Rovatok

Szerkesztő A
Mindenszentek és Halottak Napja

Az elmúlás az emberi lét legfájdalmasabb eseménye. Anyák, apák, nagyszülők, gyermekek között nem válogat, nem tesz különbséget nemek és korok között. Ilyenkor elveszítünk egy szeretett személyt, valakit, aki fontos volt nekünk, fontos volt a családunknak. A fájdalom, a hiány néha olyan erős, hogy egész életünket végigkíséri, egész későbbi életünk szerves része marad az az űr, ami marad utá... na. De van egy dolog, ami segít a fájdalom elviselésében, a túllépésen. Ez pedig az emlékezés. (Hírek)

Kondra Katalin
Elmélkedés az elmúlásról (Halottak napjára)

Nem feledhetem azokat a pillanatokat, amikor Mindenszentek estéjén a két falu minden lakója összegyűlt a temető közepén felállított közös keresztnél. A két falu papja és kántora eget rengető hangon rázendített arra a számomra még ma is félelmetes énekre, hogy "… midőn az ég és föld megfognak indulni, eljössz a világot lángokban ítélni…” Hátborzongató élmény volt ez különösen, ha a szél nagy fekete felhőket gördített fölénk. Az esti szentmisén megvigasztalódtam abban a hitben, hogy a halál után van élet. (Egyéb)

Czakó Gábor
Haláltánc - egy Villon vers időszerűsége Halottak Napján

Nyilván sokan tudják, hogy a haláltánc közismert francia nevén a "danse macabre" késő középkori eredetű allegorikus műfaj. A metszeteken, festményeken, faragásokon kaszás csontvázak vonszolnak a sírba pápákat, királyokat, szépasszonyokat, lovagokat, bankárokat, parasztokat. A halál szemében minden földi rang és siker nevetséges, előtte minden ember egyenlő. A középkori ember megérezte a korszakváltás szelét. Az új világ jöttét, amelynek nem ismerte természetét, mégis megsejtette, hogy ezen eljövendő (Egyéb)

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Veress Zoltán
Dernschwam utazása a Török Birodalomban az 1550-es években

Denschwam, aki korábban a besztercebányai bányák felügyelője volt, „nyugdíjas” korában résztvett az I. Ferdinánd király által az 1550-es években kiküldött és Verancsics és Zay által vezetett követi úton, mellyel Szulejmán szultánt keresték föl. A hosszú, évekig tartó követségi út nem sikerült, de Dernschwam útikönyve kincsesbánya korának viszonyai megértésé... ben. Szívszorítóak a szinte naponta írt feljegyzései a rabságba hurcolt magyarokról és egyéb keresztyénekről. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Csata Ernő
Nudizmus - Nudism

Marin Sorescu: Nudizmus - Nudism / (Csata Ernő fordítása) / Iszapot hordok egy vederrel / A nudista nőknek. / Fiatal koromban jobb véleményem volt / A nőkről; / De valaki ezt is kell Csinálja. / Ők már nem tartanak tőlem, / Úgy hívnak, „aki az iszapot hozza" / És elvannak a nudizmusukkal. / Lényegében, már engem sem érdekel, / Úgy hívom őket, „az iszapozó nők" / És én is elvagyok magammal. / Néha rám jön hirtelen / Egy jó káromkodási vágy. / Az istenit, te élet, / Te fiatalság, / (Vers)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Kondra Katalin
A TANÍTÓ (Gárdonyi Géza Emléknap)

Esteledett, a tanító az osztályteremben ült és hátát a szék támlájának feszítette. Elgondolkodva pipálgatott, miközben a kályha nyitott ajtaját megvilágító lángokat bámulta. Mi végre van az ember? Küzd, tanul és dolgozik. Miért kell annyit fáradozni az elme művelésén, a lélek felemelésén, ha annak akit egyszerű, polgári családba szült a sors, nincs esélye, hogy a nemesek magasztos életét élje? Kint hideg volt és sötét. A tanító arra az elha... tározásra jutott, hogy elég a napnak a maga baja. (Egyéb)

Szerkesztő B
Gárdonyi: Statárium a másvilágon

- A jövő század legendás könyvéből. - Járkál a mennyekben Szent Péter apostol. Bús-gondos a homloka. Lógatja ősz fejét. Összetalálkozik János apostollal. - Hej, János, öcsém, valami nem jó lében forog a világ odalenn. (S vakar a tarkóján.) Második esztendeje, hogy be nem zárhatom egy órára se a kapumat. Éjjel-nappal jönnek százával, ezrével. Keresztet hányva a muszka, káromkodva a magyar. Táncolva a francia. De mindenfajta náció, (Novella)

Szerkesztő B
Gárdonyi: Krisztus bankója

Valami nagy duhhanás hallatszott a házban, s nyomban rá női sikoltás. Csakhamar nyiladoztak az ajtók, ablakok mindenfelől. S a hajnali világosságban álmos arcok bámultak elő. - Házmester! - rikoltotta valaki a földszinten. Az udvar közepén egy nagytestű úrféle hevert, arcon. Az egyik karja vállban úgy kifordultan, ahogy a korpával tömött bábu karja szokott, mikor a gyermek eldobja. A derekát bő teveszőr otthonka takarta (Novella)

Szerkesztő B
Gárdonyi Géza: Tengeren járók csillaga

Négynapi tengeri út volt előttem. Kis társasággal utaztam, de csupa osztrákkal. Magyarul nem tudott a kapitány se, pedig a hajó magyar hajóstársaságé. Reggelinél mondja a kapitány, hogy az egyik tisztje magyar: Reiter a neve. Azt gondoltam zsidó, és csodálkoztam magamban, hogy tengeri pályán zsidót találok, de nem zsidó volt: szőke, kékszemű germán-tipusu fiatal embernek találtam. Ott sétált a hajóhidon. Az ily sétálás négyórai (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Veress Zoltán
Fellner Jakab, a 18. századi nagy építész 1722. július 25-én született Nikolsburgban (Mikulov)

Fellner Jakab, a XVIII. század nagy magyarországi építésze 1722. július 25-én született Nikolsburgban, amely város közvetlenül az osztrák-cseh határ északi, cseh oldalán fekszik. Mai neve Mikulov, de számunkra a Nikolsburg sokkal ismertebbnek tűnik, hiszen - tanultuk - Bethlen Gábor 1621-ben itt kötötte meg az úgynevezett nikolsburgi békét. Itt született tehát a békétől számítva 101. évben Fellner Jakab, hogy azután felnőve Magyarországra jöjjön, ahol a török utáni kor nagy építészeti "boom"-ja uralkodott. (Egyéb)

Szerkesztő B
Körmendi Lajos: Ezredvégi kutyafa

Kaptam egy képet kedves vitézlő festőnyűvész tzimborámtól. Kifejezetten nekem föstötte, erre utal az is, hogy a kutyákkal lombosodó fa törzsét, illetve az abba vésett K.L. betűket (monogramomat) éppen lepisálja egy kóbor dög, amely egyébként akár egy tisztes, jó házból való házőrző eb is lehet. A kép az Ezredvégi kutyafa címet viseli. Az én igazhitű barátom a kedvemért kivételt tett, mivel egyébként a világért nem pingálna figurákat a vászonra, mint azok a gyaur piktorok,... (Novella)

Bakay Kornél
Tetszőleges őstörténetek

Főszerkesztőnk tarka kertje lassan mintája lesz a lapban közzétett őstörténeti cikkeknek. Virágozzék minden virág, mondogatjuk, ám kérdés, hogy a dudvától a vadrózsáig, a parlagfűtől a nemesített liliomig minden legyen? A Magyar múlt rovat kapcsolódik a nevemhez, s elvileg csak az ott közzé tett írásokért kellene felelősséget vállalnom, de minden olvasó számára joggal tűnhet úgy, hogy a KAPU-ban megjelent történeti témájú írások, cikkek, tanulmányok módszertanilag és szellemiségükben számomra (Tudomány)

T.Ágoston László
Vérvétel

Patonaiéknál az volt a szokás, hogy esténként a tévé előtt vacsoráztak, miközben buzgón nézték a híradót. Végtére is nem árt az, ha az ember tudja, mi történik a nagyvilágban. Hajdan, amikor még a gyerekek is haza jártak enni, a konyhában terítettek, a nagy asztalnál. Hét órakor illett mindenkinek az asztalnál ülnie és frissen mosott kézzel várni, hogy a mama kimerje a porcióját. Ez volt az igazság órája. Mindenki elmondta, mi történt vele aznap. Ki, kit, miért és hogyan bosszantott föl... . (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap