Rovatok

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Matekovics János Zoltán
Kivonulás az ígéret földjére

Léptek. Bakancsok. Kutyaugatás. Az első jel egy tejes zacskó volt a földön. Magyar. Aztán a sötétből kiviláglott a „kocsma” felirat. Rumot kérünk. Előkotorjuk a pénzt. Nem érvényes. Itt nem fogadják el. Megáll a vonat Nagyzerinden. Jobbról a magyar határ. Tiszta időben látni a kamionokat, ahogyan suhannak az országúton a szabadságban. Körülbelül három percem van, amíg kifut az állomásról. Addig futás befele a hazámba. Szemberöhög ez a szó. Csak azért futok, hogy el ne kapjanak a határőrök. (Novella)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Bihary József
Szomoróc apropóján

Nehezen írom le, de makacs az a tény, hogy mi, magyarok, történelmünk során, mindig is kisebbségben voltunk a Kárpát-medencét körül ölelő szláv tengerben, amelynek partjait nyugatról a germán és egyéb vizek nyaldosták. Ha innen nézem, kész csoda, hogy "él nemzet e hazán". A csoda egyik motívuma szerintem, hogy erről a fent vázolt tényről politikusaink gyakorta elfelejtkeztek az évszázadok során. Akkor hát mi tartott meg minket? Többek között Szomoróc/ "...az atyák bűneit a fiaikban..."/ (Novella)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Szerkesztő A
Anyák Napja

Anya, anyuka, édesanya, édes, anyucikám édes… vagy csak egyszerűen anyukám! Kell ennél többet mondani? Bárhogyan is szólítsuk, ő számunkra a legfontosabb, hiszen nélküle meg sem születhettünk volna. Persze apa is kell, de azt már az ősi népek is tudták, hogy az apa bizonytalan. És az apaság, valljuk be, ma, a modern korban is inkább vállalás kérdése: labor bizonyíthatja, bíróság kimondhatja az apaság tényét, de magának a férfinek kell vállalnia a gyermekét. (Hírek)

Kondra Katalin
Ha felnövök anya leszek! (Anyák Napjára)

Julcsi és Marcsi mindig együtt játszott. Két testvér a kevés korkülönbséggel olyan, mint két barát. A szülőknek könnyű dolga van. Alig kell rájuk nézni. - Játszunk anyukásat – javasolta Julcsi, az idősebb. Marcsi csodálattal nézett a nővérére. - Én is jeszek anuka? – kérdezte pöszén. - Igen. Azt játsszuk, hogy mindketten anyukák vagyunk és van gyerekünk. Én most meglátogatlak téged a gyerekemmel, de előbb menj haza. - Hova menek haza? Itthon vadok. - Ez a dívány az én házam, a másik a tiéd. (Novella)

Fedák Anita
Értékteremtés

Csemetéim nemigen értik, miért őrzöm még ma is olyan féltve ezeket a rongyszőnyegeket. A gyermekkor boldog hangulatát árasztják ezek a pokrócok és szőttesek. Egy-egy szép családi ünnep alkalmával előkerül a drága nagymama hímezte abrosz, a régi porcelánkészlet, a múlt század eleji pecsenyéstál, amelyből még a szép-mama kanalazta a finom húslevest...Persze, nem mindenki ennyire következetes. Amikor már szinte minden kapható műanyag változatban, lassan a gondolataink is "mű-ek" lesznek. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Berzsenyi Dániel Emléknap

Ha a költészet a morális világrend, az isteni gondviselés és a hazafiság erényeinek a hirdetését jelenti, akkor a magyar költészet legnagyobb alakja bizonyosan Berzsenyi Dániel. Berzsenyi alakja már a maga idejében is talányos volt, az ember és a költő szándékai és indítékai nem haladtak párhuzamosan, sőt némelykor konfliktust érezhetett írásai és környezete között, amelyekre hosszas elhallgatásokkal válaszolt. Berzsenyi Dániel (Hírek)

Bihary József
HOPP (A nevetés napja)

Főleg a parlamenti választások idején szaporodnak meg az önjelölt pártocskák, akik korábban a „zsíros” kampánypénz reményében indultak a választásokon, amikor ezekkel a pénzekkel nem kellett még olyannyira elszámolni - pláne nem, szigorúan visszafizetni. Ekkor alakult meg a szépreményű HOPP, az alábbiak szerint, az én képzeletemben./A Vidám Sírásóhoz címzett romkocsmában zsülienre lehetett szeletelni a sör, bor, a pálinka szagából és mesterséges bagóaromából... (Humor)

Szerkesztő A
Vajda János Emléknap

Vajda János a 19. század nagy költője volt, ezt a tényt azonban kora nem ismerte el. Petőfi művészetének folytatója volt, és Ady előfutára, mégis, éppen Adyig és a Nyugatig kellett várni, amíg tehetségéhez és teljesítményéhez méltó módon kezdtek gondolni rá. Sokoldalú, új utakat kereső és kínáló alkotó volt, ám munkássága visszhangtalan maradt saját idejében. Magánya, meg nem értettsége, ki... taszítottsága, az elismerés és a dicséret hiánya súlyos teherként nehezedett életére. (Hírek)

Bihary József
A hepiend

A gereblye álmosan fésülte csorba fogaival az egyszemű, boncoló orvos ritkás, őszülő haját a bűnügyi laborban. A doki egy binokuláris mikroszkóp fölé görnyedt. A tárgylemezen egyetlen vörös hajszál feszengett. Dr. Boncz mindenáron vékony metszetet akart belőle készíteni az elektronmikroszkóp alá. Ez nagyon fontos volt, mert perdöntő bizonyítékkal szolgálhatott arra nézvést, hogy a gereblye DNS-e nem egyezik meg sem a kapa, sem a nagypofájú ásó aminosav-szekvenciájával. A hajszál... (Novella)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Mindszenty József Emléknap

,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” Mindszenty József bíboros esztergomi hercegprímástól származik az idézet. Egy olyan szent embertől, aki egész életében csak adott és segített, Isten igéjét hirdette a háborúban meggyötört csüggedő embereknek, kiállt a katolikus egyház jogaiért, az emberekért, a magyarságért. Tiltások ellenére is százezrek gyűltek össze a búcsúhelyeken, hogy hallják prédikációit, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. Iskolákat alapított, templomokat, (Hírek)

Szerkesztő A
Kármán Tódor Emléknap

A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)

Bihary József
A gereblye esete a magyar egészségüggyel

A gereblye "hőstetteinek" leírására valóságos, Debrecenben megtörtént eset sarkallt. Az írások hangvétele pedig közéletünk két igen fontos területének visszáságait kívánta pellengérre állítani, szépirodalmi fegyvertárral. Ez volt a cél. Hogy ez miként sikerült, döntse el az olvasó maga!/A gereblye és a kapa háborítatlan békében élt egy külvárosi udvar szerszámos kamrájában. Kifogástalan volt a kapcsolatuk az ásóval, de ugyanez mondható el a többi szerszámmal is, amelyek egy kertes házban előfordulhatnak. (Novella)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

T.Ágoston László
Tiroli tehenek

Egymáshoz bújva, dideregve értek föl a csúcsra, de nem állhatták meg, hogy körül ne járják a hegygerincet. Boglárka még megpróbálta felolvasni az útikönyvből a helyi érdekességeket, meg a körülöttük meredező csúcsok nevét, Berci azonban megcsúszott valamin és majdnem hanyatt esett. Ettől aztán afféle magyaros káromkodásba kezdett. ‒ A hétszentségit, Bogica! ‒ fogta meg a kezét. ‒ Nézd, még itt is van tehénlepény. Hogy kerül ez ide, a világ tetejére? (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap