Rovatok

Jókai Anna
Utóéletre ítélve

Móricz Zsigmondról „Önmagából senki sem léphet ki, senki sem adhat mást, mint ami lényege, legfeljebb ha idegen lényeget akar produkálni. Őszinte művész egy életen át ugyanazt produkálja. Arról van tehát szó, hogy egy bizonyos idő múlva a művész, még akkor is, ha önmagát felülmúlja: nem hoz újat, nem hoz szenzációt. Rubens szakadatlanul Rubens, tízezer múzeumi képen át, és Rembrant szakadatlanul Rembrant, ha bármilyen padlásról kerül is elő egy-egy újabb darabja.” (Egyéb)

Turcsány Péter
Én és az AT-501-es kaszni (Önéletrajzi történet a Spanyolnátha főszerkesztői kérésére, Vas Tibinek)

Nosztalgia-mentes szándékkal szólva is: az utolsó romantikus nemzedék tagjai vagyunk. Ontikus mutáció átélői, amiből Magyarországon gyermekkorunkban még szinte semmi nem látszódott. [Ami azóta lett: média vezérelt világ, kommunikációs robbanás. Számítástechnikai világkép „hálójában" vergődünk, szenvedve és haszonélvezőn.] Mai világhelyzetünk kibontakozásának nyomait csak utólag véljük felfedezni: szüleink Szabad Európa-függő esti rádiózásaiban, és főként abban a változásban, amit az AT-501-es tévé-készülék (Novella)

Polszerkesztő2
A migránsoktól remélnek hosszú távú megélhetést a jogvédők

A Migration Aid nevű szervezet migránsfalvakat akar létrehozni Magyarországon. Az újabb etnikai kisebbség betelepítése kifizetődő lehet; kitartóan lehetne követelni a különféle jogaik tiszteletben tartását, és nagyon sok aktivista megélhetését biztosítaná az ennek során befolyt anyagi támogatás. A Magyar Idők lap azt írja, a jogvédők több magyarországi településen is ingatlanok felvásárlását tervezték, hogy azokat az or... szágba érkező migránsoknak adják. (Hírek)

Szerkesztő A
Szt. István király Emléknap

... ő lett az első magyar szent és szent király. István természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb a magyar nemzet és a magyar katolikus egyház ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István bazilikában őriznek. 2000-ben Istvánt felvették a keleti keresztény egyház (bizánci) szentjei közé is. István király nevét több magyarországi helység és templom őrzi, alakját számtalan szobor, könyv, opera örökí... tette meg, arcképe a tízezer forintos magyar bankjegyen látható. (Hírek)

Szerkesztő A
Szent István király intelme Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más mél... tóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett (Publicisztika)

Kondra Katalin
Szent István király legendája Hartvik püspöktől (Részletek)

Szent István királyról két legenda keletkezett. Egy kisebb és egy nagyobb legenda. Az alább idézett szövegrészletek a nagy legendából lettek kiemelve és arról szólnak, hogyan választotta ki Isten, már a születése előtt Istvánt, uralkodása idején hogyan volt képes az életszentség útján járni. Halálának napja pedig rendkívülinek mondható, mivel az általa mélységesen tisztelt Szűz Mária mennybevételének ünnepe is ez a nap. (Egyéb)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (III.)

A várt tavasz sem hozott enyhülést – felújultak a harcok, a betörések. Nem volt más választás, el kellett hagyniuk a falut! Messze bent a szurdok mélyén tudtak egy barlangról. Borbála három legényke kíséretében megkereste, megnézte, s látta, jó vizű patak folyik át rajta, a barlang olyan mély és magas boltozatú, hogy a falu minden lakosa jól elfér benne. Mikor ez embereknek elmondta, mind egyetértett, hogy odahurcolkodnak, berendezkednek. A fiata... labbak a faluban maradnak megművelni a földet (Novella)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 3/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Bilecz Ferenc
A magyarok őshazája

Memetika és az őshazakutatás. Gondolatok az őshazakutatásról, kicsit másképpen. 1976-ban, Richard Dawkins (1941-) brit etológus-biológus, Az önző gén című tudományos művében útjára indította a memetikát. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni (Tudomány)

Jókai Anna
Tévedések

A deszkapadnál találkoztak össze; az egyik már ült, az író a karfát fogta tétován, álldogált, nem tudta elszánni magát. A harmadik csak most közeledett, egyenletesen szuszogva a meredek kaptatón. A pad a csúcsig még a fele utat sem jelezte, jócskán távol volt a tető, hiába látszott közelinek. – Tessék – mondta az üldögélő férfi jóságosan, s fölösleges udvariassággal arrébb húzódott, majdnem lebillent a földre. – Hála Istennek, van még hely a nap alatt… Az író kelletlenül odatelepedett, ... (Novella)

Bilecz Ferenc
A Puszta nyelve és a szlávok

A 20. és a 21. század határán, Kelet-, és Közép-Európában, megnyílt a lehetősége annak, hogy történelmünket szabadabban, a tudomány mai szintjén értelmezzük, fogalmazzuk meg és tanítsuk. Sajnos Magyarországon ez idáig, ez nem sikerült! Ahogyan a rendszerváltás sem! Természetesen ebben külső erők is közrejátszottak, de az az érzésem, hogy a költő ezt jobban kifejezi: „A harcot, amelyet őseink vívtak,/ békévé oldja az emlékezés/ s rendezni végre közös dolgainkat,/ ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (Egyéb)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 2/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Szerkesztő A
Semmelweis Ignác Emléknap

Magyar orvos, aki az utókortól „az anyák megmentője” címet kapta. Szülész-nőgyógyász orvosprofesszor, bécsi és pesti kórházakban működött. Orvosi sikereinek alapja a kórházi tisztaság és az orvosi fegyelem megteremtése és betartatása: a javasolt és megkövetelt kézmosás nemcsak a tisztaságot szolgálta, hanem a fertőzés veszélyét is radikálisan csökkentette. A korabeli orvosi felfogás nem látott összefüggést Semmelweis intézkedései és az eredmény között (a gyermekágyi láz okozta (Hírek)

Csata Ernő
Semmelweis láz

Semmelweis Ignác mindössze 47 éves volt, amikor feleségével és kislányával Bécsbe, egy bőrgyógyász barátjának klinikájára utazott, ahol legnagyobb megdöbbenésére az ápolók közölték vele, hogy egy elmegyógyintézetben van, ahová őrültként utalták be. Amikor tiltakozott, brutálisan megverték, kényszerzubbonyt adtak rá, több csontját eltörték. Orvosi ellátás nélkül a sebek elfertőződtek és vérmérgezést kapott, hamarosan pokoli kínok között halt meg az anyák megmentője... (Vers)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XIII. fejezet - Gyönyörűséges maródiság

Megérezte a fényt. Brüniszkáld elmosolyodott. – Ez, nyilvánvalóan a Menny! – gondolta. Friss levegő áradt valahonnan, és majdhogynem hűvös volt: nem észlelt kénszagot, s a lelkét sem égette kínzó, emésztő tűz. Elkerült tehát – a józan ész következtetése volt ez – Poklot és Purgatóriumot. (Hogy túlélte volna a medvekalandot, azt eleve kizárta az eshető... ségek közül.) Brüniszkáld – ez hatalmas erőfeszítésébe került − szemét nyitotta. Felülről igéző, türkiz csillagpár nézett vissza rá. Valahonnan ismerős (Novella)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 1/3

Szerelmese vagyok a magyar címernek. Régóta foglalkoztat a sajátosan magyar heraldikai címerábra, a hármas halmon álló kettős kereszt tövén a koronával. Mivel felkérést kaptam, hogy írjak magyar jelkép(ek)ről, megragadtam a kínálkozó alkalmat. Írásom tárgya a mondott címerkép keletkezésének sajátos magyar vonulata. Nem magyar gyökerei szinte teljesen feltártak, de ezek között is van, mely bi... zonytalan, vagy legalábbis vitatott sok részterület szakértője által. Hipotetikus magyar gyökereit azonban (Tudomány)

Jókai Anna
„Minden csoda vagy semmi sem az”

(Török Sándor emléktáblájánál) / Tíz esztendeje annak, hogy Török Sándor földi maradványait a Farkasréti temetőben eltemettük. A frázis mély értelmet takar: valóban csak földi maradványai nyugszanak ott. Ő maga, ez a kivételes szeretettel töltekezett Én tapinthatatlan szférában él tovább; eszmél és készülődik. Minden bizonnyal érzi már az Isten mosolyát, illetve tudja, milyen is az, mert odaát (ha az hely, egyáltalán) nincs külön érzés és tudás... (Egyéb)

Szerkesztő A
Hunyadi János Napok

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. (Hírek)

Bilecz Ferenc
A szentimrei csata (Hunyadi János napok)

Doberdói Bánlaky (Breit) József (1863-1945) honvédtiszt, hadtörténész térképe szerint a szebeni csata a Kis Csűr és Nagyszeben között (kb. ahol ma a nemzetközi reptér van) zajlott le, 1442. márc. 25-én. (Doberdói Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. X/3. sz. melléklet). Hogy én mégis szentimrei csatának nevezem, annak története van. A szebeni csata helyszínének megítélése bizonytalan. 1854-ben, a Va... sárnapi Újság egyik számában cikk jelenik meg Kemény Simon és a szent-imrei csata címmel. (Tudomány)

Kondra Katalin
A Fehér Lovag (Hunyadi emléknapok)

Hunyadi János, ((Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) tehetségének és rendkívüli életpályájának köszönhetően igen ismert volt a kortárs Európában és ez a széleskörű érdeklődés halála után is fennmaradt. Tetteit nem csak Magyarországon jegyezték fel, hanem Lengyelország, Itália, Franciaország, Német-Római Birodalom, Bizánc, Török Birodalomban is, sőt még Hispánia területén is ismerték a Fehér Lovagot. A Hunyadi Jánosról kialakított kép eléggé változó. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap