|
Elhallgata régen a lanton a húr;/
Megfogta a rozsda a kardot;/
Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/
Sziv elfeledé, elhordta a szél:/
Álom vala az csak, reggelig tartott./
Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/
Egy folton, a melyre a vér hullt?/
A hagyomány tudakozza Homérrul/
Azt, hol született, s ahol elholt./
Oh halva bizonynyal a dalnok.//
Itt látta az egyik a földre leesni;/
Ott szólt vele más a csatában;/
Sirjához az útfelen búcsura járnak;/
Másutt még visszake... (Vers)
|
Nem tudom, mikor bimbózott magyar földön, biztosan az ősidőkben. Mert a századfordulón már régen virágjában állott. Olyan tekintélyes és gyenge szívű embernek, mint Jókai, bőven volt része benne. Már nem úgy, hogy őt protezsálták, hanem úgy, hogy neki kellett protezsálnia. Ennek a miniszternek egy jó szót, kedves Móric bátyám, annak a miniszternek egy jó szót...szeretném, ha az újság ezt megírná, vagy ezt nem írná meg...kellene a fiamnak, a vejemnek, az öcsémnek, a ko.... (Humor)
|
|
Buzánszky Jenő az Aranycsapat tagjaival megmutatta a világnak, hogy hol is van az a csodálatos ország, ahol ilyen kiváló művészei teremnek a labdarúgásnak. Diadalaikkal erőt, megbecsülést adtak nemzetünknek. Mindig büszke volt magyarságára. Játékával örömet, boldogságot okozott a magyar embereknek egy elnyomó rendszerben is. Szojka Ferenc egykori játékostárs így jelle... mezte: "példamutató, nagyszerű, a sportért élni és dolgozni akaró kulturált ember, aki mindenkor példaképül szolgálhat (Hírek)
|
1989. május 2-án kezdődött a 350 kilométer hosszú osztrák-magyar határon a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül hermetikusan elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny lebontása. A határon a drótkerítés eltávolításához magyar katonák kezdtek hozzá, ezzel véget ért Európa negyven évig tartó keleti és nyugati megosztottsága. Magyarország megnyitotta az utat a szabad világ felé, megindult a „Szovjet Paradicsom” rothadása. (Hírek)
|
|
Május elseje a tavaszi ünnepkör kiemelkedő napja, a majális és a májusfa-állítás szokása. Amellett, hogy a munka ünnepe is egyben, a kétkezi magyar embernek inkább a mezőgazdasági munka, a kertészkedés és a családi kirándulásoké ez a nap. Eleinknél, elsősorban a fiataloknál a május éjszakájához számtalan szokást kötöttek. Lányos házaknál éjjeli zenét és májusfát állítottak. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a nyugatról behozott Va... lentin-nap ezt a szép magyar szokásunkat szinte teljesen megpróbálja (Hírek)
|
Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. (Hírek)
|
|
Hol van a hon, melynek Árpád vére/
Győzelemben csorga szent földére,/
Mely nevével hév szerelmet gyújt;/
S messze képét bújdosó magzatja,/
Még Kalypso keblén is siratja,/
S kart feléje búsan vágyva nyújt?/
Itt van a hon, ah nem mint a régi,/
Pusztaságban nyúlnak el vidéki,/
Többé nem győzelmek honja már;/
Elhamvadt a magzat hő szerelme,/
Nincs magasra vívó szenvedelme,/
Jégkebelben fásult szívet zár. //
Hol van a bérc, és a vár fölette,/
Szondi melynek sáncait védlette,/
Téko... (Vers)
|
Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)
|
|
A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)
|
Pontosan 965 évvel ezelőtt ajánlotta fel István király a Menny Királynőjének (regina coeli), a magyar Boldogasszonynak királyságát (regnum), előkelőivel és népével (cum primatibus et populo) együtt, kérve Szűzmáriát: oltalmazza és óvja ezt az országot. Meghallgatta-é a szent király fohászát Boldogasszony Anyánk ? Élvezzük-e még a magyarok Istenének oltalmát ?
Minden arra mutat, hogy méltatlanokká váltunk. Jól tudom, ezt hallani, minden igaz magyarnak fájó dolog, de (Tudomány)
|
|
Ez egy könyvcím. A Honti László nyelvész, egyetemi tanár, akadémiánk tagja főszerkesztette köteté, melyben magyar és külföldi szerzők ostorozzák a jelenleg uralkodó finnugor nyelvrokonsági elméletet bírálókat. A külföldiek „úriasan, finoman”, a helyiek durván, sőt, olykor trágár hasonlatokkal. A jelek szerint utóbbiak fejében az ellenvélemény puszta gyanúja kicsapja a biztosítékot. Kapnak tőlük műkedvelők, írók, sőt, hivatásos (Egyéb)
|
Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)
|
|
Közoktatásunk, sőt, kultúránk, nemzettudatunk egyik állatorvosi lova a magyar nyelvtan, s vele nyelvünk helyzete. Személyes és sokszori, számos iskolában végzett kérdezősködésem szerint a tanulók többségét nem érdekli az anyanyelve, ha éppen nem utálja. A tanárok jelentős része meg sem tartja a nyelvtanórákat. Csodálkozhatunk, ha nem olvasnak a gyerekek, ha nem érdeklődnek irodalmunk iránt, ha kerékbe törik nyelvédesanyánkat a tévések, a rádiósok, a nyelvészek, a politikusok? (Egyéb)
|
(A Magyar Nyelv Napja alkalmából, 2012. november 13. – Budapest)
A hagyományosan számított két emberöltőnyi idővel ezelőtt, 1949 nyarán egy szamárbőgéshez hasonlító hangot kiadó dieselmotoros vonatban utaztunk családostól Poprádról Késmárk felé, amikor egy idősebb férfi a fejem fölött áthajolva odaszólt a szüleimnek: örülök, hogy a fiukkal magyarul beszélnek. Ezt a megjegyzést akkor értettem is, meg nem is. Értettem annyiban, hogy az otthonunkon kívül (Egyéb)
|
|
Nem elég hogy meglopnak gyaláznak/Pusztítják is nyelvédesanyánkat/Mit vesznek el? Előbb a földet/Majd a nyelvet is a drága éltetőt/A költészetet a szent lelkierőt/S nem elég hogy mindennap gyötörnek/S nemcsak testre lélekre is törnek//Mondd magyarul magyarán a magyarnak/hogy ellenünk hol kik mit akarnak/Szólj beszélj fütyöld és dalold/és nagydobként dübögi a hold/kik s hol mily bilincseket raknak miránk/Te kiáltsd szavald s mindegyre (Vers)
|
A vadászat egyike a legrégebbi főúri sportnak és szórakozásnak már évszázadok óta. A legtöbb főúr ezt nem céltalanul végezte, a természet tisztelete, az állatok védelme is szerepet játszott benne, de jelentette a szabadságot, a magányt is. Ezek közé tartozott gróf Széchenyi Zsigmond is, aki híres vadászként, íróként egyaránt megállta a helyét. Trófeagyűjteményével, a kalandjairól írott köny... veivel hozzájárult számos távoli kontinens élővilágának megismeréséhez, egy egész generáció nőtt fel az ő (Hírek)
|
|
Semmi kétség, Isten roppant gonddal választotta ki Józsefet ama több ezer korabeli férfi közül, aki joggal vallhatta magát Dávid házából valónak. Ha valaki ezer évet visszalapoz a Szentírásban Dávid történetéhez, bizony jócskán talál királyi gyermekeket. Ezek nyilván szaporodtak az évszázadok során. Miután a zsidóság az örökletes nemességet nem ismerte, a babiloni fogság és a háborúk a vagyoni viszonyokat jócskán átrendezték, az ivadékok szépen belekeveredtek a népbe, ami persze szintén leszármazottja vala (Egyéb)
|
Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)
|
|
2011 óta november 13. a magyar nyelv napja, mert 1844-ben az Országgyűlés ezen a napon, a II. törvénycikkben nyilvánított államnyelvvé a magyart – a törvényhozás, a hivatali ügyintézés és az oktatás nyelve magyar lett. E hosszú küzdelem gyümölcse ért be ekkor, Bessenyeiék, Kazinczyék kezdték meg az utat, melyen az utolsó lépéseket a reformkor nagyjai tették meg. Ezen a napon felhívjuk a figyelmet az anyanyelv fon... tosságára, gazdagságára, szépségeire. (Hírek)
|
Az órára nézett, kihozta a spájzból a tejfölös kannát, és jött, Jött egyenesen oda hozzánk, a műhelybe. A gyalupadot már lesöpörték, frissen gyalult deszkát tettek rá, arra meg az abroszt. Kinyílt a kemence ajtaja. Csak úgy surrogott a padján a lapát. Aztán megjelent rajta a ropogós - pirosra sült, illatfelhőben úszó, lapátnyi lángos. Az abroszra tegye? Minek? Csak letámasztja a lapátot, jól meglocsolja a lángost tejföllel, és tépi, úgy, puszta kézzel tépi annyi felé, ahányan kö... rülálljuk. (Novella)
|
