Rovatok

Csata Ernő
Különbség - Deosebire

Pribeagu, Ion: Különbség / Deosebire / (Fordította Csata Ernő) // Móric, a fiú, ki jól tanul / A bákói iskolából, / Egyik nap váratlanul / Megkérdezte az apjától: / - „Apukám, mondd csak, / De ne légy sértődött, / Mi különbség van / Egy nő és egy férfi között?'' // - „Jaj Istenem, jaj nekem / Móric, megőrjítesz, / Hogy lehet gyermekem / Kérdezni tőlem ilyet. / Egy fiú, mint te, tanul, / Nem kérdezget hóbortosan / Olyanokat szemérmetlenül, / Amik nem hozzáillők korban.” // (Vers)

Szerkesztő A
Bessenyei Ferenc Napok

Aki valamit nem csupán tud, hanem nagyon tudja és nagyon akarja, továbbá nagyon csinálja – az sok esetben támadást szenved el. Hogy kiktől? Az irigyektől! Akik mindig, mindenkinél jobban tudnak, jobban akarnak, és természetesen semmit sem csinálnak. Állítólag rombolni mindig könnyebb, mint építeni, elnyomni kifizetődőbb, mint felemelni. Az a művész, aki minden hátráltatás, minden lebeszélés, minden elhallgatás, minden tá... madás ellenére sikert ér el, az nem csak nagyon tudott, hanem nagyon is akart. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/19 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekö... vetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Horthy Miklós Napok

A Kossuth Rádió 2013. december 11-én Tőkéczi László Horthyról készült könyvéből vett idézetekkel ismertette meg a rádió hallgatóit a kormányzó egyes tevékenységéről. /.../ ... a történelemben teljesen járatlan személyek hangyaszorgalommal dobálják a sarat Horthyra, sőt volt aki odáig ment, hogy Horthy egyenesen a gázkamrákba irányította a magyarországi zsidókat, ezért üdvözölni kell Tőkéczi történész úr kiadványát. Ugyanakkor meg kel említeni, (Hírek)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/18 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... zett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő A
Neumann János Emléknap

Lenne e vajon számítógép Neumann János elvei, elméleti munkája nélkül. De léteznének ezen elvek ha az első épülő számítógép kapcsán nem kérik fel rá Neumann Jánost? Neumann - számítógép, tojás - tyúk? Ma már talán nem is annyira ez a fontos, hanem az, hogy távol Magyarországtól, az egyik princetoni temetőben az egyik sírnál minden évben egy amerikai zászló egy nemzeti színű koszorú, néha pár szál virág és mécses jelzi, hogy ez a nemzet nem felejti el fiait. Kerüljön a világ bármely pontjára, ha tett (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/17 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Karády Katalin Napok

Azt hiszem, alig van olyan magyar férfi, és mivel Karády Katalin filmjeit a határainkon túl is vetítették-vetítik, tehát ritka az olyan férfi, akinek fülében Karádyról szólva ne hangzana fel máris az ő jellegzetes búgó, kissé rekedtes hangja. És a hang mellett az arc meg alak is szerintem felidéződik: egy magas, az ő korában nagyon magasnak számító hölgy, széles, kissé szögletes vállakkal, arca elgondolkodó-elmé... lázó, szeme kifejező. Karády Katalin, akárhogy is vesszük, egy jelenség. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/16 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)

Szerkesztő A
Lóránt Gyula Emléknap (Aranycsapat)

Lóránt Gyula az Aranycsapat középhátvédje igazi küzdő típus volt. Edzések után továbbra is a futballpályán maradt és megállíthatatlanul, nagy alázattal gyakorolt. Állóképessége felülmúlhatatlanná vált, alappillére lett a válogatottnak. Mindent a labdarúgásnak szentelt. A mérkőzésekre úgy futott ki, hogy csak a győzelem az elfogadható, és ennek szellemében játszott. A válogatottban mutatott teljesítményével sok örömet szerzett nemzetének, hazájának. A sport iránti alázatossága ma is példaértékű. (Hírek)

Kondra Katalin
Vallom magamat magyarnak - A SZERKESZTŐSÉG LEVELÉVEL!

Nem oly rég elkövettem egy szörnyű tettet, melyre azért vetemedtem, mert olyan hírek jöttek szülőföldem felől, Hargita megyéből (Románia), hogy aki a székelyzászlót kitűzni merészeli házára, vagy bármely más épületre, az maga is lógni fog. Bevallom, első hallásra komolytalannak tűnt a hír, de a sajtó és a közvélemény annyira felkapta az ügyet, hogy második hallásra már megrázott a dolog, ezért gyorsan, vagy inkább hirtelen indulattól vezérelve írtam egy rövidke verset és közzé is tettem azt egy közösségi portálon. (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
„Szokás teszi az embert”

Szokták mondani: - Szokás teszi az embert! Ez így is van, mert cselekedeteink negyvenöt százaléka szokások összessége. Persze a szokásaink sem sorolhatók egyetlen kategóriába, mert vannak jó szokásaink és vannak rossz szokásaink. Ezeket még nem sikerült teljes egészében sterillé tenni. Vannak bevett szokások, vagy olyan szokások, melyek elterjedtek. Köthetők eszközökhöz, születéshez, névnaphoz, valamely ünnephez, betegségekhez, látogatásokhoz vagy éppen a halálesethez, ... (Riport-tudósítás)

Csata Ernő
Ölelés

Az ölelések mindig izgatóak tudnak lenni, a végkifejletüket soha nem lehet pontosan kiszámítani. Az ember nagyon sokszor a hormonok játékszere, az endorfin (boldogsághormon) bűvköréből nehezen lehet szabadulni. // Ujjaimban a mindenség ritmusa dobol, / lábamat köréd fonom és karjaimmal / beléd kapaszkodom, mint viharvert / fa gyökere az anyaföldbe. // Nem hallom a mennydörgést / s az istennyilától sem félek / karjaidban, megbabonázva / egy bűvös világ rejtelme vonz, (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/15 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő A
Grosics Gyula Emléknap (Aranycsapat)

Grosics Gyula olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, az Aranycsapat tagjaként az ország több millió lakosának szerzett örömérzést, büszkeséget. Sikereikkel egy országot ragadtak magukkal, sőt az egész világ figyelmét felhívták e kicsi, de büszke nemzetre. Átérezték, hogy nem csak tizenegy ember játszik a pályán, hanem egy ország, egy nemzet, tizenötmillió magyar.A kapuslegenda kitartása, embersége, hazaszeretete ma is példaként lebeghet előttünk. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap