Rovatok

Szerkesztő B
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Csata Ernő
Mi és a Föld - Noi și pământul

Blaga, Lucian / Mi és a Föld - Noi și pământul // Ma éjszaka annyi csillag lehull. / Az éj szelleme a Földet mintha fogóba zárná / és ráfúj egy taplóra, / hogy hirtelen meggyújtsa. / Ma éjjel, amikor lehull / annyi csillag, fiatal varázsló / teste ég a karjaimban, / mint egy máglya lángjaiban. / Én bolond, / mint lángnyelveket nyújtom karjaim, / hogy elolvasszam csupasz vállaid havát, / és szívjam, éhesen megemésszem / erőd, véred, büszkeséged, tavaszod, mindened. (Vers)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 6. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Rozványi Dávid
Brenner János boldoggá avatására

A rábakethelyi plébánia kertjében egy fából faragott szobor áll; egy fiatalember papi ruhában, arca szinte halál-szigorú, kezében kereszt. Egyszerű, de mesteri kézzel faragott alkotás. Brenner János nem volt híres író, alig maradtak fenn idézetek tőle, mégis, emlékét azonban nem csak hívei, hanem azok gyermekei is őrizték. „Az igaz emléke örökké él”. Nem tudja senki, hol támadták meg először azon az éjszakán, de az úton egy kápolna őrzi emlékét. (Vers)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 5. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Berzsenyi Dániel Emléknap

Ha a költészet a morális világrend, az isteni gondviselés és a hazafiság erényeinek a hirdetését jelenti, akkor a magyar költészet legnagyobb alakja bizonyosan Berzsenyi Dániel. Berzsenyi alakja már a maga idejében is talányos volt, az ember és a költő szándékai és indítékai nem haladtak párhuzamosan, sőt némelykor konfliktust érezhetett írásai és környezete között, amelyekre hosszas elhallgatásokkal válaszolt. Berzsenyi Dániel (Hírek)

Szerkesztő A
Berzsenyi Dániel - Barátnémhoz

Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra, / Kivált az első fájdalom hevén; / Csak könnyek és csak bús nyögések adnak / Szorult kebelnek édes enyhülést. / De hát te meddig sírsz még Dencsidért? / Mikor találsz te már vigasztalást? / / Siralmaidban lát a felkelő nap, / Siralmaidban hágy, midőn leszáll, / Siránkozol, ha rózsát nyujt kezedbe, / S ha illatot hint rád a szép tavasz; / Dencsid keserged, amidőn az ősz / Lehelletével... (Vers)

Szerkesztő A
Vajda János Emléknap

Vajda János a 19. század nagy költője volt, ezt a tényt azonban kora nem ismerte el. Petőfi művészetének folytatója volt, és Ady előfutára, mégis, éppen Adyig és a Nyugatig kellett várni, amíg tehetségéhez és teljesítményéhez méltó módon kezdtek gondolni rá. Sokoldalú, új utakat kereső és kínáló alkotó volt, ám munkássága visszhangtalan maradt saját idejében. Magánya, meg nem értettsége, ki... taszítottsága, az elismerés és a dicséret hiánya súlyos teherként nehezedett életére. (Hírek)

Szerkesztő A
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Anyák Napján köszöntjük a Magyar Édesanyákat!

Szeretettel köszöntjük a Magyar Édesanyákat! E napon emlékezünk meg minden édesanyáról, elsősorban saját édesanyánkról, akitől életünket kaptuk. Áldott legyen a keze, amellyel óvott bennünket, felejthetetlen a szeretete és gondoskodása, amellyel felnevelt. Neki köszönhetjük, hogy megszülettünk és a Nemzet, a Haza hasznos tagjai lehetünk. Csókoljuk meg dolgos kezét, ha pedig már nem él, emlékezzünk meg róla, vigyünk virágot a sírjára. Köszönet mindenért, drága Magyar Édesanyák! (Hírek)

Kondra Katalin
Anyák Napja margójára

Anyák Napja közeledtével elgondolkodtam azon, valójában miről szól ez az ünnep, kik vagyunk mi édesanyák, mi a társadalmi szerepünk, konkrétan hol a helye egy nőnek ma, 2018-ban Magyarországon? Elmélkedésem oka egy közéleti beszélgetős műsor volt, melyet hallgatva azzal szembesültem, hogy sok, különösen gyermektelen nőt felháborított az, hogy a miniszterelnök átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel, akik ezt úgy értelmezik: hogy „tessék szülni!” Parancsolgat? Mégis, hogy képzeli ezt? Apák, férfiak nélkül? (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Szerkesztő A
Mindszenty József Emléknap

,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” Mindszenty József bíboros esztergomi hercegprímástól származik az idézet. Egy olyan szent embertől, aki egész életében csak adott és segített, Isten igéjét hirdette a háborúban meggyötört csüggedő embereknek, kiállt a katolikus egyház jogaiért, az emberekért, a magyarságért. Tiltások ellenére is százezrek gyűltek össze a búcsúhelyeken, hogy hallják prédikációit, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. Iskolákat alapított, templomokat, (Hírek)

Szerkesztő A
Kármán Tódor Emléknap

A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)

Szerkesztő A
Jókai Mór Napok

Jókai Mór a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, a szíveket magával ragadó, nemzeti öntudatot nyújtó történetmesélés mestere, a hazai romantika kiemelkedő, Európa-szerte ismert alkotója. Fantázia és valóság keveredik műveiben, csodás erejű, éles elméjű, mindent legyőző hősök és angyali tulajdonságú nők, szentek küzdenek regényeiben a rosszak, a pusztítók ellen. Jókai világa mesei-mítoszi világ, melynek befogadásakor fel kell függesz... tenünk realitásigényünket, s éppen ezáltal (Hírek)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Buzánszky Jenő Emléknap (Aranycsapat)

Buzánszky Jenő az Aranycsapat tagjaival megmutatta a világnak, hogy hol is van az a csodálatos ország, ahol ilyen kiváló művészei teremnek a labdarúgásnak. Diadalaikkal erőt, megbecsülést adtak nemzetünknek. Mindig büszke volt magyarságára. Játékával örömet, boldogságot okozott a magyar embereknek egy elnyomó rendszerben is. Szojka Ferenc egykori játékostárs így jelle... mezte: "példamutató, nagyszerű, a sportért élni és dolgozni akaró kulturált ember, aki mindenkor példaképül szolgálhat (Hírek)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap