Rovatok

Csata Ernő
Halott hölgyről - Sur une morte

Alfred de Musset: Halott hölgyről - Sur une morte // Szép volt, ha Örök álmán / Aludva, a kápolna sötétje, / Szent Mihály vetett ágyán, / Szép lehet a dermedtsége. // Jó volt, ha jósága / Adás a futva nyújtott kézből, / Nem Isten előtt vagy parancsára, / Alamizsna könyörületből. // Gondolkodott, ha hiú zaját / A lágyan pergő hangnak, / Vagy a patak robaját / Elfogadjuk gondolatnak. // Imádkozott, ha szép szeme, / Néha a földre sütve, / Néha az égre emelve, / Esetleg imának tűnne. // (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/15 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Jókai Anna
Ami éltet

Minden életműnek van egy központi magból fakadó törzse, amelyből az egyes alkotások – áganként más és más formában – kinőlnek. Ha ez a mag az emberben lévő szakrális érintettség, meghatározottság, akkor az írás célja, végső célja nem lehet más, mint közelebb kerülni az isteni lényeghez és másokat is közelebb vinni hozzá. Számomra az Isten és az ember, a Világegyetem és a Föld viszonya (a viszony tárulkozása és a tárulkozásnál még jóval több mélységes titok) a legfőbb... (Egyéb)

Szerkesztő B
Amikor a "felszabadító" Vörös Hadsereg legéppuskázta Kápolnapuszta teljes férfi lakosságát

1945. március 16-án a Vörös Hadsereg 2. ukrán front felderítő zászlóalja kivégezte a település felnőtt férfi lakosságát. Kápolnapuszta a Vértesben, Gánttól északra fekszik. A helybéliek 1944 végétől ki voltak téve a szovjet katonák fosztogatásainak, zaklatásainak, miközben a külvilágtól három hónapig teljesen el voltak zárva. A front már 1944 végén átszelte Fejér megye vonalát. Az 1. magyar huszárhadosztály maradványai pont erre a területre húzódtak a szovjet támadások elől, de sokáig nem tudtak ellenállni. (Riport-tudósítás)

Polszerkesztő2
Hitler nyomdokaiban: Nobel-békedíjra jelölték Soros Györgyöt

Soros Nobel-békedíjra jelölése egyáltalán nem meglepő, hiszen korábban már több tömeggyilkost, például Adolf Hitlert és Barack Obamát is jelölték a békedíjra. Hitler akkori német kancellárt 1939-ben jelölték Nobel-békedíjra, egy svéd parlamenti képviselő, E.G.C. Brandt javaslata alapján. Obama volt amerikai elnök 2009-ben kapta meg a díjat. A német vezető után G. Soros nevéhez köthető a – világháború utáni – legnagyobb lakosságcsere Európában, ami mesterségesen megváltoztatja az európai országok etnikai arányait. (Hírek)

Szerkesztő A
Karády Katalin Napok

Azt hiszem, alig van olyan magyar férfi, és mivel Karády Katalin filmjeit a határainkon túl is vetítették-vetítik, tehát ritka az olyan férfi, akinek fülében Karádyról szólva ne hangzana fel máris az ő jellegzetes búgó, kissé rekedtes hangja. És a hang mellett az arc meg alak is szerintem felidéződik: egy magas, az ő korában nagyon magasnak számító hölgy, széles, kissé szögletes vállakkal, arca elgondolkodó-elmé... lázó, szeme kifejező. Karády Katalin, akárhogy is vesszük, egy jelenség. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/14 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/13 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Szerkesztő A
Mikulás Napja!

Szent Miklós napja igazi gyermekünnep. Az ünneplés előtti közös várakozás, a készülődés napja. A püspök Mikulásként megjelenítve a szeretet, a gondoskodás jelképeit - apró ajándékokat oszt. Nem is az ajándék nagysága, hanem a szeretet szimbóluma fontos ebben a játékban. Fő mondanivalója a családi gondoskodás, a gyermeki elragadtatás, az együttlét megtapasztalása, a szerető szándék megélése. Fontos hagyományaink továbbörökítése, hogy az utókor is ennek szellemében élje meg ezt a kicsi, de örömteli ünnepet. (Hírek)

Apáti Kovács Béla
Mikulás és a madárkák (Mikulás Napja!)

Mikulásnak nagyon korán kellett kelnie, hogy minden kisfiúnak, kislánynak el tudja vinni az ajándékokat. Szerencsére előző napokban már mindent összekészítettek. Még a krampuszok is megemberelték magukat és segítettek a Mikulásnak. Igaz azért kicsit túlzás, hogy néha – néha nem kaptak hajba valamin. Titkon, amikor a Mikulás nem nézett rájuk megdézsmálták a cukorkát vagy elcsentek egy – egy finom csokit. Ennek ellenére mégis sikerült időben elkészülniük. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Népszavazás, a magyar szégyen napja (december 5.)

2004. dec. 5-én Hazánkban arról tartottak népszavazást, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot. A szavazás eredménye nem lenne vitás egy erős nemzettudattal rendelkező nép esetében. Azonban a nemzet-és magyarellenes kormány aktív propagandájának köszönhetően, az “igen” szavazatok kevésnek bizonyultak ahhoz, (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Az elnemzetietlenítés gyümölcsei - Kárpátaljaiak a népszavazásról

Csoda-e, ha ezek után megannyi magyarországi állampolgár a szolidaritás legkisebb szikrája nélkül viseltetik irántunk, hogy nem testvérként, hanem vetélytársként tekint ránk? Az évtizedekig folyó elnemzetietlenítés gyümölcsei érnek most be. S még jó, hogy a folyamat nem érte el a végpontját, nem szorította ki teljesen a szívekből a nemzeti együvé tartozás érzését, és megtanulták, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron, Kolozsvárott, Nagyváradon, Újvidéken épp (Publicisztika)

Erdős Géza
Káin köve - A népszavazásról

Manapság könnyen megy a „hazaárulózás”. Szó se róla, gazember és gazemberség akad már naponta. Ám 2004-ben még csínján bántunk a megvető jelzővel, szinte csak kóstolgattuk. Ma már állami pénzen – vagyis a zsebünkből – tartjuk el hazaárulóinkat. És 2004-ben? – akkor is! Magyarország lakossága népszavazásra készült. Arról szándékozott dönteni, hogy egy születendő „státusztörvénnyel” jogokat adjon-e külhonba szakadt testvéreinek. A volt kommu... (Egyéb)

Kertész Jenő
Talán a Psalmus Hungaricus - Erdélyiek a népszavazásról

"Ilyen árulásra Európa egyetlen népét sem lehetne rávenni..." - „- A határon túli magyarokról van szó!”- próbáltam érvelni. Hiába! Újból, többedszer kellett tudomásul vennem, hogy a határokon túl nincsenek magyarok. Egyesek szemében én sem számítok annak. Feladtam. Egy röpke társalgás kevésnek bizonyulhat megkövesedett berögzülések feloldozására. Talán fel kéne olvasnom Dzsida Jenő, Psalmus Hungaricusát? Kétlem, hogy ez a „galeri” meghallgatná, (Egyéb)

Csata Ernő
Keményen arcul ütöttetek - Erdélyiek a népszavazásról

Tele van a lelkünk keserűséggel, de az érvényes és sikertelen népakaratot, ha szomorú szívvel s csalódottan is, tudomásul vettük. Nyolcvan éven át megtanultuk az akkori felelőtlen és hozzá nem értő politikusok tettei miatt, hogy gondjainkban, saját erőinken kívül másra nem támaszkodhatunk a szülőföldön való boldogulásunk és magyarnak maradásunk nehéz történelmi folyamatában. Ezer éven át mi testvéri szeretettel adtuk nektek ingyen, és ti elfogadtátok (Egyéb)

Szerkesztő A
2004. december 5-e, népszavazás - SZÉGYENÜNK!

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes ho... nosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc 2004. december (Hírek)

Petrozsényi Nagy Pál
Internet avagy az Igazi (1/3)

Igazán szép nő volt ez a Bodóné! Ismerik? Nem? Na ja, hiszen csak egy kitalált mesehős! –mondanák egyesek. Gondolják? Hátha találkozott vele mégis valaki! Oké, ha nem is pont vele, de más, hozzá hasonló típusú asszonnyal! Szóval szemrevaló nő volt a Bodóné. Termete arányos, szemöldöke fentről lefelé, az orrnyereg felé ívelő, ajkai vékonyak, szeme nagy és sárgás színű, mint a macskáké. A szemben lévő lakásban lakó barátnője nem is győzte dicsérni. (Egyéb)

Csata Ernő
Bércek ormán - Peste vârfuri

Mihai Eminescu: a román irodalom legismertebb költője, irodalmi pályája 1866-ban kezdődött: Iosif Vulcan lapja, a nagyváradi Familia közölte De-aș avea című versét. Iosif Vulcan változtatta meg a költő nevét Mihai Eminoviciról, Mihai Eminescura. // Bércek ormán / Peste vârfuri // Bércek ormán a sápadt hold, / Fák levele zizzen tompán, / Átszűrődve éger lombján, / Havasi kürt búsan szól. // Ahogy megérzem távolát, / Elhalkulva, csendesen, / Édesíti árva lelkem / Túlvilági mámorát. // (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap