Rovatok

Szerkesztő A
Benczúr Gyula Emléknap

Volt idő, nem is olyan régen – úgy százvalahány évvel ezelőtt, amely kor egy nemzet életében nem nagy idő –, amikor mindenki tudta, ki az a Benczúr Gyula. A nagy festőművész! Vagy sokkal inkább a magyar nemzet nagy festője. A király kegyeltje. Sikeres, gazdag ember. Akire felnéznek határainkon belül és túl. Mára pedig… újságokban és könyvekben sokszor a neve is rosszul van írva, rövid ú-val, „Bencurnak”. (Amit pedig még a helyesírás-ellenőrző is kijavíttatna.) (Hírek)

Szerkesztő A
Ady Endre Napok

Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a Nyugat kiemelkedő művésze, költészetünk táltos erejű alkotója. „Faltörő kos”-nak nevezte magát, s valóban, szenvedélyesen haladt előre útján, s a nemzet jövőjéért ostorozta nemzetét. Új irányt, új utat tört, új időknek új dalaival jelentkezett, s elmét-lelket megmozgató, szimbólumos lírájával új alapjait rakta le a magyar irodalomnak. Vándor volt Ady Endre, aki a magyarság lel... kében is utazott. És utazott saját lelkében is (Hírek)

Szerkesztő A
Ady Endre Napok

Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a Nyugat kiemelkedő művésze, költészetünk táltos erejű alkotója. „Faltörő kos”-nak nevezte magát, s valóban, szenvedélyesen haladt előre útján, s a nemzet jövőjéért ostorozta nemzetét. Új irányt, új utat tört, új időknek új dalaival jelentkezett, s elmét-lelket megmozgató, szimbólumos lírájával új alapjait rakta le a magyar irodalomnak. Vándor volt Ady Endre, aki a magyarság lel... kében is utazott. És utazott saját lelkében is (Hírek)

Szerkesztő A
Bolyai János Emléknap

Bolyai János neve a politika révén ismert ma, Magyarországon. Igen, a politika révén, amely – legyen az magyar vagy román – kérés nélkül is boldogítani akarja a rábízott népet. A Kolozsvárott alapított hányatott sorsú – magyar – egyetem 1945-ben vette fel a Bolyai nevet. Van, aki azt mondja, hogy Bolyai Farkas, az apa miatt lett így elnevezve, van, aki szerint az ifjabb Bolyai, azaz János miatt, mások szerint meg kompromisz... szumosan a két Bolyai, a két nagy erdélyi tudós miatt kapta az egyetem ezt a nevet. (Hírek)

Polszerkesztő2
Soros-ÁFA: megadóztatják a külföldről fizetett ügynökszervezeteket

Egy új törvényjavaslat szerint 25%-os illetéket kellene fizessenek azok a szervezetek, melyek támogatásaikat túlnyomórészt külföldről kapják, vagyis pusztán a bejegyzett működésüket is külföldi támogató finanszírozza – derült ki egy kormánypárti lap beszámolójából. Kiderült, hogy a Soros-hálózathoz köthető álcivil szervezetek a magyar állam... polgárok adó 1%-felajánlásaiból nem tudnának működni, alig pár tucatnyi ember támogatja őket. (Hírek)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 1/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga (Könyv)

Szerkesztő A
Selye János Emléknap

Sok olyan magyar tudóst ismerünk, aki tudásával, és munkájával kivívta a világ elismerését, de sikerei többségét sajnos nem hazájában, hanem - a történelem viharai folytán - külföldön érte el. Közéjük tartozik Selye János is, aki a huszadik század egyik legnagyobb orvos-kutatójaként tartanak számon. Személye az endokrinológia, az élettan, a biokémia és a krónikus megbetegedések járványtani kutatása területén még ma is meghatározó. / Selye János szüleit tekintve magyar apa (Hírek)

Felber Zsolt
Selye János munkássága

Selye János magyar származású professzor, a stressz kutatója megoldást kínált korunk népbetegségeinek leküzdésében, megelőzésében. Kutatásaival hozzájárul a magyarság testi és lelki felépülésében, megerősödésében. A magyarság szempontjából azért fontos munkássága, mert a leggyakoribb betegségek Magyarországon: az allergia, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a depresszió és a különböző szenvedélybetegségek, mind a stresszhez, pontosabban a distresszhez köthetőek. (Hírek)

Jókai Anna
Üdülő a mélyben 1/2

Korszerű, praktikus építmény. Romantikus helyen: közepében a völgynek. Talán csak túl szűk a völgy, túl közeli és túl meredek a hegyek lába. Inkább zárnak a sziklák, semmint tárulkoznak. Nincsen a szem előtt hívó távlat: ezért hiányzik a késztetés, hogy az ember nekivágjon, föl az oromra. Még az édes bánat is hiányzik: hogy nincs erő, tehát úgyis hiába. A kárpótlás a komfort, a könnyű megközelítés és a valóság: itt a legforróbb nyárban is hűvösebb van, kellemes, fojtott illatú hű... (Novella)

Csata Ernő
Jégkor után

Jégkor után // Orangután, ha lesz még ilyen a jégkor után, / verseimet, ha hozzád fújják a viharok / és megtalálod belefagyva jégbe, hóba, / tudjad, hogy laptopon pötyögtettem sorba. / Nem írtam tollal, tintával, mint régen, / sem csúnyán, sem gyöngybetűkkel szépen, / azt sem mondom, hogy verset írok, / hisz öregkoromra elfelejtem, hogy írni tudok. / A levelet is ritkán adom fel borítékban a postára, / többnyire bedobom egy virtuális ládába, / ami a címzetthez érhet, akár egy gombnyomásra, / ha nem gyanús... (Vers)

Adalberto
Krasznahorka sziklái

Történt egyszer réges-régen, amikor még manók laktak a Krasznahorka várában és onnan ijesztgették a környék lakóit. Akinek csak tudtak, borsót törtek az orra alá. Minden nap más és más csintalanságot eszeltek ki bosszantsák az embereket. Nem kegyelmeztek senkinek. A kicsi manók nagyon boldogok voltak, ha sikerült valamelyik tréfájuk. Egymással versenyeztek, ki a legügyesebb. Este, amikor az égen kigyúltak a csillagok és az öreg Hold sápadt fényével bevilágította a vár vastag, magas falait a sok, kicsi manó (Egyéb)

Csata Ernő
Esti mese

- Anyuuu, kérlek mondj egy mesét! / - Mit szólnál a Piroska és a farkashoz? / - Nem szereteem! Egy elkényeztetett, szófogadatlan leányka miatt, a vadász megérdemelne több év börtönt. / - A vadász azt tette, amit kellett, megmentette a kislányt és a nagymamáját a farkas gyomrából. / - …megszegve az Állati jogok egyetemes nyilatkozatának 3. pontját, amelyik kimondja, hogy egyetlen állatot sem szabad kínozni. / - Ha így veszed, akkor a Kecske és a három gida mesében a farkas is törvényt sértett… (Humor)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Fekete István Emléknap

Fekete István a természetleírásnak, a teremtett világ bemutatásának egyik legnagyobb mestere irodalmunkban. Avatott ismerője a természet titkainak, a vadászatnak, halászatnak, a magyar földnek. Termékeny és sokoldalú író volt, Jókai után az ő műveit olvasták a legtöbben; művei nyelvezete olvasmányos, gördülékeny, sok helyütt költői; stílusa a legkiválóbb prózaírók sorába emeli a szerzőt. Fekete Istvánt a szakirodalom, a hivatalos kánon nem tartja számon a (Hírek)

Jókai Anna
A humorról

Látszatra semmi közöm hozzá. Vicclapokat nem olvasok, tréfán ritkán tudok nevetni, az adomázó embert részben csodálkozva, részben némi irigységgel és ellenérzéssel figyelem. A más bőrén csattanó „sztorikat” nem szeretem – csak a mesélő öniróniája az, ami tiszteletet ébreszt. Vagy a bölcsek derűje – de ettől még nagyon messze vagyunk. Sokáig azt hittem, sem az életemben, sem az írásaimban nincs humor; barátaim, olvasóim világosítottak föl: gyakran a legdrámaibb... (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
Teendők a tökéletesség oltárán

K. Ferenc magyar tanár elmúlt ötven éves, amikor megkérdezték tőle, honnan az a tömérdek ismeretanyag, költőkről, írókról, azok életéről, munkásságukról. Azért tették fel ezt a kérdést, mert K. Ferenc óráit hallgatni élvezet volt. Érdekesen, közérthetőn beszélt, sok-sok színes történetekkel szőtte át mondandóját. – Ezt apámtól örököltem! – mondta egyszerűen. – Nála a tökéletességre való törekvés, olyan volt, mintha levegőt venne az ember. Érdekelte minden, ő is tanárember volt. ... (Novella)

Csata Ernő
Szerettem - Am iubit

Labiş, Nicolae: Szerettem... / Am iubit... // (Csata Ernő fordítása) // Szerettem mióta vagyok / Nyári ég, ha tisztán ragyog, / A bozontos rekettyéket, / Szivárványokat a bércen / Vagy az erdőket oly mélyen, / Megdermedten, hófehéren. / Kedveltem a rónaságot, / Ahol láttam délibábot, / Vagy a magas hegygerincen / Villámokat szép körívben, / És a darvak vonulását, / Magasságok nagy nyugalmát, / Törpefenyők makacsságát, / Felhők ölelő foszlányát. // (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Polszerkesztő2
Magyarországon alig ötszáz ember támogatja Soros civiljeit

Nyilvánosságra jutottak a G. Soros nevéhez köthető álcivil szervezetek 1%-os adófelajánlásaival kapcsolatos adatok. Kiderült: az általuk képviselt szélsőséges nézeteknek semmilyen társadalmi támogatottsága nincs Magyarországon. Azért kapnak százmilliós támogatásokat külföldről a “nyílt társadalmat” és az emberi jogi fundamentalizmust hirdető álcivil szervezetek, mert Magyarországon gyakorlatilag senki nem támogatja őket – derült ki az Origo.hu összesítéséből. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap