Rovatok

Felber Zsolt
Selye János munkássága

Selye János magyar származású professzor, a stressz kutatója megoldást kínált korunk népbetegségeinek leküzdésében, megelőzésében. Kutatásaival hozzájárul a magyarság testi és lelki felépülésében, megerősödésében. A magyarság szempontjából azért fontos munkássága, mert a leggyakoribb betegségek Magyarországon: az allergia, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a depresszió és a különböző szenvedélybetegségek, mind a stresszhez, pontosabban a distresszhez köthetőek. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekö... vetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Fekete István Emléknap

Fekete István a természetleírásnak, a teremtett világ bemutatásának egyik legnagyobb mestere irodalmunkban. Avatott ismerője a természet titkainak, a vadászatnak, halászatnak, a magyar földnek. Termékeny és sokoldalú író volt, Jókai után az ő műveit olvasták a legtöbben; művei nyelvezete olvasmányos, gördülékeny, sok helyütt költői; stílusa a legkiválóbb prózaírók sorába emeli a szerzőt. Fekete Istvánt a szakirodalom, a hivatalos kánon nem tartja számon a (Hírek)

Kondra Katalin
Látomás

Tündöklően tiszta idő volt aznap. Iskolába mentem, de lekéstem az első órát. Úgy tűnt, többeknél is hasonlóan indult a nap, mert vagy tucatnyian sütkéreztünk a suli előtti padokon. A két mellettem ülő lány egyszer csak felpattant és szó nélkül eltávozott. Egy ideig tétováztam, aztán sétára indultam. Egy dombon álltam éppen, az út lejtett alattam, lent egy tó csillogott, majd hirtelen megpillantottam egy fa kocsit, olyan formájút, mint a csillék, amilyeneket a bányákban szállítóeszközként használnak. Ke... (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/13 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekö... vetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

T.Ágoston László
A hecsedli, meg a postás

- Hecsedli. Várjuk a postást – mondta Bányai, az író és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel arra az esetre, amikor már mindent megbeszéltek, ami eszükbe jutott, s valamelyikük úgy gondolta, ideje lenne befejezni a trécselést, mert az alsóneműjük is rámegy a telefonszámlára. A hecsedli azt jelentette, hogy az író jobb híján – no meg pénz híján is – csipkebogyót gyűjtött őszönként teának, hogy (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Kempelen Farkas Emléknap

A XVIII. századnak – a százötven éves török uralom után, és a Rákóczi szabadságharc kifulladása után – különösen nagy szüksége volt igényesen gondolkodó magyar elmékre, alkotó művészekre és tudósokra, akik képesek voltak megújítani a magyar tudományosságot, s még talán az európai kultúrát is meghökkentették a magyar szellem legújabb eredményeivel. A század egyik legsokoldalúbb feltalálója volt Kempelen Farkas, aki nemcsak terveket készített, de módja volt meg is valósítani terveit. (Hírek)

Szerkesztő A
Gr. Széchenyi Zsigmond Emléknap

A vadászat egyike a legrégebbi főúri sportnak és szórakozásnak már évszázadok óta. A legtöbb főúr ezt nem céltalanul végezte, a természet tisztelete, az állatok védelme is szerepet játszott benne, de jelentette a szabadságot, a magányt is. Ezek közé tartozott gróf Széchenyi Zsigmond is, aki híres vadászként, íróként egyaránt megállta a helyét. Trófeagyűjteményével, a kalandjairól írott köny... veivel hozzájárult számos távoli kontinens élővilágának megismeréséhez, egy egész generáció nőtt fel az ő (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
A Magyar Kultúra Napja

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Himnuszát. Annak a versnek a születésnapja tehát ez a nap, mely később – Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben – nemzeti imádságunk lett. 900 évet tekint át a költő, s fájó hangon szól legnagyobb bűnünkről: ”Hányszor támadt ten... fiad/Szép hazám kebledre,/S lettél magzatod miatt/Magzatod hamvvedre!” Mert a legnagyobb veszély nemzetünkre a belső viszály, a magyarságon belüli széthúzás-gyűlölködés. (Hírek)

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő A
Sebes Gusztáv Emléknap

Sebes Gusztáv a Magyar Aranycsapat szövetségi kapitányaként világhírnevet szerzett országunknak. Irányítása alatt a nemzeti tizenegy olimpiát és Európa-kupát nyert, VB ezüstérmes lett. A labdarúgásban olyan új taktikai elemet kísérletezett ki (4-2-4 felállás), mellyel megleptük a világot. A hátravont középcsatár poszt továbbfejlesztett változatban a brazil és a holland labdarúgó válogatottak sikeres játékstratégiájában is megjelent. (Hírek)

Szerkesztő A
Ybl Miklós Emléknap

Egy nemzet karakterét többek között a kultúrája határozza meg, a nemzeti kultúra része pedig a szellemi kultúra mellett az épített kultúrkincs. Magyar, épített kulturális örökségünk meghatározó alakja, 19. századi szíve-motorja és tulajdonképpen a nemzeti történeti hagyományokkal dolgozó historikus építészet atyja Ybl Miklós. Ybl Miklós azon építészeink közé tartozik, akiről a jelenben is sokan tudnak, legalábbis azt, hogy építész volt. El... végre székházának homlokzatán, honlapján vagy „csak” (Hírek)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Magyar Miatyánk (Wass Albert)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Madách Imre Emléknap

Azt hiszem, kevés olyan szerencsétlen sorsú író van a magyar történelemben, mint Madách Imre, mégis, őt a legnagyobbjaink között tiszteljük. Nincs magyar, aki ne tudná idézni Az ember tragédiáját, de vajon mit tudunk az emberről, aki képes volt ezt az egyetemes, mégis minden ízében magyar művet megalkotni? A többség annyit tud róla, hogy a XIX. században élt – és alig többet. Talán a botránykrónikát író irodalomtörténészek jóvoltából még beugrik szerencsétlen házassága, de szenvedéseinek krónikáját, (Hírek)

Jókai Anna
Madách szava

Madách Imrét ünnepelni jöttünk össze. Madáchra lehet és kell is emlékezni, művét azonban élni kell: a Tragédia szépségét nemcsak élvezni, de megtanulni belőle azt, ami megtanulható. Egy szikár, inkább szomorú semmint derűre hajló férfi vidéki magányban, megviselt lélekkel írja a világszínvonalú, szilárd filozófiájú magyar Faust-történetet. Az ember tragédiáját. Nem tudja, hogy századokra előre ír, nem spekulál, nem modernkedik. Alázatos a nagymester, Goethe nyomában... (Egyéb)

Pappné Lakatos Marianna
Összetartozás

Egy újabb Összetartozás fontosságát hangsúlyozó költeményem. Szívemből szól. Lehet, hogy túl sok Wass Albertet olvastam? Vagy túl sokat kirándultam a csodálatos szépségű erdélyi tájakon, ahol az ott élő magyarok olyan tiszta szeretettel fogadtak, hogy a határon túl 500 km-re is otthon érezhettem magam? Nem hiszem. Ezt a verset elolvasni sem tudom anélkül, hogy ne szöknének könnyek a szemeimbe. Az érzéseim benne vannak. // Imádott szülőföldünk, szép ma... gyar hazánk! / Te vagy áldott lelkű, édes, jó anyánk. / Ne (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap