|
,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” Mindszenty József bíboros esztergomi hercegprímástól származik az idézet. Egy olyan szent embertől, aki egész életében csak adott és segített, Isten igéjét hirdette a háborúban meggyötört csüggedő embereknek, kiállt a katolikus egyház jogaiért, az emberekért, a magyarságért. Tiltások ellenére is százezrek gyűltek össze a búcsúhelyeken, hogy hallják prédikációit, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. Iskolákat alapított, templomokat, (Hírek)
|
A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)
|
|
Jókai Mór a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, a szíveket magával ragadó, nemzeti öntudatot nyújtó történetmesélés mestere, a hazai romantika kiemelkedő, Európa-szerte ismert alkotója. Fantázia és valóság keveredik műveiben, csodás erejű, éles elméjű, mindent legyőző hősök és angyali tulajdonságú nők, szentek küzdenek regényeiben a rosszak, a pusztítók ellen. Jókai világa mesei-mítoszi világ, melynek befogadásakor fel kell függesz... tenünk realitásigényünket, s éppen ezáltal (Hírek)
|
Elhallgata régen a lanton a húr;/
Megfogta a rozsda a kardot;/
Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/
Sziv elfeledé, elhordta a szél:/
Álom vala az csak, reggelig tartott./
Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/
Egy folton, a melyre a vér hullt?/
A hagyomány tudakozza Homérrul/
Azt, hol született, s ahol elholt./
Oh halva bizonynyal a dalnok.//
Itt látta az egyik a földre leesni;/
Ott szólt vele más a csatában;/
Sirjához az útfelen búcsura járnak;/
Másutt még visszake... (Vers)
|
|
Nem tudom, mikor bimbózott magyar földön, biztosan az ősidőkben. Mert a századfordulón már régen virágjában állott. Olyan tekintélyes és gyenge szívű embernek, mint Jókai, bőven volt része benne. Már nem úgy, hogy őt protezsálták, hanem úgy, hogy neki kellett protezsálnia. Ennek a miniszternek egy jó szót, kedves Móric bátyám, annak a miniszternek egy jó szót...szeretném, ha az újság ezt megírná, vagy ezt nem írná meg...kellene a fiamnak, a vejemnek, az öcsémnek, a ko.... (Humor)
|
Buzánszky Jenő az Aranycsapat tagjaival megmutatta a világnak, hogy hol is van az a csodálatos ország, ahol ilyen kiváló művészei teremnek a labdarúgásnak. Diadalaikkal erőt, megbecsülést adtak nemzetünknek. Mindig büszke volt magyarságára. Játékával örömet, boldogságot okozott a magyar embereknek egy elnyomó rendszerben is. Szojka Ferenc egykori játékostárs így jelle... mezte: "példamutató, nagyszerű, a sportért élni és dolgozni akaró kulturált ember, aki mindenkor példaképül szolgálhat (Hírek)
|
|
1989. május 2-án kezdődött a 350 kilométer hosszú osztrák-magyar határon a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül hermetikusan elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny lebontása. A határon a drótkerítés eltávolításához magyar katonák kezdtek hozzá, ezzel véget ért Európa negyven évig tartó keleti és nyugati megosztottsága. Magyarország megnyitotta az utat a szabad világ felé, megindult a „Szovjet Paradicsom” rothadása. (Hírek)
|
Május elseje a tavaszi ünnepkör kiemelkedő napja, a majális és a májusfa-állítás szokása. Amellett, hogy a munka ünnepe is egyben, a kétkezi magyar embernek inkább a mezőgazdasági munka, a kertészkedés és a családi kirándulásoké ez a nap. Eleinknél, elsősorban a fiataloknál a május éjszakájához számtalan szokást kötöttek. Lányos házaknál éjjeli zenét és májusfát állítottak. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a nyugatról behozott Va... lentin-nap ezt a szép magyar szokásunkat szinte teljesen megpróbálja (Hírek)
|
|
Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. (Hírek)
|
Hol van a hon, melynek Árpád vére/
Győzelemben csorga szent földére,/
Mely nevével hév szerelmet gyújt;/
S messze képét bújdosó magzatja,/
Még Kalypso keblén is siratja,/
S kart feléje búsan vágyva nyújt?/
Itt van a hon, ah nem mint a régi,/
Pusztaságban nyúlnak el vidéki,/
Többé nem győzelmek honja már;/
Elhamvadt a magzat hő szerelme,/
Nincs magasra vívó szenvedelme,/
Jégkebelben fásult szívet zár. //
Hol van a bérc, és a vár fölette,/
Szondi melynek sáncait védlette,/
Téko... (Vers)
|
|
Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)
|
A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)
|
|
Pontosan 965 évvel ezelőtt ajánlotta fel István király a Menny Királynőjének (regina coeli), a magyar Boldogasszonynak királyságát (regnum), előkelőivel és népével (cum primatibus et populo) együtt, kérve Szűzmáriát: oltalmazza és óvja ezt az országot. Meghallgatta-é a szent király fohászát Boldogasszony Anyánk ? Élvezzük-e még a magyarok Istenének oltalmát ?
Minden arra mutat, hogy méltatlanokká váltunk. Jól tudom, ezt hallani, minden igaz magyarnak fájó dolog, de (Tudomány)
|
Ez egy könyvcím. A Honti László nyelvész, egyetemi tanár, akadémiánk tagja főszerkesztette köteté, melyben magyar és külföldi szerzők ostorozzák a jelenleg uralkodó finnugor nyelvrokonsági elméletet bírálókat. A külföldiek „úriasan, finoman”, a helyiek durván, sőt, olykor trágár hasonlatokkal. A jelek szerint utóbbiak fejében az ellenvélemény puszta gyanúja kicsapja a biztosítékot. Kapnak tőlük műkedvelők, írók, sőt, hivatásos (Egyéb)
|
|
Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)
|
Közoktatásunk, sőt, kultúránk, nemzettudatunk egyik állatorvosi lova a magyar nyelvtan, s vele nyelvünk helyzete. Személyes és sokszori, számos iskolában végzett kérdezősködésem szerint a tanulók többségét nem érdekli az anyanyelve, ha éppen nem utálja. A tanárok jelentős része meg sem tartja a nyelvtanórákat. Csodálkozhatunk, ha nem olvasnak a gyerekek, ha nem érdeklődnek irodalmunk iránt, ha kerékbe törik nyelvédesanyánkat a tévések, a rádiósok, a nyelvészek, a politikusok? (Egyéb)
|
|
(A Magyar Nyelv Napja alkalmából, 2012. november 13. – Budapest)
A hagyományosan számított két emberöltőnyi idővel ezelőtt, 1949 nyarán egy szamárbőgéshez hasonlító hangot kiadó dieselmotoros vonatban utaztunk családostól Poprádról Késmárk felé, amikor egy idősebb férfi a fejem fölött áthajolva odaszólt a szüleimnek: örülök, hogy a fiukkal magyarul beszélnek. Ezt a megjegyzést akkor értettem is, meg nem is. Értettem annyiban, hogy az otthonunkon kívül (Egyéb)
|
Nem elég hogy meglopnak gyaláznak/Pusztítják is nyelvédesanyánkat/Mit vesznek el? Előbb a földet/Majd a nyelvet is a drága éltetőt/A költészetet a szent lelkierőt/S nem elég hogy mindennap gyötörnek/S nemcsak testre lélekre is törnek//Mondd magyarul magyarán a magyarnak/hogy ellenünk hol kik mit akarnak/Szólj beszélj fütyöld és dalold/és nagydobként dübögi a hold/kik s hol mily bilincseket raknak miránk/Te kiáltsd szavald s mindegyre (Vers)
|
|
A vadászat egyike a legrégebbi főúri sportnak és szórakozásnak már évszázadok óta. A legtöbb főúr ezt nem céltalanul végezte, a természet tisztelete, az állatok védelme is szerepet játszott benne, de jelentette a szabadságot, a magányt is. Ezek közé tartozott gróf Széchenyi Zsigmond is, aki híres vadászként, íróként egyaránt megállta a helyét. Trófeagyűjteményével, a kalandjairól írott köny... veivel hozzájárult számos távoli kontinens élővilágának megismeréséhez, egy egész generáció nőtt fel az ő (Hírek)
|
Semmi kétség, Isten roppant gonddal választotta ki Józsefet ama több ezer korabeli férfi közül, aki joggal vallhatta magát Dávid házából valónak. Ha valaki ezer évet visszalapoz a Szentírásban Dávid történetéhez, bizony jócskán talál királyi gyermekeket. Ezek nyilván szaporodtak az évszázadok során. Miután a zsidóság az örökletes nemességet nem ismerte, a babiloni fogság és a háborúk a vagyoni viszonyokat jócskán átrendezték, az ivadékok szépen belekeveredtek a népbe, ami persze szintén leszármazottja vala (Egyéb)
|
