élet. A rovarok és egyéb izgő-mozgó állatkák, és a létfennmaradásukért küzdő más élőlények milliói, beláthatatlanul hatalmas piactérré változtatták a földet. Adtak-vettek, öltek és ettek. A Nap már más tájékokon járva (Novella)

Bíró Ernő
Őrtorony

Indonéz szokás a víz által megcsíszolt lapos kövek egymásra rakása. Némely esetben a felső kőre szalag kerül, vagy a felső egy likas kő, melybe botot lehet szúrni, vagy akár egy csontot s rá lehet akasztani akár egy kis rágcsáló koponyáját, vagy csak egyszerűen egy hajtincset. A megállíthatatlan elmúlás, az élet visszafordíthatatlansága, az örökkévalóság léte, az anyagias gondolkodás hiábavalósága rejlik, sejlik ezekben a 10-20 cm magas, sikeresebb esetben fél méteres kőtornyocskákban. (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap