Rovatok

Doma-Mikó István
Wass Albert titokzatos halála 1/2

Ki is volt gróf Wass Albert? Nemzeti írónk, önfeláldozó magyar hazafi, politikus, bölcs és hajthatatlan. Magyarként Széchenyi, íróként Jókai és Mikszáth mellett lenne a helye. Otthon évtizedekig a nevét is tiltották. Névtelenné tett próféta, akinek könyvein nemzedékek nőttek fel. Miért a felháborodás ma is, ha szobrát avatják? Miért támadják holtában is? Látnokként mondta: „Nem annak a hangját fogják meghalla... ni, aki nagyobbat ordít, hanem (Publicisztika)

Jankovics Marcell
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 5/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Szerkesztő A
Hidegkúti Nándor Emléknap (Aranycsapat)

Hidegkuti Nándor korának legnagyobb játékosai közé tartozott. Technikailag mindent tudott a labdával, taktikailag tökéletesen képzett, jól cselező és fejelő labdarúgó volt. Távoli lövései erősek és pontosak voltak, nemegyszer szerzett gólt messziről. Így nemcsak korával vívott ki magának tiszteletet a pályán. Az öntörvényű zsenik közé, Bozsik és Zakariás elé kellett egy olyan egyéniség, mint ő, aki a támadások kialakításában, támogatásában és befejezésében is jeleskedik. Ezáltal lett csodacsapatunk karmestere. (Hírek)

Jankovics Marcell
A vizuális nevelésről /14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Szerkesztő A
A budai kitörés - a Becsület Napja

Az 1945. február 11-i budai kitörési kísérletre emlékezünk meg Becsület napján. A hatalom mindmáig nem ismeri el a kitörésben résztvevők hősiességét. A hősöket azonban nem a hatalom határozza meg, hanem a nép, a nemzet lelke. A szent akarattal küzdő hősök, nem csak a Hazáért harcoltak, -de vitéz helytállással védték a keresztény Európát, mi több a gőgös nyugatot is a kommunista meg... szállástól. Ők ugyanolyan hősök nekünk, mint a Zrínyi vezette szigetvári védők, vagy a Szondy kapitánnyal odavesző bátor (Hírek)

Kondra Katalin
A csúfnevű székely

Kolontos (bolondos) egy ember volt a szomszéd Gergé bá — mesélte egy téli estén az apám. —Az öreg sokáig élt egyedül miután elhagyta az asszony, persze nem elhagyta, csak meghalt vala szegény, de Gergé bá mégis megcsalatva érezte magát. Féltékeny ember hírében állt, féltékeny volt a halálra, annál is inkább, mert nem született gyerek a negyven évig tartó házasságból s ezért aztán az ember is ment volna a fehérnép után, de nem vitték. —Ha nem hát annyi! —törődött bele kis idő múltán, (Humor)

Bilecz Ferenc
Járhattak-e a honfoglaló magyarok Szuzdalban?

A krónikások nem jegyeztek fel harcokat, pusztításokat a magyarok 9. századi vonulásáról. Az alábbi írásomban bemutatom, hogy itt (és ekkor) miért nem lehetett nagyobb katonai ellenállás a helybéliek részéről. A magyaroknak nem volt célja a terület elfoglalása, ők Kijev környékére (Etelközbe) igyekeztek, mert ez egy jól megtervezett áttelepülés, és nem menekülés volt! A helyneveket sem ők adták, hanem a régóta itt élő rokon – ma finnugornak nevezett – törzsek nyelvi hagyatékai. (Tudomány)

Csata Ernő
Különbség - Deosebire

Pribeagu, Ion: Különbség / Deosebire / (Fordította Csata Ernő) // Móric, a fiú, ki jól tanul / A bákói iskolából, / Egyik nap váratlanul / Megkérdezte az apjától: / - „Apukám, mondd csak, / De ne légy sértődött, / Mi különbség van / Egy nő és egy férfi között?'' // - „Jaj Istenem, jaj nekem / Móric, megőrjítesz, / Hogy lehet gyermekem / Kérdezni tőlem ilyet. / Egy fiú, mint te, tanul, / Nem kérdezget hóbortosan / Olyanokat szemérmetlenül, / Amik nem hozzáillők korban.” // (Vers)

Szerkesztő A
Bessenyei Ferenc Napok

Aki valamit nem csupán tud, hanem nagyon tudja és nagyon akarja, továbbá nagyon csinálja – az sok esetben támadást szenved el. Hogy kiktől? Az irigyektől! Akik mindig, mindenkinél jobban tudnak, jobban akarnak, és természetesen semmit sem csinálnak. Állítólag rombolni mindig könnyebb, mint építeni, elnyomni kifizetődőbb, mint felemelni. Az a művész, aki minden hátráltatás, minden lebeszélés, minden elhallgatás, minden tá... madás ellenére sikert ér el, az nem csak nagyon tudott, hanem nagyon is akart. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/19 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekö... vetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Horthy Miklós Napok

A Kossuth Rádió 2013. december 11-én Tőkéczi László Horthyról készült könyvéből vett idézetekkel ismertette meg a rádió hallgatóit a kormányzó egyes tevékenységéről. /.../ ... a történelemben teljesen járatlan személyek hangyaszorgalommal dobálják a sarat Horthyra, sőt volt aki odáig ment, hogy Horthy egyenesen a gázkamrákba irányította a magyarországi zsidókat, ezért üdvözölni kell Tőkéczi történész úr kiadványát. Ugyanakkor meg kel említeni, (Hírek)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/18 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... zett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő A
Neumann János Emléknap

Lenne e vajon számítógép Neumann János elvei, elméleti munkája nélkül. De léteznének ezen elvek ha az első épülő számítógép kapcsán nem kérik fel rá Neumann Jánost? Neumann - számítógép, tojás - tyúk? Ma már talán nem is annyira ez a fontos, hanem az, hogy távol Magyarországtól, az egyik princetoni temetőben az egyik sírnál minden évben egy amerikai zászló egy nemzeti színű koszorú, néha pár szál virág és mécses jelzi, hogy ez a nemzet nem felejti el fiait. Kerüljön a világ bármely pontjára, ha tett (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/17 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Karády Katalin Napok

Azt hiszem, alig van olyan magyar férfi, és mivel Karády Katalin filmjeit a határainkon túl is vetítették-vetítik, tehát ritka az olyan férfi, akinek fülében Karádyról szólva ne hangzana fel máris az ő jellegzetes búgó, kissé rekedtes hangja. És a hang mellett az arc meg alak is szerintem felidéződik: egy magas, az ő korában nagyon magasnak számító hölgy, széles, kissé szögletes vállakkal, arca elgondolkodó-elmé... lázó, szeme kifejező. Karády Katalin, akárhogy is vesszük, egy jelenség. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/16 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)

Szerkesztő A
Lóránt Gyula Emléknap (Aranycsapat)

Lóránt Gyula az Aranycsapat középhátvédje igazi küzdő típus volt. Edzések után továbbra is a futballpályán maradt és megállíthatatlanul, nagy alázattal gyakorolt. Állóképessége felülmúlhatatlanná vált, alappillére lett a válogatottnak. Mindent a labdarúgásnak szentelt. A mérkőzésekre úgy futott ki, hogy csak a győzelem az elfogadható, és ennek szellemében játszott. A válogatottban mutatott teljesítményével sok örömet szerzett nemzetének, hazájának. A sport iránti alázatossága ma is példaértékű. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap