Rovatok

Szerkesztő A
Szent-Györgyi Albert Emléknap

Szent-Györgyi Albertet az egész világ – különösen a laikus, nem tudós világ – a C-vitamin atyjának tartja. Pedig Szent-Györgyi Albert nem csak ez, hanem sokkalta összetettebb személyiség, sokoldalúbb tudós és olyan magyar ember, aki nem az „elefántcsonttornyába” zárkózott be, nem a tudósi magányt kereste, amikor nemzete bajban volt, hanem aktívan tett az országért, amelynek polgára. Felelős polgára és gondol... kodó tudósa. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/13 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Balassi Bálint Emléknap

Balassi Bálint a magyar késő-reneszánsz legnagyobb alakja, a magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselője. Nevét Balassa Bálintnak is mondták, maga a költő is különbözőképpen írta saját nevét. Szerelmes verseivel, istenes költeményeivel és vitézi énekeivel megújította, a legmagasabb rangra emelte a magyar költészetet. Első műve egy protestáns értekezés (Füves kertecske). Több mú... zsája is volt (Anna - Júlia (Publicisztika)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Jókai Anna
Felismerés

Felismerés / / / Gergely Ágnes születésnapjára / / Neked a bedeszkázott ablak. / / Nekem egy kulcsrazárt szoba. / / A jelen múlandó. / / A múlt nem múlik el soha. / / Vékony páncélt adott az Isten – / / de a kard erős, hogy segítsen. / / A versed szétveri az árnyat. / / Nehéz volt. / / Megcsináltad. / / / / Felismerés / / / Gergely Ágnes születésnapjára / / Neked a bedeszkázott ablak. / / Nekem egy kulcsrazárt szoba. / / A jelen múlandó. / / A múlt nem múlik el soha. / / Magyar Irodalmi Lap / / / (Vers)

Kő-Szabó Imre
A füttyös postás

Napjaink elmagányosodott világában általában egy emberrel havonta egy-két alkalommal találkozhat a városlakó. Ez az egy ember a postás. Vele mindenki, minden alkalommal vált néhány szót. Van még gázóra-leolvasó, villanyóra és vízóra fényképező. Ők természetesen csak arra járnak, amerre kiépítették ezt a fajta vezetékeket. A sorban első helyen a postás áll.            Ki ne ismerné a „füttyös postást”, Fedor Sándort, aki mindig vidáman, udvariasan, szolgálatkészen tűnik fel a város néhány utcájában... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Jankovics Marcell
Elvek és tennivalók (a kultúra területén)

A kultúra nem csupán a művészetek és az irodalom gyűjtőneve, ahogy ma sokan hiszik. A tudományokkal és az oktatás-nevelés körével kiegészülve sem teljes. A kultúra fogalmába tartoznak a világnézet (vallás), az erkölcs, a szokások, hagyományok, a testi és szellemi egészség, a munka és a környezet kultúrája, az életmód, viselkedés, szinte minden. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe. (Tudomány)

Jókai Anna
Fantasztikus-e a „fantasztikus”?

Az elunt vagy éppen kétségbe esett jelenből sokféle a menekülés iránya. Van, aki álomvilágba költözik, s mindennapra fáradhatatlanul fúj újabb és újabb szappanbuborékokat magának. Ez az embertípus így kívánja használni a művészetet is: kábítószernek, marihuána helyett. Minél csillogóbb a káprázat, minél élesebb a különbség saját élethelyzete és a látott, ábrázolt életszituáció között, annál elégedettebb. Ha ma játszódik a történés,... (Egyéb)

Turcsány Péter
A kéz, amely emberre, gazemberre emelte fegyverét – újabb havasi történet

(Részlet a Wass Albert, a boldog-szomorú ember II. című készülő kötetből) 1935 tele. Átlépés a felnőtt korba, felnőtt feladatok vállalása, döntések, kinevezések vártak Albi grófra. Készülődés az esküvőre. Hogy ne látszódjék olyan szegénynek a mezőségi família, talán éppen ezért is két hetet szánt még egy utolsó, legényes farkasvadászatra a Kelemen Kárpá... tok megszokott, jól ismert vadászterületén, a Ratosnyától északra terülő havasokban. Kellett a farkas- és nyusztprém; a (Könyvbemutató)

Kondra Katalin
Krumpli vagy burgonya? (Mese)

Amikor „Mindenállatok királya” az oroszlán megbetegedett, a birodalom összes lakója szörnyen aggódott. Titokzatos betegség támadta meg a királyt – suttogták minden felé, ám Bagoly, a professzor gyorsan megfejtette eme rettegett kor okát. – Semmi kétség. Ez bizony hús allergia – jelentette ki határozottan. – Az, mit jelent? – bődült fel az oroszlán ingerülten. – Azt, hogy fenséged nem ehet többé húst, különben ször... nyű kínok között fog elpusztulni. – Micsoda? Nem tűröm, hogy egy madár kioktasson! (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Deák Ferenc Emléknap

Deák Ferenc, a 19. századi magyar történelem legjelentősebb személyiségei közé tartozott. A „nemzet prókátora” politikai pályafutásával és országunkért tett munkájával megkerülhetetlen személye lett nemzetünk történelmének. Vörösmarty Mihály ekképpen jellemezte a nagy államférfit: „Ilyen emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott.” (Hírek)

Jókai Anna
Emlékirat

„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő B
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap