Rovatok

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Adalberto
Ónodi vár furfangos szabólegénye

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon. Ebben a szép várban szolgált egy katona, aki értett a szabáshoz, varráshoz. Nem csoda, hiszen édesapjától tanulta ezt a mesterséget. A várban is ez volt a feladata. Vitézeknek ő készítette a gúnyát vagy javította az öltözetet, ha elszakadt a harcok közben. Mindenki csodálta ügyességét, mert (Egyéb)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (3/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY! "...Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televízió nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal, akciófilmekkel, véres híradókkal, botránybeszámolókkal megnyerni. Sokadszor mondom, hogy ... mint a középkorban, a legsikeresebb műsortípus ma is (Tudomány)

Jókai Anna
Variációk - Idő előtt

Azt a kettőt nem Máriának és Józsefnek hívták; név nem maradt utánuk. Csak a létezésük bizonyosság és a velük esett kudarc. Sem a helyet, sem az időt nem ismerjük, csak a feltételezést: ismeretlen terepen történhetett, s az igazinak még előtte. Ez az asszony még majdnem nem nélküli volt, ami a szüzességnél kezdetlegesebb állapot. A férfi simulásának sem volt még határozott iránya, külön-külön párolgott még testük göngyölege. Csak kérdő kiáltások a zöld növényzet alján, a ... (Novella)

Turcsány Péter
Évezredváltó pirkadat

Mi volt, mi lesz apáink s e század titka? / Isonzó, Don? Auswitz, Hirosíma, / Szerbia? Kinek, mitől ki előtt, / s miért kellene pirulnia? / Asszonyomnak kell-e? / Gyermekeimnek kell-e? Barátaimnak kell-e?/ Tavaszban virághab-rokolyás, nyárban/ újszülött termést ringató fáimnak miért/ kellene?/ S úsztatónk vizén a kacsanyom-/ horzsolta tó arcvonásainak, hol gyöngytyúk/ s vadlúd megett fácán is talál szemet –/ miért kellene?/ Arcborító alkonyi (Vers)

Duray Miklós
A trianoni ítélet három nemzedék távlatából

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (2/3.)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY! "...Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televízió nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal, akciófilmekkel, véres híradókkal, botránybeszámolókkal megnyerni. Sokadszor mondom, hogy mint a középkorban, a legsikeresebb műsortípus ma is (Tudomány)

Jókai Anna
Szép délután

Állt a mosogatódézsa előtt, s mint mindennap, vigyázott, hogy bele ne bukjon a lébe. Tizenöt éves koráig a tanyán dolgozott. Azután behozták a szövőgyárba. Negyven év alatt kilencvenhatezer kilométert futott le a gépe mellett. Kétszer is körülsétálta volna a földet, mégsem látott belőle mást, mint Nyergespusztát, Budapestet és egyszer a Balatont, 1958-ban, szakszervezeti beutalóval. A férje nem jött vissza a háborúból. Talán meghalt, vagy szerzett magának valahol egy kövér, vidá... mabb feleséget. (Novella)

Turcsány Péter
Beteglátogatás, hatósági közjátékkal

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. Édesapja odaveszett a 14-es háborúban. Édesanyjára négy gyerek maradt. Édesanyja visszahozta a családot szülőfalújába. Korábban Zalahalápon éltek, ott születtek a gyerekek. Édesanyja mosni járt, meszelni az urakhoz, sok teknő mellett állt, sok falat meszelt fehérre. A megkérdezett bácsi volt a legkisebb gyerek. „Volt időszak télen, ha adtak az iskolába lábbelit, akkor volt, ha nem, akkor mentem mezítláb. A szegénység nem szégyen, csak kellemetlen”. Mikor bementem az udvarra, (Könyv)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVIII. fejezet/2 - A szászok nemzetgyűlése

A nagyszebeni nagytemplom megtelt néppel. A padokban a szász nemzet követei foglaltak helyet, kiket erre a napra hívtak össze Erdély minden sarkából, az állóhelyeken pedig a kíváncsi köznép szorongott. Ám a rendi és a vagyoni különbségektől függetlenül a tömeg egyetlen mérges méhkasként zúgott. Az oltár elé felállított emelvényen – kissé feszengve − a szászság vezetői foglaltak helyet szinte hiánytalan, egyedül Hermann gróf nem érkezett még a gyűlés színhelyére. Aztán, miután a zúgás átcsapott (Novella)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (1/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY!! "...Amennyiben a fenti látlelet megállja a helyét, akkor a magyar lakosság rohamosan butul le a nemzetközi tévébamba színvonalára, ami meg is felel az uniós elvárásoknak. (A szabad világban járva már a hetvenes években megtapasztalhattuk a külföldi tévéadók hihetetlen színvonaltalanságát.) Ezért persze nemcsak a televízió felelős, hanem a múlt eltörlése, a család szétesése és az oktatás lezüllesztése is. „Kedvenc” (Tudomány)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhely... ben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Kondra Katalin
Életem regénye (Móricz Zsigmond napok)

Az író lelke forrás. Érzelmei határozzák meg, hogy milyen gondolatok, szavak, mondatok fogalmazódnak meg benne. Művei annyira gazdagok és sokszínűek, amennyire az az életútja, melyet bejár. Karakterei, múzsái azok a személyek, akikkel kapcsolatban áll. Móricz Zsigmond novelláiban, regényeiben az író életének egy-egy epizódja köszön vissza. Ő maga így vall írói pályájáról: „Amit eddig írtam, mind csak azért kellett meg... írnom... (Egyéb)

Polszerkesztő2
Elismerték: a liberálisok korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát

Nem a 24.hu az egyetlen liberális lap, ami véleménynyilvánítási jogot korlátoz. A 444.hu szintén erőteljes cenzúrát működtet, melynek részeként a kommenteket erőteljesen megszűrik publikálás előtt, a lap cenzorai gyakran távolítanak el hozzászólásokat, és tiltanak el felhasználókat. Az oldalon azonban bizonyos felhasználók ellenőrzés nélküli kommentelési lehetőséget kapnak, de ezek főként olyan személyek, akiknek véleménye a liberális lap alkalmazottainak nézeteit tükrözi. (Hírek)

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Felber Zsolt
Kemény János az író és irodalomszervező

E csodálatos ember, életének utolsó szakaszában érte el írói tevékenységének fénykorát, egyre gyakrabban jelentek meg könyvei, cikkei. Írt sokat és szépet: bábszíndarabokat, színdarabokat, önéletrajzot, úti élményeket – természetről, emberekről, a havasi életről. Szellemi öröksége azonban sokkal gazdagabb volt, minthogy csak íróként tartsuk számon, hisz jó maga szellemi vezére volt annak az irányzatnak, melyet ma tran... szilvanizmusnak hívnak. Kemény János vérbeli irodalomszervező volt. (Publicisztika)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVIII. fejezet/1 - A szászok nemzetgyűlése

Gondolom, a megengedhetőség mértékén túl élnék vissza az olvasó türelmével, ha folytatnám ama vég nélküli, kettős kézfogó eseményeinek krónikáját. Ezért hát inkább eszembe se jutnak a móringolás késhegyig menő, kötelező alkudozásai, se a menyasszonyi kelengyék mindenki számára nyilvános, időt rabló mustrái. S hallgatok a menyegzői íjászatról is – addig nem halad... hatott e székely kézfogó előre egy tapodtat se, amíg a vőlegények bekötött szemmel el nem találtak egy oszlopra kikötözött kakast (Novella)

Jankovics Marcell
A mese háza és az ökotradíció (2/2)

A népmese ma nem él igazán, de ez nem az ő hibája, hanem a klasszikus meséket nem ismerő, nem mesélő szülőké, nagyszülőké, óvónéniké. Sokan azt hiszik, a hagyományos mese idejét múlta. Részint ezért a klasszikus meséket átírják, de nem a korszellemnek megfelelően, hanem azért, hogy megkíméljék a gyerekeket a bennük lévő rémisztő dolgoktól és erotikától. Micsoda hipokrízis! Ami rémisztő a mesében, annak épp az a célja, hogy a gyermek jelképes formában és áttételesen dolgozza fel a traumáit; (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap