|
Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)
|
Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.//
S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)
|
|
Tamási Áron egyik legnagyobb népi írónk ((a szónak nemcsak a kort, irányzatot jelző, hanem a szemléletmódra és nyelvre is vonatkozó értelmében), varázsos világot látó, láttató és teremtő, csodálatos, lélekből fakadó nyelvű művész ő, aki a szépirodalmi stílusnak, a mesemondásnak legnagyobb mesterei közül való. Valami különös, derűt sugárzó hangulat lengi be műveit, olyan szívhez szóló, benső... séges, őszinte hangon szól hozzánk, hogy úgy érezzük, mindig is ismertük. És valóban, lelkünkhöz, magyar lelkünkhöz szól ő. (Riport-tudósítás)
|
"Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörű... ségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni.” (Egyéb)
|
|
2002. évben úgy jutott hatalomra ellenzéki pozíciójából a szocialista brigád, hogy a kormányzása első három évében fegyelmezetten gazdálkodó, de a választás előtt egyre jobban költekező Fideszt, ígéreteivel még jobban túllicitálta. A vad „ígéret cunamiból” így a baloldal került ki győztesen. Kormányra kerülésüket követően a száz napos programokkal sikerült teljesen kisöpörni a kincstárat, az államadósság is az egekbe emelkedett. (Hírek)
|
Íme, egy megválasztott miniszterelnök "édes anyanyelve" hazájában, a "kurva országban". Röviden: "húzzatok már a picsába, elkúrtuk, szarból visszahoztuk, kibaszott sok, szarakodjunk, ebben a kurva országban, nem kell beszarni, arra szarok, nem szarakodtak, bassza meg, nem szarakodtak, ez a kurva ország, kurva sok bort, bassza meg!" GRATULÁLUNK! - “Az, amit el tudtam nektek mondani, itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az (Hírek)
|
|
A Magyar Justitia Bizottság nyílt levele. Dr. Polt Péter Úrnak, a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének. Budapest, Tisztelt Főügyész Úr! A Magyar Justitia Bizottság (MJB) elnöksége nevében, valamint saját nevemben, feljelentést teszek Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök (a DK elnöke) ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt.
Indoklás: az MJB elnöksége, valamint (megítélésünk szerint) a magyar ... (Publicisztika)
|
Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)
|
|
A Kárpát-medencei magyarság mentális-spirituális életének nehéz megpróbáltatásai közepette olykor csodák is előfordulnak. Természetesen jól tudjuk, hogy ezek a csodák igencsak kézzelfogható tényekre támaszkodva, keserves valóságunkba ágyazódván mosolyognak reánk. Az utóbbi negyedszázad talán legszebb csodája Wass Albert beköltözése az összmagyarság szívé... be-lelkébe, s reménykedjünk, hogy valamennyire gondolkodásába is. Az összmagyarság szó – melyet még ma is kivet magából a (Publicisztika)
|
A világ szinte minden országa megemlékezik nemzete függetlenségét, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőiről. A honvédelem a hazaszeretet, a jelenbe és a jövőbe vetett hit fizikai megvalósulása, a múlt, az ősök iránti tisztelet kifejezése. Magyarországon 1992-től a Magyar Honvédelem Napja: május 21. 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgey által vezetett honvédsereg az ország fővárosát a császári csapatoktól. (Hírek)
|
|
A katonát, a harcost, a fegyveres embert, aki már a történelem hajnalán megjelent nagyon sok névvel lehet illetni. S illetik a világon, saját nyelvükön a népek sokféleképpen. Viszont – tudtommal – csakis mi, magyarok nevezzük katonáink honvédeknek. A hont, a hazát védő hősök ők, fegyveresek, de a legszentebb kötelességért, a haza megvédésért állnak készen, fognak fegyvert, s adják életüket, ha kell.
A honvéd tehát olyan katona, aki nem hódítani megy, hanem nemzetét védi, mindenáron! (Publicisztika)
|
Ezerkilencszáznegyvenhét decemberében, hétéves koromban egy Duna-Tisza-közi kis faluban, Akasztó községben, éppen disznóvágáskor, tüdőgyulladást kaptam. Édesatyám nővérei, akik a falu tanítónénijei voltak 1923 óta fogadtak be minket miután Bácskából 1944 novemberében elmenekültünk. 41 fokos lázban hánykolódtam a betegágyban s egyre rosszabbul lettem. Az oroszok fogságából, Hajmáskérről nemrégiben kiszabadult nagybátyám, a magyar királyi honvédség orvosezredese, értesülvén a nagy bajról, (Publicisztika)
|
|
Szépemlékű mezővári nagymamám úgy tartotta, hogy a pünkösd szerény ünnep. A kamrában tárolt élelmiszerkészlet ekkorra már igencsak megcsappant. Tőle hallottam azt a mondást is, hogy "karácsony kalácsból, húsvét sonkából, pünkösd forgácsból". Mert pünkösdre általában már csak az maradt, ami húsvét óta nem fogyott el. Erre a napra, a pünkösdvasárnapi ebédre tartogatta viszont a kakast. Pünkösdre ugyanis már mind kikeltek a kiscsi... bék, több kotlóst meg nem ültetett. (Hírek)
|
Úgy tűnik, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) naptára 1990-et mutat 2012-ben, mivel április 11-én, Király Bélára emlékezve, tudományos konferenciát tartottak az NKE dísztermében, amelyen – többek között - részt vett dr. Szabó Miklós (a ZMNE) egykori rektora, dr. Romsics Ignác történész akadémikus, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar meghívott csoportja, de azóta is agyonhallgatják az ott történt “épületes” történelem hamisításokat (Publicisztika)
|
|
A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójaként tartja számon az utókor Irinyi Jánost, pedig a modern kémia egyik igen figyelemreméltó alakját tisztelhetjük személyében. Több eredményes kísérlet, több találmány és a modern kémiai szemlélet elterjesztése egyaránt nevéhez fűződik. Születésének helye és időpontja vitatott, Irinyi János édesapja Nagylétán (akkoriban Létán) volt uradalmi tiszttartó, fia így már korán megismerkedett a magyar földdel és mezőgazdasággal, a talajokkal és a kőzetekkel. (Hírek)
|
Azt a kettőt nem Máriának és Józsefnek hívták; név nem maradt utánuk. Csak a létezésük bizonyosság és a velük esett kudarc. Sem a helyet, sem az időt nem ismerjük, csak a feltételezést: ismeretlen terepen történhetett, s az igazinak még előtte.
Ez az asszony még majdnem nem nélküli volt, ami a szüzességnél kezdetlegesebb állapot. A férfi simulásának sem volt még határozott iránya, külön-külön párolgott még testük göngyölege. Csak kérdő kiáltások a zöld növényzet alján, a ... (Novella)
|
|
Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./
Úgy állt az Úristen előtt,/
mint aki már sokat látott./
Sokat látott és belenőtt/
viharba, télbe, küzdelembe/
már évszázadokkal ezelőtt,/
úgy állt az Úr színe előtt.//
Valami nyugtalan viharkamasz/
egy éjjelen/
valahogy fél kézzel odakapott./
Az öreg jajdult egy nagyot,/
megremegtek a fák és a hegyek.//
Reggel, mikor vadászni mentem,/
ott feküdt. Átléptem rajta./
S néhány nap múlva megje... (Novella)
|
Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)
|
|
A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)
|
Wass Albert: Ha annak idején, 1951 telén elfogadom Havas Emil ajánlatát, hogy írjak ahogy ,,ŐK" kívánják, és ŐK ezzel szemben garantálják, hogy minden könyvemből "best seller"-t csinálnak, akkor ma minden bizonnyal jómódú, "befutott" amerikai író lennék. De nem fogadtam el. Erre a Reader's Digest kolozsvári származású társszerkesztője ugyancsak fölbosszankodott ott a new yorki szálloda szobájában, ahol skót-amerikai feleségemmel megszálltunk volt, és azzal fenyegetett meg (Egyéb)
|
