Rovatok

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán Napok

Mikszáth Kálmán a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a Jókai utáni (részben a Jókai melletti) írónemzedék legkiemelkedőbb alkotója. 1881-82-ben jelentek meg híres novelláskötetei: A tót atyafiak és A jó palócok, amelyekkel Mikszáth országosan elismert író lett. A művek a romantikus népiesség jegyében egy természetközeli, olykor balladás hangulatú világot (annak minden fájdal... mával-örömével) mutatnak be; kiváló elbeszélésmóddal, egyedi hangon és stílusban. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije

(Ellenzéki vázlat) 1883 - A büfében csak két asztal van megterítve fehér abrosszal. A többi asztal terítetlen: az a demokratáknak való. E célra paprikásszalonna is van az üvegedényben. Szalonna üveg alatt! Borzasztó idea! Az egyik asztal terítője sokkal fehérebb, mint a másik. Az asztalon egy pohár áll sherryvel, egy üres tányér, melybe a sonkás szeletek jönnek, s végre egy kis tányér tele finom hosszúkás cukorkákkal. A szék is oda... (Novella)

Szerkesztő A
Mikszáth: Tessék engem becsukatni!

1883 - Egyik újságíró kollégámmal történt, isten nyugossza meg az ő lustaságában, hogy nekem kell még az ő viselt dolgait is leírni, nemcsak a magaméit. Ővele történt, mondom, hogy egyszer a Borsszem Jankót szerkesztette, mikor Csicseri Bors nem volt odahaza .A Borsszem Jankó pedig ott csinálódik, ahol a Fővárosi Lapok - az Athenaeum melléképületében, melyek előrészét a belvárosi rendőrség üli székhelynek. Szegény, vén Prottman bácsi, hogy csodálkozha (Novella)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán: A gyanú (1886)

Rossz nap volt az. Nem is tudom már, melyik volt. A képviselőház tanácstermében egy tiszteletreméltó aggastyánt ocsmány bűnnel gyanúsítottak. Ezt nevezik »interpellációnak« . A folyosón dévaj nevetgélés mellett egy másik úrról folyt a triccs-traccs, elmés szóvirágokkal csipkelődve találgatták, hogy »miből él«. Ezt hívják »szellemes diskurzusnak«. A büfében sikamlós szerelmi kalandokat meséltek, köztünk élő személyekről, (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/22 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Jankovics Marcell
Ahogy emlékszem 2/2.

A Stúdió csúcskorszakában kereken 600 embert foglalkoztatott. Ekkora létszám óhatatlanul csoportosulásokat hozott létre. Macskássy Gyulának volt egy csapata, tagjai részben régi munkatársai voltak, részben az őt tisztelő olyan fiatal művészekből állt, mint Richly Zsolt. Egy másik kör a Gusztáv stáb vezető alkotói, a Nepp–Dargay–Jankovics hármas köré gyűlt, őket tekintette a „belső ellenzék” Matolcsy György kiszolgálóinak. Matolcsy György azonban bevallottan Kovásznai Györgyöt tartotta legtöbbre mindnyájunk (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ va... laha is látott... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Lapohos András: Wass Albert szülőföldjén (Az író levelei Ördöngösfüzesre)

Az Erdélyi-Mezőség egyik legrégibb magyar településéről, Wass Albert szülőfaluja szomszédságából, Ördöngösfüzesről érkezett levél. Nemrég jártam ott, Demeter József lelkipásztor társaságában, és látogattuk meg Lapohos András tanárt, aki készségesen mutatta meg az általa kezdeményezett és felépített múzeumot, melyben az egyre fo... gyóbb szórványvidéki magyarság kultúrkincseit gyűjti össze, emléket állítva a szülőföld írójának, (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/21 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Jankovics Marcell
Ahogy emlékszem 1/2.

Animáció félárnyékban? // Magyarországon a kommunista hatalomátvételt követően a filmgyártás államosításának részeként jött létre a később Pannónia Filmstúdiónak nevezett alkotóműhely, mely az ideológiai parancsnak megfelelően, az állami ellenőrzés (cenzúra) szándéka szerint az egyetlen olyan stúdió lehetett, ahol forgalmazásra számító rajz- és bábfilmek, későbbi gyűjtőnevükön animációk készülhettek. Ebben a közegben ellenzéki szellem, művészi önállóság sokáig elképzelhetetlen volt. Ismeretes, hogy az animáció (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Előszó egy fontos lépéshez

EZT a folyóiratot maroknyi józanul gondolkodó, különböző nemzetiségű ember hozta létre, akiknek két fő közös jellemzőjük van. Valamennyien Közép- Európában születtek, és szilárdan hisznek abban, hogy a világnak ebben a zavaros szegletében nem jöhet el a tartós béke mindaddig, amíg az egymás mellett élő népek nem tanulnak meg békében és egységben élni és dolgozni. Ahhoz, hogy a békét és egységet elér... hessük, el kell távolítani (Publicisztika)

Szerkesztő A
Szabó Dezső Emléknap

Szabó Dezső a magyar irodalom különleges tehetségű alkotója. Életművének megítélése ellentmondásos és átpolitizált, a vélemények többnyire politikai vagy ideológiai szempontból közelítenek, és kevesebbszer esik szó a szövegek művészi-esztétikai, erkölcsi értékeiről. Szabó Dezső az Eötvös Kollégium magyar-francia szakos hallgatójaként tanult (akkor volt ott egyetemista Szekfű Gyula, Horváth János és Kodály Zoltán is). A Nyugat közölte (Hírek)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

A magyar képviselőházban a közönség fulladásra zsúfolta meg a karzatokat. Ott volt az arisztokrácia, a magas klérus, az előkelő polgári és katonai társadalom színe-java és a teljes külföldi képviselet. Az újságírók padjain minden helyen két újságíró ült és mindenik hat ceruzát tett a zsebébe. A levegőben a történelmi pillanatok nagy várakozása feszült. Mindenik párt interpellációt jelentett be a makucskai feltámadás ügyében, mely... (Novella)

Szerkesztő A
Kandó Kálmán Emléknap

A mai ember időmániás: az amerikaiak még az időt is pénzben mérik, de nyomukban lassanként – vagy igen gyorsan – az egész világ így tesz. Mindenki mindent most azonnal, sőt tegnapra vagy tegnapelőttre akar. Ebben a felfokozott, idővel együtt siető kényszerben, vagy éppen az időt is megelőző kényszerben nagy jelentősége van a gyors utazásnak. A gyorsaság mellett meg a kényelemnek. A vasúti személyközlekedés gyorsaságát és kényelmesebbé – tisztábbá és füstmentessé – tételét Kandó Kálmánnak köszönheti a világ. (Hírek)

Szerkesztő A
A doni áttörés tragédiájának emléknapja (1943. január 12.)

A Don-kanyari tragédiát követően szinte minden magyar családban gyászoltak valakit. A fogságba esettek számáról a mai napig nincs pontos adat. Zúgjanak ő értük is a harangok, az elesett hős katonák áldott emléke legyen velünk! Emelt fővel emlékezzünk a keleti hadszíntéren megölt, megsebesült vagy fogságra ítélt magyar katonákra, akik a Haza védelme mellett a vörös gyilkos, a kommunista eszme ellen is harcoltak. Rájuk sokáig csak titokban lehetett emlékezni, de még napjainkban is az idegenek fájdalma (Hírek)

Felber Zsolt
A Doni Hősök emlékére

A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédségnek az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszo... morúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Vasszékelyek harcban – A Székely Hadosztály tiszteletére

Erdély helyzete a Nagy Háború végén súlyos volt. A Királyi Román Hadsereg 1918. november 18-án megkapta a parancsot a Kárpátok átlépésére. Kratochvil Károly elrendelte a védelem megszervezését, Budapestről ágyúkat kért, ahonnan ugyan kiutaltak negyvenet, de a kommunistákkal összejátszó magyar gyűlölő Pogány-Schwarz József pribékjeivel még a bevagonírozás előtt leszereltette az ágyúkról a célzó berendezéseket és a gyújtószegeket, így használhatatlanná téve a fegyvereket. (Egyéb)

Szerkesztő A
Jedlik Ányos Emléknap

Természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló tanár és nevelő. Komárom megyei földműves család gyermeke, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte iskoláit, Pannonhalmán lépett a bencések közé. Jedlik István ekkor kapta az Ányos rendi nevet, amely az Ananius latin név magyar alakja. (Unokatestvére és egyben osztálytársa volt Czuczor Gergely, akivel pályája többször is érintkezett.) Jedlik széleskörű is... meretek birtokába került: matematikai, fizikai, filozófiai és történelmi végzettsége egyaránt volt, (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: A Magyar Nemzet hét parancsolata

1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdek-imádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt. 2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg (Egyéb)

Szerkesztő A
Latabár Kálmán Emléknap

Latabár Kálmán átlagos életkort élt. De nem átlagos életet. Ő mindig, mindenkor mosolyt kívánt és csalt is arcunkra. Olyan korokban is, amikor nem sok oka volt a nézőknek és neki sem a mosolyra. Mégis érezte-tudta, ez a mosoly az élet. Ha a bajt nem tudjuk legyűrni, akkor nevessünk a szemébe, így mutatva: nem félünk tőle! Az ember akkor él. Él, mert nevet. De akkor is kell egy Latyi, hogy előcsalogassa belőlünk a mosolyt, vagy a kacagást akár, és ezzel a REMÉNYT! (Hírek)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap