Rovatok

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 3/3.

Stratégiai rács // E tévésnek hangzó szakkifejezés alatt itt szempontrendszer értendő.[1] Közszolgálati adó ne legyen nyereségérdekelt, az adóbevételből az állam finanszírozza (amelybe az eltörölt, de visszahozott készülék utáni adó, és a bevezetni szándékozott, de a népharag hatására visszavont internetadó is beleérthető). Tekintse az állam hazafias kötelességnek, hosszú távon hasznot, nyereséget hozó befektetésnek. Egy olyan korban, amikor Széchenyi jelmondatának: „KIMŰVELT EMBERFŐT!” tömegméretekben érvényt (Egyéb)

Petrusák János
Összeomlások: ideg meg egyéb - víg monodráma 3. rész

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat. 60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel… (Dráma)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” 2/3.

Kioltó effektusok, amelyek még össze is zavarják a nézőt. // Egyszerű belátni, hogy mennél több és mennél változatosabb tévéműsor között válogathat a néző, annál kisebb hatásfokkal számolhatnak az egyes műsorok készítői. Ez az oka a néző kegyeiért folyó (szó szerint) egyre öldöklőbb versengésnek, ami folytonos egymás alá licitálást jelent a minőség tekintetében. A televíziók nagyközönségét a legnagyobb számú és legalsó társadalmi osztályok jelentik, őket lehet a pornó-, szuperbuli-, valóságshow- műsorokkal (Egyéb)

Duray Miklós
A trianoni ítélet három nemzedék távlatából

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Petrusák János
Összeomlások: ideg meg egyéb - víg monodráma 2. rész

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat. 60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel… (Dráma)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (1/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY!! "...Amennyiben a fenti látlelet megállja a helyét, akkor a magyar lakosság rohamosan butul le a nemzetközi tévébamba színvonalára, ami meg is felel az uniós elvárásoknak. (A szabad világban járva már a hetvenes években megtapasztalhattuk a külföldi tévéadók hihetetlen színvonaltalanságát.) Ezért persze nemcsak a televízió felelős, hanem a múlt eltörlése, a család szétesése és az oktatás lezüllesztése is. „Kedvenc” (Tudomány)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond Napok

Móricz Zsigmond nemcsak a 20. századnak, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is az egyik legnagyobb prózaírója. Jókai és Mikszáth mellett ő a magyar nyelvű elbeszélő művészet kiválóbbja. Jókai a romantikus mesélés, Mikszáth az anekdotázás mestere, Móricz a magyar vidék, a magyar falu írója. Hitelesen, átéléssel, láttató, olykor megrázó erővel ad hírt a magyar népről – novelláiban és regé... nyeiben ott van, benne lüktet, megérinti (Hírek)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhely... ben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Petrusák János
Összeomlások: ideg meg egyéb - víg monodráma 1. rész

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat. 60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel… (Dráma)

Szerkesztő A
Báró Kemény János Emléknap

Báró Kemény János a művelődés embere volt, s a szellem nevében munkálkodott, mindenkit keblére ölelve, társadalmi rangtól és nemzeti hovatartozástól függetlenül. A magyar irodalmi közbeszédben keveset emlegetik őt, pedig élete annak gyönyörű példája, hogy – a hajlamainak és tehetségének megfelelő területen – mennyit tehet-segíthet az, akinek a gazdagság, a vagyon megadatott. Ez azonban kevés lett volna, ami a legfontosabb: báró Kemény János a magyar kultúra jóságos szívű szerelmese volt. (Hírek)

Felber Zsolt
Kemény János az író és irodalomszervező

E csodálatos ember, életének utolsó szakaszában érte el írói tevékenységének fénykorát, egyre gyakrabban jelentek meg könyvei, cikkei. Írt sokat és szépet: bábszíndarabokat, színdarabokat, önéletrajzot, úti élményeket – természetről, emberekről, a havasi életről. Szellemi öröksége azonban sokkal gazdagabb volt, minthogy csak íróként tartsuk számon, hisz jó maga szellemi vezére volt annak az irányzatnak, melyet ma tran... szilvanizmusnak hívnak. Kemény János vérbeli irodalomszervező volt. (Publicisztika)

Jókai Anna
Szegény Magyarország

Szegény Magyarország / / / Ötvenhat lyukas zászlaján / a címer pusztán ragtapasz; / mára kilyukadt a haza is: / közepén halt meg a vigasz. / A nemzet körös-körülre átköltözött, / ő tart össze minket: az üldözött. / Vagyunk: / foszló anyagban cérna sorsa / voltunk: / hajdan nép / legyünk: / majdan horda…? / / / Ötvenhat lyukas zászlaján / a címer pusztán ragtapasz; / mára kilyukadt a haza is: / / Magyar Irodalmi Lap / (Vers)

Jankovics Marcell
A mese háza és az ökotradíció (2/2)

A népmese ma nem él igazán, de ez nem az ő hibája, hanem a klasszikus meséket nem ismerő, nem mesélő szülőké, nagyszülőké, óvónéniké. Sokan azt hiszik, a hagyományos mese idejét múlta. Részint ezért a klasszikus meséket átírják, de nem a korszellemnek megfelelően, hanem azért, hogy megkíméljék a gyerekeket a bennük lévő rémisztő dolgoktól és erotikától. Micsoda hipokrízis! Ami rémisztő a mesében, annak épp az a célja, hogy a gyermek jelképes formában és áttételesen dolgozza fel a traumáit; (Tudomány)

Jankovics Marcell
A mese háza és az ökotradíció (1/2)

Öko-kezdetű szavaink (ökológia, ökonómia, ökoszisztéma, ökumené stb.) gyökere: az oikosz. Az ógörög oikosz és a latin traditio, illetve annak alább taglalt egyik fenntartója, a mese, jelentésgazdag fogalmak a maguk nemében. Találkoznak-e egymással, erősödnek-e egymás által, és ha igen, mely jelen-tésszinteken? Ennek felmérésére vállalkozom az alábbiakban. - Az ökológusok a nyilvánosságnak szánt írá... saikban rendszerint megelégednek azzal, hogy ... (Tudomány)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő A
A II. Bécsi Döntés Emléknapja

Ám Lengyelország eltörlése után sem veszett el minden remény a magyar külpolitikai önállóság megtartására. Sőt, a világháború kitörésével, eszkalálódásával és Franciaország csúfos összeomlásával csillant fel számunkra az igazi lehetőség Erdély visszaszerzésére. Romániát kellemetlenül érintette Nagy-Britannia és Franciaország II. világháború előtti gyáva és erőtlen politizálása, amely a müncheni szerződéshez vezetett. Keleti szomszédunkat egyenesen kétségbe ejtette Csehszlovákia felbomlása – ami egyben (Hírek)

Szerkesztő A
A mohácsi vész gyásznapja (1526. aug. 29.)

Mátyás király halála után (1490) az ország hamarosan ijesztő romlásnak indult szervezetileg, katonailag, gazdaságilag, de a nemzetközi körülmények is Magyarországra nézve kedvezőtlenül alakultak. A hazai nemesfémbányászat a megnövekedett dél-amerikai túlkínálat következtében elértéktelenedett, a Habsburg-ellenes európai szövetség megerősödött a francia, török, velencei össze... fogás következtében. A parasztfelkeléseket az előző évtizedben Európa-szerte vérbe fojtották (pl. Németországban, de 1514-ben a (Hírek)

Szerkesztő A
Márton Áron Emléknap

Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott „nyájért”. Egy é... leten át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök. (Hírek)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap