Rovatok

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki (Könyv)

Bodor Miklós László
Boldogkővár (Bodóvár) születése (IV. Béla király legendája)

IV. Béla király életét a hálás nép legendákkal veszi körül. "A muhi csata után IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől. Menekülése során kíséretével betért Aszaló községbe, ahol csak egy embert talált, egy öreg Bodó nevű koldust, aki a király aszaló mestere volt és személyesen is ismerte a királyt mivel többször is vitt neki Budára aszalt gyümölcsöt. Mikor meg... tudta, hogy a király a tatárok elől menekül, megígérte neki, hogy elbújtatja. Jobbágy ruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. Két (Egyéb)

Mészár Alexandra
Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán

Piros a vér a pesti utcán,/munkások, ifjak vére ez,/piros a vér a pesti utcán,/belügyminiszter, kit lövetsz?/Kire lövettek összebújva ti,/megbukott miniszterek?/Sem az ÁVH, sem a tankok/titeket meg nem mentenek./S a nép nevében, aki fegyvert/vertél szívünkre, merre futsz,/véres volt a kezed már régen/Gerõ Ernõ, csak ölni tudsz?/...Piros a vér a pesti utcán./Esõ esik és elveri,/mossa a vért, de megmaradnak/a pesti utca kövein./ Piros a vér a pesti utcán,/ munkások - ifjak vére folyt,/ - (Vers)

Polszerkesztő2
Adjunk gyermekeinknek ősi magyar nevet!

A Magyar Tudományos Akadémia nyíltan megtiltotta sok szép magyar keresztnevünk használatát (a héber nevek viszont, furcsa módon nem esnek korlátozás alá). Elgondolkodtató hogy mekkora elemi erővel igyekeznek ősi kultúránkat, hagyományainkat kitörölni úgy, hogy múltunknak még írmagja se maradjon. Képzeljük csak el, mi történne például Japánban, ha egy ősi szamuráj kori keresztnevet nem lehetne anyakönyveztetni? Elsüllyedne a kulturális miniszter szégyenében és lemondana! (Egyéb)

Szerkesztő A
1956. október 23. a Forradalom és Szabadságharc ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Magyarország népének elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a rögtönítélő népbírósági perekből és felkelt a sztálinista diktatúra, a szovjet megszállás ellen. Az eseménysorozat a budapesti egyetemisták és főiskolások békés, spontán tüntetésével kezdődött. (Hírek)

Bodor Miklós László
Dr. Békefy Lajos: Szeretlek Október, áldassék 31 napod

Újságíró Akadémiai – Vallástörténet - professzorom, Dr. Békefy Lajos művét adom a Magyar Irodalomi Lap olvasóinak. Fogadjátok szeretettel Bodor Miklós László / "Lírai köszöntő az érett színek és nemzeti tanulságok ünnepes hónapjáraMagyarságunknak és európaiságunknak, végtelen keleti puszták napkeleti emlékének és égig szárnyaltató, keresztyén igéknek, esz... mék napnyugatának lelkünkben összeölelkező páratlan szintézise vagy te, őszelő és őszdelelő naptári idő..." (Publicisztika)

Bodor Miklós László
Az a tizenkét nap (Emlékezés) 1956

A napokban egy fiatalember, akinek saját tapasztalata ezekről a napokról nem lehet, megfellebbezhetetlen véleményét suhogtatta: „48-ban sem volt egység, 56-ban sem. De volt valami kompromisszum a haza oldalán állók között.” Nem tudom, honnan tudja ilyen határozottan. Az a régi, belvárosi ház az akkori társadalomnak egy kismintája. Mindenki, mindenkiről mindent tudott. Mégis, házunkból senkit nem vitt el a rabszállító ko... csi.Kiegyeznék ma is az akkori társadalomnak a lelki tartásával, egységével. Ámen. (Egyéb)

Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Bodor Miklós László
Virág a borzalmak felett (A forradalom ünnepe)

A Pál utca torkolatával szemben egy felismerhetetlen ember teteme hevert. Egy orosz tank lánctalpa zúzta a kövezetbe.Akkor, hatvan évvel ezelőtt, szürke, keserűséget sugalló borús időben jártunk itt. Mintha a Nap is iszonyodott volna a kockakövek réseibe préselt halottól, és inkább felhőket húzott maga elé! Az akkori 12 éves gyermek-magam nem könnyezett a hősi halott láttán. A kisfiús vonások megkeményedtek arcomon. Apám később elmondta, ekkor rám nézve nagyon megbánta, hogy magával hozott. (Novella)

Kühne Katalin
Egy szemtanú emlékezései Miskolc, 1956. október

Édesapám, Kühne László tanár emlékezését hagyatékából feldolgoztam, ezt most közlöm, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Én akkor 9 éves voltam, átéltem és felfogtam mindazt, amikor a házunk előtt vonultak fel és dübörögtek az orosz tankok, megfélemlítettek minket, kisgyermekeket is. Velünk mindent közölt édesapám, tisztában voltunk az elnyomatás minden ... szörnyűségével, de hallgattunk, mert azt kellett tennünk. Barátok között sem beszélhettünk, féltünk a fekete autótól. (Egyéb)

Szerkesztő A
Tormay Cécile: A régi ház 14/15

A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirán­dul­tak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)

Szerkesztő A
Arany János Napok

Arany János a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, az epika és líra mestere, műfordító, irodalomtudós. A gazdag 19. század kiemelkedő alkotója, Petőfi barátja, Vörösmarty, Jókai kortársa. Nagyszalontán született, Debrecenben tanult, volt vándorszínész, tanító, szerkesztő, a nagykőrösi gimnázium tanára; a Kisfaludy Társaság igazgatója és az Akadémia főtitkára. Különlegesen értékes, lassan bontakozó, de nagy ívű pálya ez, a korszak minden jellegzetességével. (Hírek)

Patócs Júlia
…dalnok fiát a hű magyar Szalonta haló porában sem feledé”

Bármelyik irányból közeledik valaki Nagyszalontára, a Csonkatorony már messziről köszönti. A település legöregebb épülete a templomtornyok között kémleli a látóhatárt. Egykor őrtoronyként szolgált, majd hosszú éveken át csonkán, üresen állt. Arany János, a város nagy szülötte még a tetőszerkezet nélküli, denevérek és baglyok lakta elhagyott épületet ismerte, s ezt örökítette meg rajzán Petőfi Sándor is, amikor barátjánál (Hírek)

Patócs Júlia
Arany levele szomszédjához

Nagykőrös, márc. 28.1852. Kedves Szomszéd úr! Furcsa szomszédság ez a mienk, 20 mérföldnyire egymástól! No de sebaj, azért a szomszédi jó érzet nem változott. A kérdéses számadásról egyebet nem tudok, mint azt, hogy az a forradalom alatt akkori főszolgabíró Sughó József úrnak volt kiadva (a megyei közgyűléstől) megvizsgálás végett: Súghó úr 1849-ben ha jól emlékszem január vagy február hóban köz... lötte is a várossal hogy észrevételeit (Hírek)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Közönséges tanítás

Közönséges Tanítás - Sz.Leczke.Préd.I:14 - Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, hogy mindezek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nincsen a teremtett Igék között is egy is, mely a változásnak …törvénye alól fel volna szabadítva és mégis az emberi szív oly veszendő dolgokba helyezi bizalmát, melyek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nagyon balra magyarázná valaki a Bölcs elol... vasott szavainak értelmét, (Hírek)

Polszerkesztő2
A liberálisok fontosabbnak tartják a “sokszínűséget”, mint a gazdasági növekedést

Európa liberális vezetői a migrációs válság kezdetén abban váltak érdekeltté, hogy az Európai Unió tagállamai közt újra határellenőrzés működjön. Számukra ez az egyetlen hatékony eszköz arra, hogy ha afrikai migránsokat akarnak tömegesen betelepíteni a közép-kelet-európai országokban, akkor a migránsok az adott országban maradjanak, és ne tudjanak órákon belül visszautazni abba az országba, ahol a legtöbb segélyt kapják (Németország és Svédország). (Hírek)

Szerkesztő A
Tormay Cécile: A régi ház 13/15

A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirán­dul­tak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Petrusák János
A mi Krúdynk!

Bár jómagam kifejezetten nem kedvelem, amikor valamely csoport, legyen az a csoportosulás irodalmi-művészeti, vagy akár lokálpatrióta, arról már nem is szólva, ha vallási vagy politikai, ki akar sajátítani egy neves művészt, most mégis, Krúdy Gyulára gondolva csak ez a cím tolakodott eszembe. És nem azért, hogy a „mi” alatt minket, nyíregyháziakat, vagy tágabban szabolcsiakat értsünk, hanem azért, hogy az egész magyar, és tágabban az egyetemes európai irodal... mat. Az irodalmi, sőt a vájtfülűeknek (Publicisztika)

Szerkesztő A
Liszt Ferenc Napok

Élete során, egy híján 1000 művet szerzett, ami valójában még ennél is több, hiszen jó néhányszor művek sorozatai szerepelnek egy jegyzékszám alatt. Munkásságának kétharmadát zenei transzmisszió teszi ki, eredeti műveinek száma 350, melyekből többet át is dolgozott. Liszt Ferenc tehetségével, munkásságával örök értékeket teremtett az egyetemes és a magyar zenei kultúrában. Neve fogalommá vált, művei nap mint nap felhang... zanak szerte a világon, dicsősséget szerezve Nemzetünknek és Hazánknak. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap