Rovatok

Bilecz Ferenc
A magyarok őshazája

Memetika és az őshazakutatás. Gondolatok az őshazakutatásról, kicsit másképpen. 1976-ban, Richard Dawkins (1941-) brit etológus-biológus, Az önző gén című tudományos művében útjára indította a memetikát. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni (Tudomány)

Jókai Anna
Tévedések

A deszkapadnál találkoztak össze; az egyik már ült, az író a karfát fogta tétován, álldogált, nem tudta elszánni magát. A harmadik csak most közeledett, egyenletesen szuszogva a meredek kaptatón. A pad a csúcsig még a fele utat sem jelezte, jócskán távol volt a tető, hiába látszott közelinek. – Tessék – mondta az üldögélő férfi jóságosan, s fölösleges udvariassággal arrébb húzódott, majdnem lebillent a földre. – Hála Istennek, van még hely a nap alatt… Az író kelletlenül odatelepedett, ... (Novella)

Bilecz Ferenc
A Puszta nyelve és a szlávok

A 20. és a 21. század határán, Kelet-, és Közép-Európában, megnyílt a lehetősége annak, hogy történelmünket szabadabban, a tudomány mai szintjén értelmezzük, fogalmazzuk meg és tanítsuk. Sajnos Magyarországon ez idáig, ez nem sikerült! Ahogyan a rendszerváltás sem! Természetesen ebben külső erők is közrejátszottak, de az az érzésem, hogy a költő ezt jobban kifejezi: „A harcot, amelyet őseink vívtak,/ békévé oldja az emlékezés/ s rendezni végre közös dolgainkat,/ ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (Egyéb)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 2/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Szerkesztő A
Semmelweis Ignác Emléknap

Magyar orvos, aki az utókortól „az anyák megmentője” címet kapta. Szülész-nőgyógyász orvosprofesszor, bécsi és pesti kórházakban működött. Orvosi sikereinek alapja a kórházi tisztaság és az orvosi fegyelem megteremtése és betartatása: a javasolt és megkövetelt kézmosás nemcsak a tisztaságot szolgálta, hanem a fertőzés veszélyét is radikálisan csökkentette. A korabeli orvosi felfogás nem látott összefüggést Semmelweis intézkedései és az eredmény között (a gyermekágyi láz okozta (Hírek)

Csata Ernő
Semmelweis láz

Semmelweis Ignác mindössze 47 éves volt, amikor feleségével és kislányával Bécsbe, egy bőrgyógyász barátjának klinikájára utazott, ahol legnagyobb megdöbbenésére az ápolók közölték vele, hogy egy elmegyógyintézetben van, ahová őrültként utalták be. Amikor tiltakozott, brutálisan megverték, kényszerzubbonyt adtak rá, több csontját eltörték. Orvosi ellátás nélkül a sebek elfertőződtek és vérmérgezést kapott, hamarosan pokoli kínok között halt meg az anyák megmentője... (Vers)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XIII. fejezet - Gyönyörűséges maródiság

Megérezte a fényt. Brüniszkáld elmosolyodott. – Ez, nyilvánvalóan a Menny! – gondolta. Friss levegő áradt valahonnan, és majdhogynem hűvös volt: nem észlelt kénszagot, s a lelkét sem égette kínzó, emésztő tűz. Elkerült tehát – a józan ész következtetése volt ez – Poklot és Purgatóriumot. (Hogy túlélte volna a medvekalandot, azt eleve kizárta az eshető... ségek közül.) Brüniszkáld – ez hatalmas erőfeszítésébe került − szemét nyitotta. Felülről igéző, türkiz csillagpár nézett vissza rá. Valahonnan ismerős (Novella)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 1/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Jókai Anna
„Minden csoda vagy semmi sem az”

(Török Sándor emléktáblájánál) / Tíz esztendeje annak, hogy Török Sándor földi maradványait a Farkasréti temetőben eltemettük. A frázis mély értelmet takar: valóban csak földi maradványai nyugszanak ott. Ő maga, ez a kivételes szeretettel töltekezett Én tapinthatatlan szférában él tovább; eszmél és készülődik. Minden bizonnyal érzi már az Isten mosolyát, illetve tudja, milyen is az, mert odaát (ha az hely, egyáltalán) nincs külön érzés és tudás... (Egyéb)

Szerkesztő A
Hunyadi János Napok

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. (Hírek)

Bilecz Ferenc
A szentimrei csata (Hunyadi János napok)

Doberdói Bánlaky (Breit) József (1863-1945) honvédtiszt, hadtörténész térképe szerint a szebeni csata a Kis Csűr és Nagyszeben között (kb. ahol ma a nemzetközi reptér van) zajlott le, 1442. márc. 25-én. (Doberdói Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. X/3. sz. melléklet). Hogy én mégis szentimrei csatának nevezem, annak története van. A szebeni csata helyszínének megítélése bizonytalan. 1854-ben, a Va... sárnapi Újság egyik számában cikk jelenik meg Kemény Simon és a szent-imrei csata címmel. (Tudomány)

Kondra Katalin
A Fehér Lovag (Hunyadi emléknapok)

Hunyadi János, ((Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) tehetségének és rendkívüli életpályájának köszönhetően igen ismert volt a kortárs Európában és ez a széleskörű érdeklődés halála után is fennmaradt. Tetteit nem csak Magyarországon jegyezték fel, hanem Lengyelország, Itália, Franciaország, Német-Római Birodalom, Bizánc, Török Birodalomban is, sőt még Hispánia területén is ismerték a Fehér Lovagot. A Hunyadi Jánosról kialakított kép eléggé változó. (Egyéb)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (II.)

A falu közelében is jelentek meg fegyveresek, de mind ismeretlenek. Nem lehetett tudni kihez tartoztak, ha egyáltalán tartoztak valahova, vagy csak saját szakállukra csatangoltak, s oda húzódtak, ahol nagyobb zsákmányt reméltek. Lehettek akár rablóbandák is. Ha ilyeneket észleltek, bezárták a kapukat, s eleresztették a komondorokat. Néha menekülők érkeztek, meg sebesültek. Ezeket, bár bizalmatlanul, de befogadták, s ahogy tudták – emberségből – segítették. (Novella)

Jankovics Marcell
Az életminőségről

Visszatérve néhány mondat erejéig előző témánkhoz, hadd emlékeztessek arra, hogy az Igazságosságról szóló konferencia felszólalói főleg az anyagi gondok felül vizsgálva a kérdést már a következő témára, jelesül az életminőségre figyelmezve fogalmazták meg a gondolataikat. Ez önmagában nem lenne baj, sőt. Csak el ne vesszen a látókörünkből az Igazságosság eredeti jelentése. Olyan időket élünk ugyanis, amikor a kormányzat népelnyomó (Tudomány)

Szerkesztő A
Emlékezz, hogy emlékeztess!

– Moldvai magyar Passió –// I.// A lélek, ha szállna,/ mi bennem él,/ A láng, ha volna szárnya,/ mely hozzátok ér –/ Eggyé lobogna mind a fény/ köszönteni magas Urát!// Kifordított subánk,/ Csángó-hazánk,/ Báránybőr-meleged/ már nem áld,/ tegyél csodát!/ Terítsed mégis reánk/ Emlék-hazánk,/ Emlék-hazánk./ Urunk, te Magasságos!/ Tegyél csodát,/ tegyél csodát!// Mert megállta hányszor,/ hogy magalázták százszor, (Vers)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XII. fejezet - A medvekaland

Levelek bársonyán rubinok miriádja. Lebeé Anna alig jutott szóhoz. − Bogyó, ez… ez… gyönyörű! − No, ugye! – szólt a leány olyan elégült büszkeséggel, mintha ő teremtette volna e csodát. – S még úgy kellett nekem, erőnek erejével, kötéllel iderángatnom a küsasszont!... No, megbánta-e? A „küsasszon” megrázta a fejét. Bogyó, vissza se nézve, nekilódult. Legszívesebben Lebeé Anna is követte volna szolgálóját, de visszafogta magát. Tudta, mikor az ember szája teli málnával, nehéz a falást abbahagyni. (Novella)

Jankovics Marcell
A Szent Korona a népművészetben

Előadó félórában nem vállalkozhat nagy ívű témakibontásra, különösen, hogy a konferencia tárgyáról aligha eshet úgy szó, hogy ne kísérje kép a szöveget. Jóllehet, lenne bőven mondanivalóm, mind a Korona általam feltételezett keletkezési körülményeiről, mind a szentségéről és az ebből fakadó, neki tulajdonított erőről, mind a rajta lévő képek, jelképek értelméről, végezetül a Szent Korona eszméről és aktualitásáról... (Tudomány)

Szerkesztő B
Ortutay Péter: Hozsanna neked, Karcsi? (Wass Albert emlékezete)

Párhuzamos sorsok a nagyvilág két szegletében - WASS ALBERT EMLÉKEZETE XXVIII. RÉSZ - Mihail Alekszandrovics Berlioz, a MASSZOLIT (TÖMEGÍR Szőllőssy Klára fordításában) elnöke (nem akárki, hanem egy igazi nagy tudós ember és irodalmár) a Pátriársije Prudin, Moszkvában, egy szép májusi napon tudományos előadást tart egy fiatal kol... légának. A legapróbb részletekre is kitérve, mint nagy tudású és nagyhatalmú elvtárshoz illik. Történelmi dátumokra hivatkozva, klasszikus filológiai tudását csillogtatva, villogtatva (Publicisztika)

Jókai Anna
Ne mondd meg!

Mindig, mindenki kételkedett abban, hogy vér szerinti testvérek. Pedig mindössze három évvel volt Ida idősebb. Zsuzsannát sohasem becézték – Idát gyerekkora óta Idukának szólongatták; még most is, hogy betöltötte a hatvannyolcat. Legfeljebb hozzátették: mama vagy néni. Zsuzsanna pusztán Zsuzsanna maradt az unokáinak is, s ebben nem rejlett semmi tiszteletlenség, csupán egy tény pontos jelölése. A külön minősítés magától értetődően vált feleslegessé. Senki sem hitte, (Novella)

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc Emléknap

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap