Rovatok

Turcsány Péter
Drámai hősnő, vagy a sebzett múlt kompenzálása

Előhang Wass Albert Napsugár c. drámájához. Mielőtt a színmű, Wass Albert műfaji meghatározása szerint „színpadi regény” olvasásába kezdenénk, képzeljük el az évnek - sőt az emberéletnek is - azt a pillanatát, mikor a kora tavaszi napsugár először töri át a tél hideg bástyafalait. Mintha a Napsugár a lelki tél visszavonulásának angyali harsonáját fújná meg. A létezés II. világhá... borús fagyhalála után föltámadó emberiség angyaltrombitáját. De Wass Albert megelevenítő emlékezéséből az első (Novella)

Szerkesztő A
Tersánszky Józsi Jenő Emléknap

A festőnek készülő Tersánszky bohém, zeneértő (gitáron és fuvolán is mesterien játszott) művész volt, vagabund alkat, aki ismerte is a csavargók, koldusok világát, az emberi lelkeket, a társadalmi mélységeket. Emberszeretete, eredendően meglévő derűje és jósága átlendítette minden nehézségen. Olyan volt, akárcsak egyik leghíresebb hőse, a csavargó Kakuk Marci, ez a független, önbecsülése megőrzé... séért a megvetést-megalázást is vállaló, szeretetreméltó figura. (Hírek)

T.Ágoston László
Álmlomban nagyhatalom voltam

Álmomban nagyhatalom voltam. Pontosabban NAGYHATALOM csupa nagybetűvel. Nem holmi hatalmacska, piaci bábjátékos, hanem maga a MINDEN. Az volt a nevem, hogy ÉN. És akkora voltam, hogy magam se láttam a végemet. Lehet, hogy nem is volt olyan, és rólam nevezték el a végtelent… Ezt még tisztázni kell, nehogy a végén még valaki kétségbe vonhassa. Valaki? Micsoda vérlázító szó ez! Hát lehet még VALAKI rajtam kívül is? Azt mondják, volt egyszer egy király, úgy hívták, hogy XIV. Lajos. (Humor)

Szerkesztő A
Wass Albert: Előhang (Virágtemetés)

Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor... (Novella)

Jankovics Marcell
A ló a magyar mitikus hagyományban 2/2

Mitikus lovak a népmesékben, népmondákban és a néphitben Egyik legmagyarabb tündér- vagy hősmesénk a Fehérlófia típuscímet viseli (közelebbi nyugat-európai párhuzama nincs). A mese központi alakja a fehér kanca, mely csodás módon teherbe esik, és „herkulesi”: naphéroszi feladatokat végrehajtó fiú(ka)t szül. Az anya egy személyben az „egész világot” megtestesíti: az eget, közelebbről a Teju... tat, és a földet. Nemcsak ló lehet, hanem nő, akinek egyes változatokban (Tudomány)

Jankovics Marcell
A ló a magyar mitikus hagyományban 1/2

Bajban vagyok a címmel. A ló gyűjtőnév esetlenül hat egy olyan emelkedett fogalomkörben, mint a mitológia. Mén, paripa, kanca, csődör, mi több, táltos, előkelőbben hangzana, de hát ezek nem gyűjtőnevek. Mitikus hagyomány helyett szívesebben írtam volna mitológiát, de hát a mitológia elnevezés rendszerezett mítoszkincset takar, ami Ipolyi Arnold és mások igyekezete ellenére sincs nekünk. Ele... inknek, mint minden népnek, bizonyosan volt szájhagyományban élő mitológiája a kereszténység felvétele és a latinos (Tudomány)

Szerkesztő C
Wass Albert: Hagyaték (részletek a regényből)

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november végi eső. - A jó, ha útjára engeded, (Novella)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Jankovics Marcell
Hevesi Pál mester

Már e megszólítás, akarom mondani, cím is magyarázatra szorul. Lujosnak annyi neve van, hogy eggyel több, vagy kevesebb tulajdonképpen mindegy lenne, de erről még nem tud, nem ő adta magának (mint a Kő Pált), és nem is a keresztségben kapta (a Pataki Lajost), nem is az apjától (Maczky Leventét), édesanyjától (?) vagy a barátaitól (Lujost), hanem most kapja tőlem. Miért is? Mert kedves ember és kedves szobrász, szeretni való szob... rokat és (Tudomány)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Apáti Kovács Béla
Ónodi vár furfangos szabólegénye

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon. Ebben a szép várban szolgált egy katona, aki értett a szabáshoz, varráshoz. Nem csoda, hiszen édesapjától tanulta ezt a mesterséget. A várban is ez volt a feladata. Vitézeknek ő készítette a gúnyát vagy javította az öltözetet, ha elszakadt a harcok közben. Mindenki csodálta ügyességét, mert (Egyéb)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 3/3.

Stratégiai rács // E tévésnek hangzó szakkifejezés alatt itt szempontrendszer értendő.[1] Közszolgálati adó ne legyen nyereségérdekelt, az adóbevételből az állam finanszírozza (amelybe az eltörölt, de visszahozott készülék utáni adó, és a bevezetni szándékozott, de a népharag hatására visszavont internetadó is beleérthető). Tekintse az állam hazafias kötelességnek, hosszú távon hasznot, nyereséget hozó befektetésnek. Egy olyan korban, amikor Széchenyi jelmondatának: „KIMŰVELT EMBERFŐT!” tömegméretekben érvényt (Egyéb)

Petrusák János
Összeomlások: ideg meg egyéb - víg monodráma 3. rész

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat. 60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel… (Dráma)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 2/3.

Kioltó effektusok, amelyek még össze is zavarják a nézőt. // Egyszerű belátni, hogy mennél több és mennél változatosabb tévéműsor között válogathat a néző, annál kisebb hatásfokkal számolhatnak az egyes műsorok készítői. Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televíziók nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal (Egyéb)

Duray Miklós
A trianoni ítélet három nemzedék távlatából

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Petrusák János
Összeomlások: ideg meg egyéb - víg monodráma 2. rész

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat. 60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel… (Dráma)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (1/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY!! "...Amennyiben a fenti látlelet megállja a helyét, akkor a magyar lakosság rohamosan butul le a nemzetközi tévébamba színvonalára, ami meg is felel az uniós elvárásoknak. (A szabad világban járva már a hetvenes években megtapasztalhattuk a külföldi tévéadók hihetetlen színvonaltalanságát.) Ezért persze nemcsak a televízió felelős, hanem a múlt eltörlése, a család szétesése és az oktatás lezüllesztése is. „Kedvenc” (Tudomány)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhely... ben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap