Rovatok

Veress Zoltán
Szilágy vármegye tájain ( Partium / Románia )

A Parcium északi részén található Szilágy vármegyét három részre oszthatjuk: északi részen volt a Közép-Szolnok, középen a Szilágyság (északkeleti részén a Tövishát), délen pedig a Kraszna-vidék. E három rész mögött három történeti vármegye rejtőzik. A Trianon után Romániához került részek közt a Szilágy vármegye egyike volt azoknak a vármegyéknek, melyek lakosságában nagyobb arányú volt (és rész... ben ma is) a magyarság. (Egyéb)

Csata Ernő
A megölt viharmadár - Albatrosul ucis

Nicolae Labiș: A megölt viharmadár - Albatrosul ucis / (Fordította Csata Ernő) // Mikor szél pördült a fák közül a tengerre, / És árnyék bársonyán szikkadt a homok, / Őt kisodorta a hullám és puhán kitette / Egy kagylótemetőbe, mely ragyogott. // A háborgó tengeri világ szélén / Áll mereven, gőgösen, de elbukva. / Mintha a messzeség hullámait nézné, / Sóvárgó nyakát az ég felé hajtva. // Nyitott szárnyai mocskosak és sósak, / Halotti gyászdalt fütyül a rátörő vihar, / Körül, málló kagylók színesen csillognak, (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő B
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
A Magyar Labdarúgás Napja

Az Aranycsapat nemcsak számunkra fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon. Legyen a példaképünk! Adjon hitet a jövő sikereihez, erősítse bennünk a nemzeti érzést! Buzánszky Jenő szavaival élve: „…érdemes lemondani sok mindenről, s élni az isten adta tehetséggel! Fontos, hogy az élsport, az élsportoló nem önmagáért van, hanem a nemzetért is, egy egész országnak szerezhet örömet, megbecsülést. Ezt kellene a maiak fejébe belegyalulni!” (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Bíró Ernő
Rókafarok

A nyár folyamán arra lettem figyelmes, hogy Kolozsváron, az Unió utcában nyílt egy kicsi bolt. A kicsi boltokat nem veszi észre az ember, csak akkor, ha valami történik körülöttük. Márpedig itt történt. Ahogy megnyílt, hosszú sorok kezdtek megjelenni előtte, a sorban állók pedig mind fiatalok voltak. Arra gondoltam, hogy biztos külföldi munkát közvetítő cég nyílhatott ide, hiszen a bolt szélessége mindössze három méter volt. De a sor sehogyan sem csökkent, gondoltam megfigyelem egy kicsit jobban az esetet. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Művészet, kis pénzből …

Ha csak kitesszük a lábunkat az utcára, a tereken szobrokat, monumentális épületeket, templomokat találunk, rajtuk és bennük szobrokat, festményeket s mindezt egy szóval: művészetnek nevezzük. (részlet – Lázár Béla: Kiss művészettörténet c. könyvéből) * A tematikus címszóban szereplő művészet és pénz, nem szól másról, mint a művészetek (művészek) támogatásáról. Ugyanis a művésznek is meg kell élnie. Élnie, mert csak akkor tud alkotni, olyan maradandó alkotást létrehozni, melyet majd az utókor is becsülni tud.... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Ady Endre Napok

Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a Nyugat kiemelkedő művésze, költészetünk táltos erejű alkotója. „Faltörő kos”-nak nevezte magát, s valóban, szenvedélyesen haladt előre útján, s a nemzet jövőjéért ostorozta nemzetét. Új irányt, új utat tört, új időknek új dalaival jelentkezett, s elmét-lelket megmozgató, szimbólumos lírájával új alapjait rakta le a magyar irodalomnak. Vándor volt Ady Endre, aki a magyarság lel... kében is utazott. És utazott saját lelkében is (Hírek)

Szerkesztő B
Ady Endre: A föl-földobott kő

Föl-földobott kő, földedre hullva,/ Kicsi országom, újra meg újra/ Hazajön a fiad.// Messze tornyokat látogat sorba,/ Szédül, elbúsong s lehull a porba,/ Amelyből vétetett.// Mindig elvágyik s nem menekülhet,/ Magyar vágyakkal, melyek elülnek/ S fölhorgadnak megint.// Tied vagyok én nagy haragomban,/ Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban/ Szomorúan magyar.// Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,/ Kicsi országom, példás alakban/ Te orcádra... (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szappanos Gábor
Bo Hr. Hansen: Babasampon

Vernernek hívnak, és negyvenéves vagyok. A hajam zsíros. Kéziszappannal mosom. Nem sampont használok. Azt az anyám használta. Egészen a legutóbbi időkig mindennap megmosta a hajamat. Akkor aztán tipp-topp voltam. A bal vállamra vörössel és zölddel az van tetoválva, hogy ANYA. A tetoválás nem az én jószántamból került oda. Osztálytalálkozót tartottunk a régi iskolatársakkal. Huszonöt éve végeztük el az általános iskolát, de mintha tegnap lett ... (Publicisztika)

Turcsány Péter
A Wass-család múltja – valóság és legendák

A hűség, a szülőföld- és a hazaszeretet, a “töretlen hit” Wass Albert életművének kulcsszavai. Az író munkáinak Erdélybe és a magyar múltba ágyazottsága rendkívüli hatást gyakorol olvasóira. Az Üzenet haza című emigráns ódája 20. századi nemzeti költészetünk mintadarabjai közé tartozik. Általa belépett abba a költői sorba, amit Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Ady, Babits, Dsida, József Attila nemzeti ihletésű költeményeivel jelentenek a számunkra. Mégis egy néhány (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap