Rovatok

Szerkesztő A
A Magyar Nyelv Napja

2011 óta november 13. a magyar nyelv napja, mert 1844-ben az Országgyűlés ezen a napon, a II. törvénycikkben nyilvánított államnyelvvé a magyart – a törvényhozás, a hivatali ügyintézés és az oktatás nyelve magyar lett. E hosszú küzdelem gyümölcse ért be ekkor, Bessenyeiék, Kazinczyék kezdték meg az utat, melyen az utolsó lépéseket a reformkor nagyjai tették meg. Ezen a napon felhívjuk a figyelmet az anyanyelv fon... tosságára, gazdagságára, szépségeire. (Hírek)

T.Ágoston László
Nagyanyám lángosa

Az órára nézett, kihozta a spájzból a tejfölös kannát, és jött, Jött egyenesen oda hozzánk, a műhelybe. A gyalupadot már lesöpörték, frissen gyalult deszkát tettek rá, arra meg az abroszt. Kinyílt a kemence ajtaja. Csak úgy surrogott a padján a lapát. Aztán megjelent rajta a ropogós - pirosra sült, illatfelhőben úszó, lapátnyi lángos. Az abroszra tegye? Minek? Csak letámasztja a lapátot, jól meglocsolja a lángost tejföllel, és tépi, úgy, puszta kézzel tépi annyi felé, ahányan kö... rülálljuk. (Novella)

Czakó Gábor
Honnan van Jézus hatalma?

Máté evangéliuma 4. fejezetének elején Jézust a „Lélek kivitte a pusztába, hogy megkísértse az ördög.” Mi van pusztában? Semmi és senki? Vagy Aki Van, a mindenkor, mindenütt Jelenlévő. Ily módon léte előföltétele tér, erő, idő – bármi más megvalósulásának. Annak is, hogy Egyszülött Fia megmérkőzzék a Gonosszal. A Megváltó „negyven nap és negyven éjjel böjtölt”, amit emberileg lehetetlen lett volna kibírnia, ha nem táplálkozott volna az Atya közelségéből. Hitéből. Ez után kezdte meg működését. Hatalmas (Egyéb)

Szerkesztő A
Szeleczky Zita Napok

Szeleczky Zita: az álmok asszonya! Szép nő: ezt fotókról – filmekből látni. De ez még kevés: más is volt szép akkoriban. Viszont ő nem élt vissza szépségével, bár használta mint egy isteni adományt. Amilyen a tehetsége is volt. A beleélő színészi képesség. Ez ő: Szeleczky Zita színésznő. Akit, mert szép, tehetséges, magyar hazáját és népét szerető, ezért sokan utánoztak, sokan irigyeltek, szépsége, tehetsége és hazaszeretete (tehát a nagysága) gerjesztette - gerjeszti - irigyei táborát. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Patkányok honfoglalása

Wass Albert alig ismert tanulságos novellája... "Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűj... tötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, (Novella)

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő A
Németh László Emléknap

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Nyelvápolás

Leegyszerűsítő leszek. Egy szónoklat nem tudományos előadás. Minket csak a nyelv köt össze. Hogy válogatott gorombaságokat … Az íreknek még anyanyelvre sincs szükségük az összetartáshoz. Szerintem ennyi is elegendő kiindulási pontnak, oknak egy beszélyhez a nyelvápolás fontosságáról. Ápoljuk tehát nyelvünket, hogy mennél elegánsabban, választékosabban fejezzük ki magunkat a szócsatákban. Nem új ez, hiszen a honi vallásháborút sem csak karddal, fustéllyal, hanem szájjal és tollal is vívták, gorombán, olykor (Tudomány)

Szerkesztő A
Katona József Emléknap

Katona József drámairodalmunk nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Leginkább ez a műve él a köztudatban, ezzel az alkotással foglalta el helyét a magyar kulturális emlékezetben. Jogásznak tanult: kecskeméti és szegedi iskolái után Pesten bölcsészetet és jogot hallgatott. Kipróbálta magát a színészmesterségben is, bár kevés sikerrel. Itt élte át a viszonzatlan szerelemet Déryné Széppataki Róza, a kor híres színésznője iránt. Közben alkotott, fordított, dramatizált, majd eredeti műveket is írt. (Hírek)

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő A
Antal Imre Napok

Johan Huizinga híres holland történész a Homo Ludens című könyvében azt fogalmazta meg, hogy az emberi kultúra a játékban kezdődik, amely öregebb az emberi kultúránál. A Huizinga által megalkotott gondolat visszaköszön egy az idősebb korosztály számára nagyon is ismert, sokunk által tisztelt személy, Antal Imre életében. Ő saját magát egy homo ludensnek, egy játszó embernek tekintette, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni. Antal Imre élete 1935-ben indult Hódmezővásárhelyen, ahol pedagógus szülők (Hírek)

Szerkesztő A
Tóth Árpád Emléknap

Tóth Árpád költő, szerkesztő, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotója. Magányos lélek volt („magam vagyok a föld kerekén.” – írja Meddő órán című versében), évtizedeken át, szinte egész életében küzdött betegségével és szegénységével, s ez, tüdőbaja és körülményei meghatározták, tematikájában-jellegében egységessé tették életművét. „Az ő költészetét nemcsak utólagosan színezi a tra... gikus végzet. A fiatal halál beivódott életébe, gondolataiba, rímeibe.” – írta róla nagy tisztelője, Babits Mihály. (Hírek)

Szerkesztő A
1940. április 13. a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapja

A Szovjetunió és a náci Németország közötti paktum alapján közös erővel lerohanták Lengyelországot. A technikai és emberfölényben lévő agresszorok seregei a lengyel hazafiak kétségbeesett ellenállását letörve szinte akadálytalanul haladhattak előre a meghódított országban. Az egyenlőtlen harcokról elképesztő híradó-tudósítások maradtak fenn: lengyel lovasok rohamot intéznek az ellenséges tankhadosztály ellen! A lengyel nép (Hírek)

Kondra Katalin
Levelek egy fiók mélyéről

Paula alig várta, hogy végre egyedül legyen a házba. Úgy érezte, hogy a rejtély kulcsa ott van a falak között. Még nagyon kicsi volt, amikor utoljára itt járt. Azóta minden megváltozott. A ház a nagyanyjáé volt, akit néhány napja temettek. Éppen két hete beszéltek telefonon, a mama azt mondta, hogy beteg és látni szeretné őt, mert el kell mondania valamit, amit nem akar magával vinni a sírba. Amint lehetett, repülőre ült (Novella)

Doma-Mikó István
Muhen, az öreg zen szerzetes 1/3

Inoue urat, szerzetesi nevén Muhent 1977-ben ismertem meg Budapesten. Az apró, félkopasz, ráncos bácsika mindmáig életem legtitokzatosabb japánja. Csak annyit tudok róla, hogy egy japán általános iskola igazgatójaként ment nyugdíjba, majd egy váratlan fordulattal elvált a feleségétől és beállt a narai zen szerzetesrendbe. Néhány évi szer... zetesélet után eldöntötte, hogy Európába jön – meghalni. Indulása előtt a rend... főnökkel vízzel koccintottak, s a felkelő nap országában ez annyit jelent, hogy „ebben (Könyvbemutató)

Csata Ernő
A gyarmatosítók packázásai

A csíkkozmási polgármesteri hivatalt a székelyföldi románok jogaiért fellépő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be az épület homlokzatára festett községháza felirat miatt. Az egyesület azzal érvelt, hogy a román közigazgatásban a polgármesteri hivatal a hivatalos megnevezés, és a községháza felirat az 1940 és 45 közötti magyar közigazgatást idézi. A Hargita megyei törvényszék a panaszosnak adott igazat, és a felirat eltávolítására kötelezte a polgármestert. (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Az ember tragédiája

A magas, atléta termetű vezér intett a többieknek, tegyék le a tulkot, pihenjenek. Megtörölte arcát, melege volt, és el is fáradt eközben. Fia aggodalmasan mutatott a magasba. – Á, nnnou! – legyintett jelezve, hogy nem kell félni egy kis zuhétól. Leültek, és várakozóan néztek a csapott homlokú vezérre. Az kivágott kőkésével egy darab húst a tulok combjából, és nekilátott az evésnek. A többiek mohón követték. Hirtelen megdör­dült az ég, és már esett is. (Egyéb)

Szerkesztő A
Költészet Napja

József Attila, a magyar líra egyik legnagyobb alkotója születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. A líra az érzelmek, a hangulatok műneme, s a legnagyobbak minden verse vallomás: a költőről, az emberről, a világról. A költő hangszer – a legérzékenyebbek közül való –, lelke húrjai megpendülnek a teremtett világ minden rezdülésére, a költő hangja a lélek hangja. Út valami rejtetthez, valami nem mindenki szá... mára érzékelhetőhöz. Figyeljünk e hangra, gazdagodhatunk általa – minden időben! (Hírek)

Kondra Katalin
Költészet napi gondolatok ( Költészet napjára)

Érhet-e embert nagyobb „elismerés”annál, amikor azzal vádolják meg, hogy versének sorait valamely nagy költőtől „kölcsönözte”? Velem megtörtént, mégpedig az általános iskola hatodik osztályában. A magyar szakos tanárnőnek „mániája” volt minden órán verset szavaltatni. Néha egy adott költőtől, néha szabadon választhattunk. Az irodalomóra fénypontja az volt, ha a verset nem szavaltuk, hanem énekeltük. A tanárnő költészet iránti rajongása aztán engem is megfertőzött, és felmerült bennem a mi lenne ha… (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap