Rovatok

Felber Zsolt
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

Dsida Jenő egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését megpróbálták örökre elfeledtetni. Szamizdatban, gépírással terjesztették. A költő fölolvasta a marosvécsi írótalálkozó résztvevőinek 1936 nyarán. „Mikor befejezte – idézte föl a történteket Wass Albert –, könny volt mindenki szemében. Ekkor felállt Kós Károly, barázdás arcán hullottak a könnyek, odament Dsida Jenőhöz, megölelte és azt mondta neki: "Te taknyos, hogy mersz ilyen szépet írni!" (Vers)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem Emléknap

Árpád személye, emléke egybeforrott a magyarság történetével, különösen a honfoglalással, az első évtizedekkel. De emlékének kisugárzása máig tart, nevét, emlékét történelmi emlékhelyek, szobrok és emlékművek, drámák és regények őrzik. Árpád népe – ez a kifejezés máig a magyarság egészét jelenti, nevét gyakran Árpád apánk formában használjuk. Aligha lehet nagyobb dicsérete és dicsősége egy több mint ezer évvel ezelőtt élt történelmi személynek. (Hírek)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Bodor Miklós László
Trianonra emlékezünk

Fájdalmas eseményre emlékezünk. Az emberiség történetében hasonló eset Európában csak egy történt, amikor a 18. században felosztották és megszüntették Lengyelországot.Az első világháború veszteseként Magyarország imperialista rablóbéke áldozata lett, koncleső sakálok martaléka. Hazugsággal ámították a győztes nagyhatalmakat, s úgy állították be a magyarságot, mint amelyik nép más népeket nyom el.Ami a magyarságot illeti, meglehetősen szabadon értelmezték az elveket... . (Publicisztika)

Szerkesztő A
Elhunyt Jókai Anna!

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 85. évében elhunyt Jókai Anna, Kossuth-díjas írónő, a Nemzet Művésze, Alkotóközösségünk értékes tagja. Lapunkon hetedik éve rendszeresen megjelennek az írónő filozofikus töltetű művei. Jókai Anna azon gondolkodók közé tartozik, akik szerint a magyarságnak nem történelmi fájdalmába kell elmerülnie és csodákra várnia, hanem saját tudásával és erényeivel felvértezve kell a nemzetet felemelnie és naggyá tennie. Az írónő számtalanszor állította jó (Hírek)

Jókai Anna
Ima Magyarországért ...

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY A HAZASZERETETRŐL! // Öregisten, Nagyisten/ nézd, hogy élünk itt lenn/ katlanba zárva/ csodára várva/ csöbörből-vödörbe magyarok./ Itt élünk se élve se halva/ hurrá a vödörben hal van/ süthetünk szálkás kis pecsenyét/ a friss húst viszi már a fürge menyét/ körben a bozótból/ ragadozók szeme villog/ az elhevert csordákon/ áldozati billog/ (csitt, csak csen... desen, ne kiálts,/ mormold, csak mormold az imát) // Öreg... (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT!

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Bige Szabolcs Csaba
Siess, missz! (II)

Kora délelőtt indultak csavarogni a görög halászfalvakban, az ókori emlékek, romok között. A zsúfolt, turisták tömegét vonzó látványos helyeket kerülték. Ahol megéheztek, ott ettek, akol megszomjaztak, ott ittak valamilyen gyümölcslevet, vagy egy pohár számoszi fehérbort. Lesték egymás kívánságát. Ha a leány megjegyezte, hogy ezt, vagy azt a templomot, vagy ókori emléket, szentélyt, akármit látni szeretne, Rodion már szaladt megvenni a jegyet az autóbuszra, s vidáman kacagva útra is keltek. (Novella)

Balázs Csilla Kinga
Kék tinta, néma tusa

Ez a rövid szöveg, amit jobb híján versnovellaként definiálok, bepillantást enged egy külön csapásokon "csörtető" szerző kulisszatitkaiba. A szöveg a lehetetlent feszegeti, hisz az asszociatív, automatikus írástechnika működési háttere éppen a rögzíthetetlenség. Olyan ez, mint a "hoztam is meg nem is", "van is, meg nincs is" ajándékok. A szöveg létrejöttét két idejében érkező baráti hozzászólás ihlette. "Ne add el magad, keresd a legjobb, a leghelyesebb csattanót." - így szólt az intelem. (Egyéb)

Bihary József
A lódarázs bosszúja

Halkan nyílt az ajtó. Az elvadult kertben összesúgott a katáng a vadkenderrel: - Tisztelt Kender Úr. Tudtommal Önt körözik – szólt szenvtelenül Katáng kisasszony, miközben büszkén feszítette kék virágmellecskéit a szélnek. - Igazán összeérinthetnénk ágainkat - udvarolt Kender úr vadul -, hiszen mindketten drogok vagyunk. - Szentigaz. Ám micsoda különbség!? Ön tiltott szer, én pedig gyógyszer vagyok.- Még hogy gyógyszer? Aztán mit gyógyíthat Magácska, az én szerelmi bánatomon kívül? (Humor)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Czakó Gábor
Tanbaj és a benső Trianon

Olvasom az Nemzetben – Gyerekhiány a középfokú iskolákban (2011. július 2.) – hogy az ősszel induló tanévre 152 158 helyet hirdettek meg, ám csak 102 809 gyermek jelentkezett. Az ok a benső Trianon: 1918-ban Károlyiék ideológiából adták át az országot a zsákmányéhes szomszédoknak, a mai nemzedék nem szül, nem nevel gyermeket, s így üríti ki a hazát más, élni vágyóbb népek számára. De maradjunk az iskoláknál, az élet tanműhelyeinél. A nemzet sorsa függ tőlük. A szakiskolákba 30%-kal kevesebb gyermek (Egyéb)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Polszerkesztő2
Közintézmények elfoglalását tervezhetik a külföldi ügynökök

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter közlése szerint a hatóságok tisztában vannak azzal, hogy külföldi ügynökök által kiképzett aktivisták ősszel közintézmények épületeinek elfoglalását tervezik. A külföldről finanszírozott civil szervezetekről nemzetbiztonsági kockázatelemzés készült. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint Magyarországon is működhetnek olyan kikép... zőközpontok, ahol külföldi országok ügynökei kormányellenes aktivisták felkészítését folytatják. (Hírek)

Bige Szabolcs Csaba
Siess, missz! (I)

Megismerte az embereket és első sorban az állatokat. Fokozatosan kialakult a kórházban is a rend, megtanulta beosztani az idejét, és így még szabadidőhöz is jutott. Felajánlották ekkor neki a csirkefarm állatorvosi feladatainak ellátását részmunkaidőben, félnormában. Szívesen elfogadta. Szüksége volt minden petákra, hiszen a család ellátása most az ő vállaira nehezedett. Komoly áldozat volt ez részéről, mert minden idejét lefoglalta a munka. Magánéletre, szórako... zásra se ideje, se energiája nem maradt. (Novella)

T.Ágoston László
Tiroli tehenek

Egymáshoz bújva, dideregve értek föl a csúcsra, de nem állhatták meg, hogy körül ne járják a hegygerincet. Boglárka még megpróbálta felolvasni az útikönyvből a helyi érdekességeket, meg a körülöttük meredező csúcsok nevét, Berci azonban megcsúszott valamin és majdnem hanyatt esett. Ettől aztán afféle magyaros káromkodásba kezdett. ‒ A hétszentségit, Bogica! ‒ fogta meg a kezét. ‒ Nézd, még itt is van tehénlepény. Hogy kerül ez ide, a világ tetejére? (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap