Rovatok

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 1/3

A tanulmány Kazinczyról, a szükségben gazdálkodó emberről kíván új adalékokkal szolgálni. Kazinczy saját feljegyzéseire támaszkodva vázoljuk gazdasági elképzeléseit, előbb mint az anyjától függő, s 1813-tól mint „önálló" gazda tevékenységét. A forrásokból szembetűnő, hogy az ember, aki életét magasabb célnak, népe, nemzete felemelésének szentelte, mennyi nehézséggel, mindennapi kenyérgonddal küzdött. Sokszoros erőfeszítés (Tudomány)

Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 2/3

A házasság után megszaporodott házi kiadásokat, a hitelek kamatait, a legszükségesebbeket a gazdálkodásból kellett előteremtenie. Felesége semmi vagyont nem kapott a házasságkötéskor. Kazinczy érsemlyéni részjószága, újhelyi szőlője, széphalomi kevés birtok jövedelme mellett mindennel próbálkozott, amiből csak krajcárnyi hasznot is remélt: „... Itt a' zabnak köble 9 és 8 márjás ... már vétettem egynehány köblöt, többet is fogok vétetni, (Tudomány)

Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 3/3

Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."57. A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak semlesz elég van fizetni valóm Bécsben... "58 Petneháza adott most is a legtöbbet, (Tudomány)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Fedák Sári Emléknap

Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)

Béres Attila
Avanti ragazzi di Buda

1956 ősze egy fájó emlék egy kis nemzet életében. Történelme során nem először már úgy döntött egy rabigában tartott nép, hogy elég volt, és nemcsak ki merte mondani ezt, hanem tenni is mert a szabadságért. Ennek a tettnek voltak neves és névtelen hősei egyáltalán. A névtelen hősök közül sokan meghaltak, sokan elhagyni kényszerültek a hazájukat a véres események után. Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy immár sokadszor megmutattuk a világnak, hogy mit jelent számunkra a szabadság. (Novella)

T.Ágoston László
A háráni lakodalom

Hét évig szolgált Jákób Háránban Lábánnál, a nagybátyjánál, hogy feleségül vehesse a gazda kisebbik lányát, Ráhelt. Furcsa egyesség volt ez, hiszen befogadta őt, mint jó rokon, de tudta, hogy bármilyen szigorú feltételt szabhat a maradás áraként, mert a fiú olyan nagy hibát vétett, amit soha sem bocsáthatnak meg neki az övéi. Nem elég, hogy egy tál lencséért megvette bátyjától az elsőszülöttségi jogot, még az atyai áldást is elorozta tőle. Lábán nem nagyon szerette a sógorát, Izsákot, (Novella)

Bodor Miklós László
Orzsányi vész 5. fejezet: Esküvő Ságon

Húsvét után aztán a Sági templomban megvolt az ifjú pár harmadik kihirdetése.A lakodalom napján a „jánháznál” a menyasszonyt rendes szokás szerint felkontyolták.E napon a násznép tagjait nem küldték robotba.Mogd háza előtt felállították a feldíszített legényfát. A menyasszony kelengyéje már az esküvő előtti nap szekerekre került, és útnak indították Orzsány felé, a fiatalok új otthonába.A túllelkesült rokon asszonyok javaslatait nagy nehezen sikerült közelíteni a valóságos lehetőségekhez… (Novella)

Veress Zoltán
Romániai vármegyék - bevezetés és Ugocsa és Máramaros vármegye tájain

A Felvidék és a Kárpátalja vármegyéi után eljutottunk a „…vármegyék tájain” sorozatban a történelmi Magyarországnak Romániához csatolt részeihez. Az ide tartozó három főrész (Parcium, Bánság és Erdély) vármegyéit sorba vesszük. Erdélyen belül a két történelmi részt (Székelyföld, Szászföld), ahová a korábbi székek helyére a vármegyés rendszert csak a Kiegyezés után vezették be, a székek ismertetése mellett a vármegyéket együtt fogjuk bemutatni. Itt vesszük a déli Ugocsa és Máramaros vármegyét is. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Lehár Ferenc Emléknap

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki (Könyv)

Bodor Miklós László
Boldogkővár (Bodóvár) születése (IV. Béla király legendája)

IV. Béla király életét a hálás nép legendákkal veszi körül. "A muhi csata után IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől. Menekülése során kíséretével betért Aszaló községbe, ahol csak egy embert talált, egy öreg Bodó nevű koldust, aki a király aszaló mestere volt és személyesen is ismerte a királyt mivel többször is vitt neki Budára aszalt gyümölcsöt. Mikor meg... tudta, hogy a király a tatárok elől menekül, megígérte neki, hogy elbújtatja. Jobbágy ruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. Két (Egyéb)

Mészár Alexandra
Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán

Piros a vér a pesti utcán,/munkások, ifjak vére ez,/piros a vér a pesti utcán,/belügyminiszter, kit lövetsz?/Kire lövettek összebújva ti,/megbukott miniszterek?/Sem az ÁVH, sem a tankok/titeket meg nem mentenek./S a nép nevében, aki fegyvert/vertél szívünkre, merre futsz,/véres volt a kezed már régen/Gerõ Ernõ, csak ölni tudsz?/...Piros a vér a pesti utcán./Esõ esik és elveri,/mossa a vért, de megmaradnak/a pesti utca kövein./ Piros a vér a pesti utcán,/ munkások - ifjak vére folyt,/ - (Vers)

Polszerkesztő2
Adjunk gyermekeinknek ősi magyar nevet!

A Magyar Tudományos Akadémia nyíltan megtiltotta sok szép magyar keresztnevünk használatát (a héber nevek viszont, furcsa módon nem esnek korlátozás alá). Elgondolkodtató hogy mekkora elemi erővel igyekeznek ősi kultúránkat, hagyományainkat kitörölni úgy, hogy múltunknak még írmagja se maradjon. Képzeljük csak el, mi történne például Japánban, ha egy ősi szamuráj kori keresztnevet nem lehetne anyakönyveztetni? Elsüllyedne a kulturális miniszter szégyenében és lemondana! (Egyéb)

Szerkesztő A
1956. október 23. a Forradalom és Szabadságharc ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Magyarország népének elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a rögtönítélő népbírósági perekből és felkelt a sztálinista diktatúra, a szovjet megszállás ellen. Az eseménysorozat a budapesti egyetemisták és főiskolások békés, spontán tüntetésével kezdődött. (Hírek)

Bodor Miklós László
Dr. Békefy Lajos: Szeretlek Október, áldassék 31 napod

Újságíró Akadémiai – Vallástörténet - professzorom, Dr. Békefy Lajos művét adom a Magyar Irodalomi Lap olvasóinak. Fogadjátok szeretettel Bodor Miklós László / "Lírai köszöntő az érett színek és nemzeti tanulságok ünnepes hónapjáraMagyarságunknak és európaiságunknak, végtelen keleti puszták napkeleti emlékének és égig szárnyaltató, keresztyén igéknek, esz... mék napnyugatának lelkünkben összeölelkező páratlan szintézise vagy te, őszelő és őszdelelő naptári idő..." (Publicisztika)

Bodor Miklós László
Az a tizenkét nap (Emlékezés) 1956

A napokban egy fiatalember, akinek saját tapasztalata ezekről a napokról nem lehet, megfellebbezhetetlen véleményét suhogtatta: „48-ban sem volt egység, 56-ban sem. De volt valami kompromisszum a haza oldalán állók között.” Nem tudom, honnan tudja ilyen határozottan. Az a régi, belvárosi ház az akkori társadalomnak egy kismintája. Mindenki, mindenkiről mindent tudott. Mégis, házunkból senkit nem vitt el a rabszállító ko... csi.Kiegyeznék ma is az akkori társadalomnak a lelki tartásával, egységével. Ámen. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap