Rovatok

Szerkesztő A
Sinkovits Imre Napok

A rendszerváltás után, már aki akarta tudni, tudhatta, előtte meg sokan suttogva mondták Sinkovits Imre bátorságát. Ő volt az a magyar színművész, aki – ezt felvételek is bizonyítják – 1956 október 23-án a Petőfi-szobor talapzatára hágott, és szavalt a népnek. Szavalt bátran, az önkényuralmi, rákosista, kommunista rendszert zúzó erővel. Sinkovits egy ilyen ember volt, nem csupán a szerepeiben alakított hőst, hanem a mindennapokban maga volt a hős. (Hírek)

Kalász István
Temetni a virtualistásba

Nos, aki a temetőről beszél, annak a halálról is beszélnie kell. Míg a közbeszéd nem, a vallás, a művészet kiemelten foglalkozik a témával; a halál egyszerre individuális és társadalmi esemény, az egyén és a társadalom rendszere intenzíven reagál - zúgnak a harangok, gyászjelentést visz a posta, van halottak napja, krizantém, igen, az egyén és a társadalom beüzemelt sémákkal dolgozza fel a halált. Közös rituálékban, egyéni sírásban. (Publicisztika)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Vajda János Emléknap

Vajda János a 19. század nagy költője volt, ezt a tényt azonban kora nem ismerte el. Petőfi művészetének folytatója volt, és Ady előfutára, mégis, éppen Adyig és a Nyugatig kellett várni, amíg tehetségéhez és teljesítményéhez méltó módon kezdtek gondolni rá. Sokoldalú, új utakat kereső és kínáló alkotó volt, ám munkássága visszhangtalan maradt saját idejében. Magánya, meg nem értettsége, ki... taszítottsága, az elismerés és a dicséret hiánya súlyos teherként nehezedett életére. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: A szellemi ember hivatása

A szellemi ember hivatása: meglátni és kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a tiszta látást. Legyen az a szemüveg divat, korszellem, politikai jelszó vagy közösségi elfogultság. Tiszta szemmel nézni, és tiszta szemmel látni: ez a szellemi ember elsődleges hivatása... A szellemi ember köteles kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a tiszta látást. Legyen az (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Egy marék föld (novella)

Elmondom, bár kevesen értik meg kicsi Erdélyország titkát. Az emberek általában a politika hullámverését ismerik csak s ritkán látják meg a mélyvizek titkait. De azért elmondom ezt a történetet. Kőbe vésem, mint hajdan barlanglakó őseim nemzetségek titkát. Hogy özönvíz múltával rátalálhassanak az új világ emberei és megérthessék belőle azt, amit ma nem akar megérteni senki. Három szereplője van a történetnek. Az egyik Mezei Béla bácsi, tekei földbirtokos, aki Etelka nénivel együtt (Hírek)

Szerkesztő B
Wass Albert: A ,, háborús bűnös "

(novella a Magyar örökség című kötetből) - Délfelé járt az idő. Magasan fönt, a Standing Indian sziklás gerincén ragyogva izzott a nap aranypora. Alant, a völgyi legelőn, borja után bőgött egy jóllakott tehén s a hegyoldal tölgyesében valahol harkály kopogtatott. A görbedt vállú, sovány vénember lassan, fáradtan ereszkedett alá a hegyről, karján a kiskosár gombával. Mögötte kilógó nyelvvel kullogott a hosszú... szőrű, nagy veres vadászkutya. Be... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan, tiszta (Novella)

Bíró Ernő
Nobody

Az oszakai három órás várakozás pillanatok alatt eltelt. Mindenki szívélyesen mosolyog, tökéletes a kapuvizsgálat, a csomag- és útlevélellenőrzés, a stewardess-ek űlésrendezése. Igaz, kicsit szűken vannak a tízsoros economic class-on, a jobb oldali ablaksor melletti első két űlésen egy harmincas éveiben járó csinos anyuka és nyolc éves leánykája. Közvetlenül mögöttük két férfi. Jól elvannak, beszélgetnek, az asszony a leányával, a két férfi meg egymással. Fáradtnak néznek ki... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán Napok

Mikszáth Kálmán a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a Jókai utáni (részben a Jókai melletti) írónemzedék legkiemelkedőbb alkotója. 1881-82-ben jelentek meg híres novelláskötetei: A tót atyafiak és A jó palócok, amelyekkel Mikszáth országosan elismert író lett. A művek a romantikus népiesség jegyében egy természetközeli, olykor balladás hangulatú világot (annak minden fájdal... mával-örömével) mutatnak be; kiváló elbeszélésmóddal, egyedi hangon és stílusban. (Publicisztika)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ va... laha is látott... (Publicisztika)

Turcsány Péter
Wass Albert emlékére - Örökség

Örökség - Wass Albert emléke/ / Egy vonítás, mely zengett / Erdély fölött, / a magányos farkasé, / de hangja szétörött; / / hallgatás és némaság / vermébe vettetett, / de himnuszként csendül föl, / ébresztve nemzetet. / / Albi, Mezőség gyermeke, / ajkán a lélek mnagyar, / s hogy felnőtt, szívén a szó: / gyász és diadal. / / Jaj, mesze elszakadtál, / de irtva – gyökered / itt maradt, s emléked / itt szökik föl védve tiéidet! // Magyar (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Szabó Dezső Emléknap

Szabó Dezső a magyar irodalom különleges tehetségű alkotója. Életművének megítélése ellentmondásos és átpolitizált, a vélemények többnyire politikai vagy ideológiai szempontból közelítenek, és kevesebbszer esik szó a szövegek művészi-esztétikai, erkölcsi értékeiről. Szabó Dezső az Eötvös Kollégium magyar-francia szakos hallgatójaként tanult (akkor volt ott egyetemista Szekfű Gyula, Horváth János és Kodály Zoltán is). A Nyugat közölte (Hírek)

Szerkesztő A
Kandó Kálmán Emléknap

A mai ember időmániás: az amerikaiak még az időt is pénzben mérik, de nyomukban lassanként – vagy igen gyorsan – az egész világ így tesz. Mindenki mindent most azonnal, sőt tegnapra vagy tegnapelőttre akar. Ebben a felfokozott, idővel együtt siető kényszerben, vagy éppen az időt is megelőző kényszerben nagy jelentősége van a gyors utazásnak. A gyorsaság mellett meg a kényelemnek. A vasúti személyközlekedés gyorsaságát és kényelmesebbé – tisztábbá és füstmentessé – tételét Kandó Kálmánnak köszönheti a világ. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a magyar ...! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap