Rovatok

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/18 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Kalász István
Bármikor én is...

Mosolyogtam, ez a családban van, én is korán fekszem, hajnalban kelek, mondtam, de a szívünk jó. G. is jószívű volt, gyerekkorunkban mindenen osztoztunk. A nő bólintott, felkelti a férjét, induljanak, messze van az otthon, neki rengeteg aktát kell átolvasnia. Panaszokat. Mert a domb mögötti majorságot elbontották, üzem épül, a faluból sokan nem akarják a gyárat, hígítókat, festéket fognak gyártani, és a közelben a patak, az erdő, kipusztulnak a halak. A fák. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert Napok

Főhajtással tisztelgünk Wass Albert írófejedelem és hazafi emléke előtt. Az 53 évig – haláláig – emigrációba kényszerült magyar gróf jelenkori irodalmunk legjelesebbje, iskolát teremtett számunkra a magyarságtudat, hazaszeretet, kitartás és emberség terén. Az évfordulókon újra és újra elgondolkodunk, ki volt és ki ma is számunkra Wass Albert. Látó ember, aki képes hosszú távlatokban meglátni a magyar... ság, a nemzet múltját, jelenét és jövőjét. Írásain keresztül iránytűnk (Hírek)

Szerkesztő A
Jókai Anna Wass Albertről

Jókai Anna írónő hiteles összefoglalót ad elhunyt nemzeti írónkról, Wass Albertről. Látó embernek nevezi, aki elsősorban nem is íróként, hanem a világlátása miatt került igazságtalan támadások és prekoncepciós vádak célpontjává. Leszögezi, még napjainkban is mindent elkövetnek a magyarság bizalmát és szeretetét élvező Wass Albert imázsának és sikerének megtörésére. Ennek oka, hogy az elhunyt író megszegte a tabut, íróként politizált és (Egyéb)

Bodor Miklós László
Újév napján

Az erdő téli álmát alussza, és nem zavarja a hóban szunnyadó fákat a nyughatatlan apró madárnép, sem a neszező léptű, didergő vad mocorgása. Kinn délután van, de borús, téli párák tompítotják a fényt.A kalyibát a domboldalba ásta ide álmodója, csak ajtaja néz a völgyre.Pontosan az öreg tölgyre, és elgondolkozom rajta, hogy aki - egykor rég - ide kívánta, rettenetesen megfáradt, mindenben csalódott ember lehetett. Ablaka nincs a viskónak, mert aki idehúzódott valamikor, nem akart nézni sehová, csupán magába. (Novella)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Mindenkitől elhagyatva (a magyar püspöki kar imája)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelküle... tünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/17 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Fedák Anita
Técsői magyarok között

Técsőt és az ott élő embereket egy életre a szívembe zártam. Nem tudok elfogultság nélkül beszélni a técsői magyarokról, hiszen ezen a szórványvidéken az ott élők olyan féltőn őrzik a magyar szót, a magyarságukat, hogy példaértékű. Furcsán hangzik mindez, hiszen Munkács mellett születtem, Ungváron éltem és dolgoztam. De azt is sokan furcsállták, hogy mind a két csemetémet Ungvárról a Técsői Református Gimnáziumba járattam. Akkor, amikor a közelünkben is lett volna rá lehetőség. (Egyéb)

Veress Zoltán
Bihar vármegye tájain/3.: Nagyvárad ostromai

Nagyváradot az elmúlt évszázadok során több alkalommal ostromolták. Ezek közül öt ostromot részletesebben ismertetünk: 1241-ben Nagyváradot a mongol-tatárok pusztították el, ahogy ezt Rogerius leírta. 1598-ban az erdélyieknek sikerül megvédeni Nagyváradot a török ellen (Szamosközy), de ez már 1660-ban nem sikerül (Szalárdy). 1944 okober elején a szovjet hadsereg foglalta el Nagyváradot. 1964-ben viszont a nagyváradi magyaroknak sikerül megvédeni a Szent László-templomot a lebontástól (Beke György). (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/16 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Fazekas Mihály Emléknap

Debrecen a XVIII. század második felében hagyományos paraszt-polgár település volt, „cívis város”, az óvatos gazdagodás, a helyben maradás és a megszerzett városi jogok megőrzésének városa. Ugyanakkor Debrecenben látott napvilágot több olyan alkotó, és kapott hangot több olyan eszme, amely már mind a közeledő változások, az új, polgári eszmevilág közeledtét jelezte. Csokonai volt a felvilágoso... dásnak, a magyar rokokónak kétségkívül legnagyobb alakja, körülötte azonban olyan nevek bukkannak fel, (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/15 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Kittenberger Kálmán Emléknap

Kittenberger Kálmán számunkra, magyarok számára azért jelentős, mert ő az a felfedező, vadász, Afrika-megismerő, aki „magyar-Afrikát” meg kívánta teremteni. (Bár sohasem mondta ki, mert ahhoz túlzóan szerény volt, hogy önmagát így előtérbe állítsa.) Nem úgy akarta ezt elérni, hogy gyarmatot létesítünk ott – bár egy időben voltak ilyen hagymázas álmok –, hanem hogy mi, magyarok és államunk, Magyarország is ... hozzárak valamennyit Afrika népeinek, kultúrájának és nem utolsósorban állatvilágának megismeréséhez. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/13 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Szerkesztő A
Boldog Új Évet kíván a MIL szerkesztősége!

Köszöntjük minden kedves Írónkat és Olvasónkat az Új Esztendő első napján! Kívánunk mindnyájuknak boldogságot, szerencsét és sikert az Új Évben! Ne feledjük, az Új Esztendő mindig lehetőség az új és jobb élet kezdésére. Éljünk vele! Tegyünk azért, hogy Hazánk és Nemzetünk végre magára találjon, és történelmi elődeinkhez méltón folytathassuk életünket. Lapunk megújult erővel folytatja munkáját. Magyar Iro... dalmi Lap szerkesztősége (Hírek)

Szerkesztő A
Új Év Napja, január 1.

Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben…” (Arany János) - Az Új év szinte mindenhol a nagy fogadalmakkal kezdődik. Ilyenkor sokan elgondolkodunk, mit szeretnénk másképp tenni a jövőben, mint korábban. Az újévi fogadalmakkal azonban az a baj, hogy általában nem mindig sikerül betartanunk. Az idősebb korosztály még hisz a babonákban és ragaszkodik a régi hagyományokhoz. A régiek még úgy tartják, hogy ennek a napnak jelentős szerepe van abban, hogyan (Hírek)

Szerkesztő A
Petőfi Sándor Napok

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb alakja. Garabonciás diák volt ő, nyelvünk géniusza, aki a maga vadvirágszerű természetével, nehéz útkeresés után, megújította irodalmunkat. Tájleíró költészetével, a szabadságharc előtti és utáni lírájával, tiszta, népies hangjával valóban új színt s hangot hozott a magyar versvilágba. Sorait nemzedékek szavalták, verseit olykor még ma is könyv nélkül mondják a falusi öregek, s neve benne él, benne lüktet a magyar szívekben. (Hírek)

Turcsány Péter
Petőfi Sándor!

A fölnagyított dagerotíp-kép előtt / Ne merjen senki szemébe nézni, / szeme életünk' egyenként vérzi. // Szeme fészekalj – szigonyt vető; / de madárrajt röptető / toronytető! // Kilátás onnan: Rákos mező... / veszejttető… / vagy éltető… // Te drága, őslobonc-hajú, / lennél bár köztünk – / markolnánk hajad, / te nyakas, te fiúnk, te konok, / igazság-szórópisztolyú / szavad / fesse plakátjainkat át / vagy tündöklő jeled / a tűzfalak / betűnként ragyogják: (Vers)

Szerkesztő A
Szilveszter: óévi búcsúztató, újévi köszöntő

Kedves Ünneplő! Az óév utolsó napján, utolsó órájában csapd rá az ajtót a régi gondokra, bajokra! Ugye, Te is elhatároztad, hogy új életet kezdesz pár perc múlva? Nevess hát boldogan, felszabadultan! Az új év, az új élet, az új remény a mienk! Mi alakítjuk magunknak, szeretteinknek, utódainknak. Jobban, mint az előzőt! Kellemes szilveszteri mulatságot kívánunk minden kedves Írónknak és Olvasónknak! MIL-Szer... kesztőség (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap