Rovatok

Adalberto
Csodadoboz

Hol volt, hol nem, már valójában én sem tudom, hogy hol? Talán túl az üveghegyen is, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egy ügyes asztalos. Olyan szép bútorokat tudott készíteni, hogy messzi vidékről is jöttek pénzes emberek, hogy az asztalosmester örvendeztesse meg őket egy gyönyörű szekrénnyel, asztallal, vagy egy ággyal, amelyben úgy alszik a gazdája, mint a tej. De ez mind semmi. Az asztalos állítólag csodadobozokat is tudott fabrikálni, amelyben éjjelente aranytallérok lesznek. (Egyéb)

Kondra Katalin
Édesanyám emléke

Életútján gyakran vándorolt mezítláb, gyerekként hol futár volt, hol cseléd, hol pásztorlányka. Mégis megtanult gyönyörűen írni, szépen olvasni és gyönyörködtető módon énekelni. Az Ő meséin nőttem fel, Ő adta számba az ízes szavakat. Mindig azt mondták én hasonlítok rá a legjobban. Annyi mindent kaptam tőle, hogy ezt csak most, magam is szülővé válva kezdem megérteni és eszembe jut a népdal „… édesanyám sok szép szava, mit fogadtam, mit nem soha. Megfogadnám, de már késő. Hull a könnyem, mint az eső.” (Egyéb)

Szerkesztő A
Apor Vilmos Emléknap

Amikor 1992-ben a budai Lékai János teret Apor Miklós térnek nevezték el, több budapesti a teret inkább Csörsz utcai villamosmegállóként nevezte, mint másként. Az emberek többsége se a szélsőbaloldali tüdőbeteg és elvetélt merénylő Lékairól nem tudott semmit, de sajnos Boldog Apor Vilmos püspökről sem sokat. Apor Vilmost a Rákosi- és Kádár-rendszer feledtetni kívánta, oly’ sok, a nemzetért sokat tevő, életét is feláldozó jobboldalival együtt. (Hírek)

Szerkesztő A
Április 1., A Tréfa Napja

Ahogyan fűszer nélkül is van étel, de az milyen, úgy humor és mosolygás nélkül is lehet élet, csakhogy az meg minek! Tudomásul kell venni: életünk fájdalommal kezdődik, hiszen édesanyánk nem nevetgélve szül meg minket. Az élet pedig fájdalommal ér véget. Ez is tény. A két pont, a kezdet és vég között ott van maga az élet, az ÉLET, amelyet nem mindegy, hogyan töltünk ki. Aki az életét komolyan veszi, az fűszerezi. Egy kis humorral. (Hírek)

Szerkesztő A
Tréfacsinálók régen és ma (Április 1., a Tréfa Napja)

Április elseje a Tréfa Napja. Ilyenkor a jókedélyű tréfacsinálók igyekeznek megviccelni családtagjaikat, ismerőseiket. Akit sikerül rászedni, abból Április Bolondja lesz, s elmondható neki a csúfolkodó versike: ,,Április bolondja, / felmászott a toronyba. / Megkérdezte, hány óra?/ Fél tizenegy, bolond az az egy / Fél tizenkettő, bolond az a kettő!,, A technikai robbanás előtti világban egyszerűbb tréfákat eszeltek ki elődeink. Gya... kori volt kisgyerekeknek azt mondani, hogy kibomlott a cipőfűződ,… (Humor)

Doma-Mikó István
Afrikai járat

Ezért inkább a felkínált pisztolyok között keresett megfelelőt, és biztos, ami biztos, végszükség esetére zsebre vágott egy kézigránátot is. A kecske sorsa tehát meg volt pecsételve. Az érintett erről mit sem tudván olyan fáradhatatlanul és felszabadultan trappolt oda-vissza a pilótafülke meg a gép fara között, mint a vasár- és ünnepnapokon a szavannán. Többen próbálták a szendvicsből kihúzigált salátalevéllel magukhoz édesgetni, de az állat nem hagyta magát megvesztegetni. Épp a gép elejére tartott, (Humor)

Eszterke
A tojástörők (Internet fórum)

Tojás2: Körülbelül egy évtizede főzök reggelire tojást (23 éves vagyok), de nem tudom, hogy a hegyes, vagy a tompa végén kell-e feltörni. Érzem, ez így nem mehet tovább. Addig nem fogok reggelizni, amíg ki nem derül, mi a helyes. Vélemény? Emőke: Le vagy nullázva! Nudli: Szégyelld magad, ilyesmit nem tereget ki az ember a neten! Miért nem kérdezed meg a szüleidet? Göteborg: Ugyan, öregem! Semmiség az egész! Ezért... (Humor)

Nextepp Béla
A csend dőre őrei

Ülök a szobámban. Csendben, egyedül. Odakint a folyosón rendőrök jőnek. Hangosak, s kopogtatnak. Kívül, belül csupa csend vagyok. – A rendőrség van itt. Nyissa ki! – mondja az egyik, a másik meg csak kopogtat. Nem nyitom ki, mondom, de csak magamban. Kifelé még inkább hallgatok. A zsaruk összetanakodnak. – Lehet, hogy nincs itthon. – Vagy igen. – Mi? – Mi mi? – Mi igen! – Nem értem. – Mit? – Azt, hogy mi igen. – Nem mi vagyunk itthon, hanem ő. – S nem nyit ajtót?! (Humor)

Erdély-szerkesztő
A juhász és a kormánytanácsos

A juhász a nyáját terelgette, amikor a porfelhőből előtűnt egy Cherokee dzsip. Az ablakon egy fiatal dugta ki a fejét és azt kérdezte: - Hé, juhász, ha megmondom pontosan, hogy hány juhod van a nyájban, akkor egyet nekem adsz belőle? A pásztor ránézett a fiatalra és nyugodtan felelte: - Neked adom. A fiatal félreállt a kocsijával, elővette a laptopját és rákapcsolta a mobiltelefonjára, majd az interneten a GPS műhold segítségével felpásztázta a zónát, majd (Humor)

Szerkesztő A
Puskás Ferenc Napok

Puskás Ferenc a magyar sport kultikus személyisége, a világ egyik legnagyobb sportolója, olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, Európa bajnok, sokszoros magyar válogatott, ötszörös magyar és ötszörös spanyol bajnok, háromszoros BEK győztes, Világkupa győztes, négyszeres magyar és spanyol gólkirály. Sikerei mellett neve Magyarország szimbólumává vált, szinte varázsütést vált ki a Föld bármely országában járva. A világ futballra... jongóinak örökös kedvence, igazi példaképe minden labdarúgást szerető magyarnak. (Hírek)

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc Emléknap

Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. Az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt su... gallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. (Hírek)

Szerkesztő A
Arany Sas Hírek: A PÁLYAMŰVEK A ZSŰRINÉL

A március 15-i beadási határidővel hirdetett pályázatunk iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy tegnap, 15-én, túlterhelés miatt a szerverünk leállt. E miatt lapunkra nem lehetett regisztrálni, vagy pályaművet beküldeni. A technikai hibát megszüntettük, a beérkezett pályaműveket sorban visszaigazoljuk, és a pályaművek beadási határidejét 2017. március 17. éjfélig meghosszabbítjuk! A hibáért elnézést késünk, a megértést köszönjük! A zsűrizésről, díjazásról külön nem küldünk értesítést, (Hírek)

Czakó Gábor
Darwin éve

2009 Darwin éve, ugyanis 200 éve született Charles Darwin és 150 éve jelent meg A fajok eredete című munkája. A mű gondolatának lényege, hogy a természetben fejlődés zajlik. Az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes kiválasztódás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, miáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. A mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig. A fejlődésben jelentős a szerepük a (Egyéb)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső Emléknap

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója, író, költő, újságíró. Felejthetetlen versekkel ajándékozta meg az utókort; gondoljunk csak a szépség, tisztaság, műveltség eszményét megvalló Marcus Aureliusra, az ember csodálatos himnuszára, a Halotti beszédre vagy a költő megrendítő, magasztos és misztikus élményét rögzítő Hajnali részegségre! Regényeiben gyakran végzetes konfliktusokat, emberi válságot ábrázol, lélektani kérdéseket boncolgatva. (Hírek)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Mindszenty József Emléknap

,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” Mindszenty József bíboros esztergomi hercegprímástól származik az idézet. Egy olyan szent embertől, aki egész életében csak adott és segített, Isten igéjét hirdette a háborúban meggyötört csüggedő embereknek, kiállt a katolikus egyház jogaiért, az emberekért, a magyarságért. Tiltások ellenére is százezrek gyűltek össze a búcsúhelyeken, hogy hallják prédikációit, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. Iskolákat alapított, templomokat, (Hírek)

Szerkesztő A
II. Rákóczi Ferenc Emléknap

A török kiűzése utáni, újabb kori magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki személyében a nemzeti önrendelkezést valósította meg. Erdélyi fejedelem, az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget (1704 és 1711 között). Apai ágon fejedelmek leszármazottja, édesanyja Zrínyi Ilona. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés felkínálta neki a „dux et princeps” címet, amit az utókor „vezérlő feje... delem” formában használ. Gazdag főnemes, birtokai az ország északkeleti részén vannak, ahol sok a nincstelen paraszt, a birtokos (Hírek)

Veress Zoltán
A Nagyságos Fejedelem hazatérte (1703. június 16.) és a Rákóczi-szabadságharc vázlatos hadtörténete

A Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án tért haza első száműzetéséből, hogy a magyar nép hősies szabadságharcának élére álljon. A kurucok küzdelme 1703-tól 1711-ig tartott, amelynek igazi megértéséhez feltétlenül kell ismernünk Európa általános helyzetét. A törökök kiverése után a Habs... burg-hatalom a XIV. Lajos alatti hegemón Franciaország kihívójává vált (Angliával együtt). A kitört háború oldalága volt a kivérzett magyarság igazságos harca a Habsburgok ellen, melyet XIV. Lajos támogatott. (Egyéb)

Doma-Mikó István
Vitéz Bátor Magyar Mihály emlékezete

A fejedelem nem röstellt letérdelni a mozdulatlan test mellé, s az arc elől félrehúzta a véráztatta hajfonatot. Pillantása találkozott a sánta ágyúmester üveges tekintetével. A csavarodott test megszámlálhatatlan sebtől vérezve merevevett halálba, s az ajka pedig örök mosolyra húzódott. „Sánta Vidor Mihály!” – szólt készségesen a szárnysegéd, de a fejedelem szemvillanása beléfojtotta a szót. „Senki ne merje gúnyolni a legbátrabb katonát!” – mennydörögte. Magához intette a zászlóvivőt, (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap