|
Bozsik József, a több mint 100-szoros válogatott labdarúgó, a világ futballpályáinak egyik legkiválóbb egyénisége. Közel húsz éves élvonalbeli pályafutást tudhat maga mögött, talán minden idők legtechnikásabb jobbfedezete volt. Az Aranycsapat játékosaként sikert-sikerre halmozva szerzett Magyarországnak örömet, tekintélyt és tiszteletet. Az olimpiai bajnok, VB ezüst... érmes, ötszörös magyar bajnok sportoló igazi példaképe lehet ma is a futballszerető társadalomnak, a sportkedvelő fiatalságnak. (Hírek)
|
„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)
|
|
A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó támadt ott nyomban. (Könyvbemutató)
|
Pindurka amint felébredt, az ablakhoz sietett megnézni, hogy megjött-e már a Tél. A tévében a meteorológusok azt mondták jönni fog, és amit ők mondanak, az általában úgy szokott lenni. Azon a csípős reggelen, Pindurka az ablak előtt állva csak a csupaszon várakozó fákat látta, és a távoli hegyek mögött derengő sárga-piros fényt. –Ébredezik a nap –gondolta vidáman. Akkor bizonyára meleg lesz, és nem kell felvenni a nagykabátot. Abban nem lehet jól játszani. (Egyéb)
|
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)
|
Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)
|
|
Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.//
S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos (Könyv)
|
|
Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)
|
Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)
|
|
Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / /
Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap -
mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)
|
|
Az Aranycsapat nemcsak számunkra fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon. Legyen a példaképünk! Adjon hitet a jövő sikereihez, erősítse bennünk a nemzeti érzést! Buzánszky Jenő szavaival élve: „…érdemes lemondani sok mindenről, s élni az isten adta tehetséggel! Fontos, hogy az élsport, az élsportoló nem önmagáért van, hanem a nemzetért is, egy egész országnak szerezhet örömet, megbecsülést. Ezt kellene a maiak fejébe belegyalulni!” (Hírek)
|
Az évszázad mérkőzésén megsemmisítő játékkal fektettük két vállra a futball tanítómestereinek tartott angolokat. Az elbizakodott szigetlakóknak esélyük sem volt nemzeti tizenegyünk ellen. A több, mint százezres londoni közönség a mérkőzés végén felállva tapsolta meg az Aranycsapatot. Játékosaink egymás múlták felül. Hidegkuti már az első percben gólt szerzett, Puskás élete egyik legjobb meccsét játszotta, Bozsik is nagyszerű volt! A Népsport 1953. november 26-i száma így került az asztalokra. (Riport-tudósítás)
|
|
Természetesen őt és a többi öregfiút is lelkesítette az aranycsapat sikere, de eszükben sem jutott, hogy a gumicsizmát focicsukára cseréljék. Eközben Pékné szép lassan elhintette gondolatait az asszonyok körében és Tófalván egyik napról a másikra megalakult a „focistafeleségek egylete.” Pékné egyelőre hagyta, hadd szorgoskodjon mindenki a maga kedvére. Ugyanis néhány asszony fut... ballmez varrásba kezdett, hogy ezzel is emeljék a szintet. (Novella)
|
Fényre – és itt nem csak a természetes fényre gondoljunk – nagy szükségünk van. Naplemente után, vagy amikor borult az idő, sok tevékenységet el sem tudnánk végezni. Sőt mesterséges fényre még a természetes fény kiegészítéséül, felerősítéséül is szükségünk van. Ez számunkra ma már természetes: egy mozdulat a kapcsolóval felgyullad a lámpafény. Úgy zárt téren, mint szabadtéren. Úgy a Földön, mint a talaj alatt, vagy éppen a világűrben is. (Hírek)
|
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)
|
Latabár Kálmán átlagos életkort élt. De nem átlagos életet. Ő mindig, mindenkor mosolyt kívánt és csalt is arcunkra. Olyan korokban is, amikor nem sok oka volt a nézőknek és neki sem a mosolyra. Mégis érezte-tudta, ez a mosoly az élet. Ha a bajt nem tudjuk legyűrni, akkor nevessünk a szemébe, így mutatva: nem félünk tőle! Az ember akkor él. Él, mert nevet. De akkor is kell egy Latyi, hogy előcsalogassa belőlünk a mosolyt, vagy a kacagást akár, és ezzel a REMÉNYT! (Hírek)
|
|
Az első feltétel: legyen csönd. Semmi hancúr, semmi kődobálás. Ne kacarásszon, ne nyüszítsen senki. A halak némák; nem süketek! Második feltétel: megfelelő fajtához megfelelő csali. Kukac vagy kukorica. Önetető és érzékeny kapásjelző. Esetleg apróhal a horogra, ha van rablásra remény: a kicsin a nagy fennakad. Harmadik feltétet: türelem és erőnlét. Változó időben jobb a kapás; kényelem vagy kényelmetlenség a horgászt le ne gyűrje. Az ügyesebbje kitámasztja a pecabotot. A tekintet merev, kifejezéstelen (Novella)
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)
|
