Rovatok

Szerkesztő A
Puskás Tivadar Emléknap

Székely földbirtokos család sarja, de neki a vagyonnak már csak a roncsai jutottak. Ditrói Puskás Tivadar a bécsi Theresianumban tanult, de nem viselte jól a katonás fegyelmet. Öröksége maradékán Angliába utazik, ahol hamarosan egy Erdélyben befektetni kívánó angol vasúti társaság vezérképviselője, majd főmérnöke lesz (a Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó vasútról van szó). 1873-ban a Bécsi Világkiállításon Puskás menetjegyirodát nyitott, az utazás, a szállás, a vásári belépő ügyeit együtt intézte, a (Hírek)

Szerkesztő A
Szent-Györgyi Albert Emléknap

Szent-Györgyi Albertet az egész világ – különösen a laikus, nem tudós világ – a C-vitamin atyjának tartja. Pedig Szent-Györgyi Albert nem csak ez, hanem sokkalta összetettebb személyiség, sokoldalúbb tudós és olyan magyar ember, aki nem az „elefántcsonttornyába” zárkózott be, nem a tudósi magányt kereste, amikor nemzete bajban volt, hanem aktívan tett az országért, amelynek polgára. Felelős polgára és gondol... kodó tudósa. (Hírek)

Jankovics Marcell
Varga, maradjon a kaptafánál?! 4/4

A címben szereplő közismert szólást nekem úgy mesélték, mint ami Nagy Sándor legendás udvari festőjének, Apellesznek ajkáról röppent volna világgá. Felszólítás formájában, kérdőjel nélkül természetesen. Az anekdota szerint Apellész egy alak saruját festette éppen, amikor a szomszéd csizmadia – a varga – benézett hozzá. Látván, min dolgozik a mester, elkezdte magyarázni, hogy a lábbeli a valóságban nem úgy néz ki, ... (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Varga, maradjon a kaptafánál?! 3/4

A címben szereplő közismert szólást nekem úgy mesélték, mint ami Nagy Sándor legendás udvari festőjének, Apellesznek ajkáról röppent volna világgá. Felszólítás formájában, kérdőjel nélkül természetesen. Az anekdota szerint Apellész egy alak saruját festette éppen, amikor a szomszéd csizmadia – a varga – benézett hozzá. Látván, min dolgozik a mester, elkezdte magyarázni, hogy a lábbeli a valóságban nem úgy néz ki, ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Jankovics Marcell
Varga, maradjon a kaptafánál?! 2/4

A címben szereplő közismert szólást nekem úgy mesélték, mint ami Nagy Sándor legendás udvari festőjének, Apellesznek ajkáról röppent volna világgá. Felszólítás formájában, kérdőjel nélkül természetesen. Az anekdota szerint Apellész egy alak saruját festette éppen, amikor a szomszéd csizmadia – a varga – benézett hozzá. Látván, min dolgozik a mester, elkezdte magyarázni, hogy a lábbeli a valóságban nem úgy néz ki, ... (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Varga, maradjon a kaptafánál?! 1/4

A címben szereplő közismert szólást nekem úgy mesélték, mint ami Nagy Sándor legendás udvari festőjének, Apellesznek ajkáról röppent volna világgá. Felszólítás formájában, kérdőjel nélkül természetesen. Az anekdota szerint Apellész egy alak saruját festette éppen, amikor a szomszéd csizmadia – a varga – benézett hozzá. Látván, min dolgozik a mester, elkezdte magyarázni, hogy a lábbeli a valóságban nem úgy néz ki, ... (Publicisztika)

T.Ágoston László
Fólialovagok

A két fiú a tér sarkán lévő padon ült, és mereven figyelte a szemközti dohánybolt ajtaját. Olyan tizenöt-tizenhat év körüliek voltak. Fésületlenek és pattanásos arcúak. Olykor ráemelték tekintetüket, végigmustrálták az előttük elvonuló lányokat, némelyiknek még utána is füttyentettek arra várva, hátha visszaszól, de aztán gyorsan visszatért a tekintetük a fóliával gondosan lefedett trafikajtóra. Most az volt a fontosabb, sőt a legfontosabb. Már egy hete figyelték a ki-be... járó vásárlókat, meg a két eladót, (Novella)

Turcsány Péter
Drámai hősnő, vagy a sebzett múlt kompenzálása

Előhang Wass Albert Napsugár c. drámájához. Mielőtt a színmű, Wass Albert műfaji meghatározása szerint „színpadi regény” olvasásába kezdenénk, képzeljük el az évnek - sőt az emberéletnek is - azt a pillanatát, mikor a kora tavaszi napsugár először töri át a tél hideg bástyafalait. Mintha a Napsugár a lelki tél visszavonulásának angyali harsonáját fújná meg. A létezés II. világhá... borús fagyhalála után föltámadó emberiség angyaltrombitáját. De Wass Albert megelevenítő emlékezéséből az első (Novella)

Szerkesztő A
Tersánszky Józsi Jenő Emléknap

A festőnek készülő Tersánszky bohém, zeneértő (gitáron és fuvolán is mesterien játszott) művész volt, vagabund alkat, aki ismerte is a csavargók, koldusok világát, az emberi lelkeket, a társadalmi mélységeket. Emberszeretete, eredendően meglévő derűje és jósága átlendítette minden nehézségen. Olyan volt, akárcsak egyik leghíresebb hőse, a csavargó Kakuk Marci, ez a független, önbecsülése megőrzé... séért a megvetést-megalázást is vállaló, szeretetreméltó figura. (Hírek)

T.Ágoston László
Álmlomban nagyhatalom voltam

Álmomban nagyhatalom voltam. Pontosabban NAGYHATALOM csupa nagybetűvel. Nem holmi hatalmacska, piaci bábjátékos, hanem maga a MINDEN. Az volt a nevem, hogy ÉN. És akkora voltam, hogy magam se láttam a végemet. Lehet, hogy nem is volt olyan, és rólam nevezték el a végtelent… Ezt még tisztázni kell, nehogy a végén még valaki kétségbe vonhassa. Valaki? Micsoda vérlázító szó ez! Hát lehet még VALAKI rajtam kívül is? Azt mondják, volt egyszer egy király, úgy hívták, hogy XIV. Lajos. (Humor)

Szerkesztő A
Wass Albert: Előhang (Virágtemetés)

Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor... (Novella)

Jankovics Marcell
A ló a magyar mitikus hagyományban 2/2

Mitikus lovak a népmesékben, népmondákban és a néphitben Egyik legmagyarabb tündér- vagy hősmesénk a Fehérlófia típuscímet viseli (közelebbi nyugat-európai párhuzama nincs). A mese központi alakja a fehér kanca, mely csodás módon teherbe esik, és „herkulesi”: naphéroszi feladatokat végrehajtó fiú(ka)t szül. Az anya egy személyben az „egész világot” megtestesíti: az eget, közelebbről a Teju... tat, és a földet. Nemcsak ló lehet, hanem nő, akinek egyes változatokban (Tudomány)

Jankovics Marcell
A ló a magyar mitikus hagyományban 1/2

Bajban vagyok a címmel. A ló gyűjtőnév esetlenül hat egy olyan emelkedett fogalomkörben, mint a mitológia. Mén, paripa, kanca, csődör, mi több, táltos, előkelőbben hangzana, de hát ezek nem gyűjtőnevek. Mitikus hagyomány helyett szívesebben írtam volna mitológiát, de hát a mitológia elnevezés rendszerezett mítoszkincset takar, ami Ipolyi Arnold és mások igyekezete ellenére sincs nekünk. Ele... inknek, mint minden népnek, bizonyosan volt szájhagyományban élő mitológiája a kereszténység felvétele és a latinos (Tudomány)

Szerkesztő C
Wass Albert: Hagyaték (részletek a regényből)

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november végi eső. - A jó, ha útjára engeded, (Novella)

Szerkesztő A
Latinovits Zoltán Napok

Színészkirály, aki megújította a színészmesterséget és a versmondást. Korai halála miatt életében nem kaphatta meg a Kossuth-díjat, csak posztumusz ítélték neki. Nem színésznek készült, bár egy gimnáziumi előadásban játszott mellékszerepe után a jelenlévő Bajor Gizi megszólította: "Maga menjen színésznek!". 1956-ban ennek ellenére építészmérnöki diplomát szerez, de az egyetemi évek alatt is színkörökben játszik, végül 1956-ban szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek. Debrecen mellett a (Hírek)

Jankovics Marcell
Hevesi Pál mester

Már e megszólítás, akarom mondani, cím is magyarázatra szorul. Lujosnak annyi neve van, hogy eggyel több, vagy kevesebb tulajdonképpen mindegy lenne, de erről még nem tud, nem ő adta magának (mint a Kő Pált), és nem is a keresztségben kapta (a Pataki Lajost), nem is az apjától (Maczky Leventét), édesanyjától (?) vagy a barátaitól (Lujost), hanem most kapja tőlem. Miért is? Mert kedves ember és kedves szobrász, szeretni való szob... rokat és (Tudomány)

Szerkesztő A
Máté Péter Napok

„Elmegyek, elmegyek…” Ez a dal, azt hiszem, mindnyájunk fülében van. Dúdolni tudjuk, még az úgynevezett „botfülűek” is, többen énekelik ma is, de mindenképpen, ha felhangzik a dal, akkor tudjuk, miről van szó. Gondolni rá nem akarunk, mégis ott van életünk minden másodpercében, sőt a másodpercek töredékében, hiszen élünk, ezért „elmehetünk”, bármikor. A dal az elmúlás dala, de a reményé is. Máté Péter énekelte… ITT VAN KÖZTÜNK! (Hírek)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Apáti Kovács Béla
Ónodi vár furfangos szabólegénye

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon. Ebben a szép várban szolgált egy katona, aki értett a szabáshoz, varráshoz. Nem csoda, hiszen édesapjától tanulta ezt a mesterséget. A várban is ez volt a feladata. Vitézeknek ő készítette a gúnyát vagy javította az öltözetet, ha elszakadt a harcok közben. Mindenki csodálta ügyességét, mert (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap