Rovatok

Bakay Kornél
Egy magyar históriás önarcképe

Ezerkilencszáznegyvenhét decemberében, hétéves koromban egy Duna-Tisza-közi kis faluban, Akasztó községben, éppen disznóvágáskor, tüdőgyulladást kaptam. Édesatyám nővérei, akik a falu tanítónénijei voltak 1923 óta fogadtak be minket miután Bácskából 1944 novemberében elmenekültünk. 41 fokos lázban hánykolódtam a betegágyban s egyre rosszabbul lettem. Az oroszok fogságából, Hajmáskérről nemrégiben kiszabadult nagybátyám, a magyar királyi honvédség orvosezredese, értesülvén a nagy bajról, (Publicisztika)

Szerkesztő A
Pünkösd ünnepe

Szépemlékű mezővári nagymamám úgy tartotta, hogy a pünkösd szerény ünnep. A kamrában tárolt élelmiszerkészlet ekkorra már igencsak megcsappant. Tőle hallottam azt a mondást is, hogy "karácsony kalácsból, húsvét sonkából, pünkösd forgácsból". Mert pünkösdre általában már csak az maradt, ami húsvét óta nem fogyott el. Erre a napra, a pünkösdvasárnapi ebédre tartogatta viszont a kakast. Pünkösdre ugyanis már mind kikeltek a kiscsi... bék, több kotlóst meg nem ültetett. (Hírek)

Prof. Dr. Bokor Imre
Hozzászólás egy tudományos konferenciához

Úgy tűnik, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) naptára 1990-et mutat 2012-ben, mivel április 11-én, Király Bélára emlékezve, tudományos konferenciát tartottak az NKE dísztermében, amelyen – többek között - részt vett dr. Szabó Miklós (a ZMNE) egykori rektora, dr. Romsics Ignác történész akadémikus, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar meghívott csoportja, de azóta is agyonhallgatják az ott történt “épületes” történelem hamisításokat (Publicisztika)

Szerkesztő A
Irinyi János Emléknap

A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójaként tartja számon az utókor Irinyi Jánost, pedig a modern kémia egyik igen figyelemreméltó alakját tisztelhetjük személyében. Több eredményes kísérlet, több találmány és a modern kémiai szemlélet elterjesztése egyaránt nevéhez fűződik. Születésének helye és időpontja vitatott, Irinyi János édesapja Nagylétán (akkoriban Létán) volt uradalmi tiszttartó, fia így már korán megismerkedett a magyar földdel és mezőgazdasággal, a talajokkal és a kőzetekkel. (Hírek)

Jókai Anna
Variációk - Idő előtt

Azt a kettőt nem Máriának és Józsefnek hívták; név nem maradt utánuk. Csak a létezésük bizonyosság és a velük esett kudarc. Sem a helyet, sem az időt nem ismerjük, csak a feltételezést: ismeretlen terepen történhetett, s az igazinak még előtte. Ez az asszony még majdnem nem nélküli volt, ami a szüzességnél kezdetlegesebb állapot. A férfi simulásának sem volt még határozott iránya, külön-külön párolgott még testük göngyölege. Csak kérdő kiáltások a zöld növényzet alján, a ... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Az Otthon-fa

Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./ Úgy állt az Úristen előtt,/ mint aki már sokat látott./ Sokat látott és belenőtt/ viharba, télbe, küzdelembe/ már évszázadokkal ezelőtt,/ úgy állt az Úr színe előtt.// Valami nyugtalan viharkamasz/ egy éjjelen/ valahogy fél kézzel odakapott./ Az öreg jajdult egy nagyot,/ megremegtek a fák és a hegyek.// Reggel, mikor vadászni mentem,/ ott feküdt. Átléptem rajta./ S néhány nap múlva megje... (Novella)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: A kivénült harcos leteszi a fegyvert

Wass Albert: Ha annak idején, 1951 telén elfogadom Havas Emil ajánlatát, hogy írjak ahogy ,,ŐK" kívánják, és ŐK ezzel szemben garantálják, hogy minden könyvemből "best seller"-t csinálnak, akkor ma minden bizonnyal jómódú, "befutott" amerikai író lennék. De nem fogadtam el. Erre a Reader's Digest kolozsvári származású társszerkesztője ugyancsak fölbosszankodott ott a new yorki szálloda szobájában, ahol skót-amerikai feleségemmel megszálltunk volt, és azzal fenyegetett meg (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert: A teremtés története

A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó támadt ott nyomban. (Könyvbemutató)

Somogyi Dénes
Arany Sas 2018. pályamű - Forrongó őszidő

Az 1956-os forradalomban történt kaland. 1956 őszén kőolajfúrástól telephelyre történő fúrórudak szállítása közben Mezőkövesden megállították a tehergépkocsit, amelyen mi is ott voltunk. A forradalmárok kényszerítettek a szovjet emlékmű ledöntésére. Kis idő elteltével megérkeztek a szovjet harckocsik, és a forradalmárok elmenekültek a térről. A templomtornyot lelőtték. Ma egy lelőtt templomtornyot ábrázoló szobor áll a Fő téren, emlékeztetve az arra járókat azokra az időkre (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Miss Veronica kendője

Mikor Miss Veronica mögött becsukódtak a Columbia Egyetem kapui és ő diplomájával a hóna alatt megállt az első utcasarkon és fölnézett a kék nyári égre: olyannak érezte maga körül a világot, mint egy világos, tiszta, gondozott parkot, melyben vidám és elégedett emberek sétálnak, örvendezve a jólétnek és a szabadságnak. Veronica apja orvos volt. Jól kereső, gazdag, független ember. Volt egy szép kis villájuk Kaliforniában, nagy, tágas kerttel és (Hírek)

Polszerkesztő2
Az Árpád-vonal legendája

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennek minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták… A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat. (Egyéb)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Petrusák János
A mi Krúdynk!

Bár jómagam kifejezetten nem kedvelem, amikor valamely csoport, legyen az a csoportosulás irodalmi-művészeti, vagy akár lokálpatrióta, arról már nem is szólva, ha vallási vagy politikai, ki akar sajátítani egy neves művészt, most mégis, Krúdy Gyulára gondolva csak ez a cím tolakodott eszembe. És nem azért, hogy a „mi” alatt minket, nyíregyháziakat, vagy tágabban szabolcsiakat értsünk, hanem azért, hogy az egész magyar, és tágabban az egyetemes európai irodal... mat. Az irodalmi, sőt a vájtfülűeknek (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kármán Tódor Emléknap

A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: A Bodzás-atyai kőtemplom

Az ezerszázhatvanas években történt, hogy Bodzás-atya maroknyi magyar népe ott a Bőszhavas gödrében elhatározta, hogy kőből épít templomot magának , amit a portyázó kunok meg egyéb csatangoló hordák nem lesznek képesek többé fölgyújtani. Mert Erdélynek abban az eldugott csücskében, távol minden királyi vártól és védelemre alkalmas településtől, bizony az akkori időben gyakorta megesett, hogy egy-egy kósza, zsákmányra éhes csapat (Novella)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk és a hunfalvyzmus 2/2

Negyedik tanú a nyelvújítás. A nemzeti ébredés évtizedeiben vívott nyelvi harc Mondolatostul a magyar nyelvtörténet remek fejezete. Természetesen sokan támadták az újítókat, némelyek labancozzák őket mindmáig, de a mozgalom többet javított, mint ártott. Először is azért, mert tényleg népi volt, vagyis a magyarul beszélők véleményét fejezte ki. Mivel akkor nem létezett nyelvi egyeduralom, már csak ezért sem torkollott tudománytalan (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap