Rovatok

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 2/6

A TAVASZ SZÓ JELENTÉSE // MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb állapotában az egykor még közös ősnyelvet, míg a többi nyelvek sokkal jobban eltávolodtak már tőle. De a közös eredet lépten-nyomon kimutatható. A TO, TÁ szógyök az ősnyelv gyökeinek egyike. Jelentése: egy vagy több irányba kiterjedő, szétfele tartó, végül is e gyök távolító érteményű. Ennek az ősgyöknek a (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/7 (Kötelező olvasmány!)

A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Köny... vében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével. "Napkelet" című (Könyv)

Szerkesztő A
Varga Csaba Napok

A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, - az ősnyelv - az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében "nyugatosított" magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. (Hírek)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Fedák Sári Emléknap

Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)

Kő-Szabó Imre
Szabad lélek

A faluban lakott egy hatvan év körüli férfi. Szép magas ember volt, ősz hajjal és egy zöldre festett férfi kerékpárral. Ez elválaszthatatlan volt tőle. Így volt kerek, egész. Mindenki csak Sanyinak hívta. A falu szélén, egy piros cserepes házban lakott, ott élt már vagy öt éve. Sanyit egy különleges, különc embernek ismerték. Öltözetét sokszor változtatta. Nyári időszakban zsebes kaki színű inget viselt, egy síp volt a bal felső zsebében, melyet a fonott zsinóron a vállpántjához erősített... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
1956 kronológiája

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc megismeréséhez és megértéséhez szükséges megismerni azokat a politikai és történelmi eseményeket, melyek annak előzményei voltak. 1955 – A szovjet hadsereg kivonul Ausztriából. Ekkor előttünk, magyarok előtt is felcsillant a szovjetektől való felszabadulás lehetőségének reménye, de a Varsói Szerződés megkötése megakasztotta ezt a folyamatot. 1956. február – A Szovjet Kommunista Párt XX. kong... (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Lehár Ferenc Emléknap

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)

Jókai Anna
Jókai Anna: Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok szabadság vagy gyáva rabok „ez a kérdés, vá... lasszatok” (Vers)

Szerkesztő A
A Magyar Operett Napja (okt. 24.)

Abban a korban, az operett fénykorában is lenézte a nyugat a keletet, a legjobb esetben is csupán különlegesnek tartotta. Mégis a 19. század végén, a 20. század elején a magyar operett világhírnévre jutott, mert a fülbemászó dallamok elől nem voltak képesek se Bécsben, se Párizsban, Londonban, ahogyan New Yorkban vagy másutt sem bezárni fülük és szívük. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak – játszanak – operettet, ahogyan a híres Broadway-n több magyar operett fogalom lett. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
1956. október 23. a Forradalom és Szabadságharc ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Magyarország népének elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a rögtönítélő népbírósági perekből és felkelt a sztálinista diktatúra, a szovjet megszállás ellen. Az eseménysorozat a budapesti egyetemisták és főiskolások békés, spontán tüntetésével kezdődött. (Hírek)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap