|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)
|
A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)
|
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)
|
Kun Pistának nemcsak a neve volt kun, hanem a jelleme is. Ősei a sziket termő alföldi legelőkön terelgették nyájaikat, ahol kevés szóból is értett az ember, de annak a kevésnek helyénvalónak kellett lennie. Mert ha nem... Hát bizony könnyen meglódult a rézfokos, meg a vasalt végű pásztorbot.Igaz, az ő apja, nagyapja már se birkákat nem terelgettek, se fokossal nem verték be a szomszédok fejét, de a vacsora utáni csendes beszélgetéseken gyakran felidézték az elő... dök nevezetes, generációkon átívelő (Novella)
|
|
Dinescu Mircea: De rerum naturae- De rerum naturae / (Csata Ernő fordítása) // Kezdődnek újra a látványok: a hárs / szétteríti a ripacs illatot, / Isten a gépébe önti friss olaját, / minden zsírozott és minden bejáratott. // Részét a tenger is kivette - / a napon, / mint kaszások, kiterülnek a fulladtak, / a főpapság a parton / a bort már lefejtette, / a vágóhídon bőg az Apis bika, / majd kiskanállal kóstoljuk, mi túlcsepegne - / drága az élet, de az időnek nincs díja. // És az egész nap filmező felhők / ... (Vers)
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)
|
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)
|
|
Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. A szövetségesek egész tizenöt lépésnyire közeledtek a katonasághoz s most egyszerre tüzet adtak. Minden lövés talált. A katonák rémülten futottak az erdő felé s otthagyták az ágyúkat. Ez öreg hiba volt a tiszttől, mert ha a várba vonul vissza, az összeesküvők azt soha be (Könyv)
|
Amikor egy tányéron az asztalra tettem a „bűzbombát”, a kis öreg boldogan dörzsölgette a tenyerét. Percekig holdvilágképpel gyönyörködött benne, mint első szerelme portréjában. A tányért arcmagasságba emelve, többször elhúzta maga előtt, nagyokat szippantva a levegőből: „Hmmm… hmmmm”. Aztán gyakorlatiasra váltott:
– Kést! – adta ki az utasítást egy operáló orvosprofesszor határozottságával. A rizshéjjal sárgára pácolt, ráncosra erjesztett retekből óvatos nyiszálással fél centis karikákat vágott, ízlésesen (Könyvbemutató)
|
|
A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)
|
Katona József drámairodalmunk nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Leginkább ez a műve él a köztudatban, ezzel az alkotással foglalta el helyét a magyar kulturális emlékezetben. Jogásznak tanult: kecskeméti és szegedi iskolái után Pesten bölcsészetet és jogot hallgatott. Kipróbálta magát a színészmesterségben is, bár kevés sikerrel. Itt élte át a viszonzatlan szerelemet Déryné Széppataki Róza, a kor híres színésznője iránt. Közben alkotott, fordított, dramatizált, majd eredeti műveket is írt. (Hírek)
|
|
1. Milyen változást akarunk elérni hazánkban? Rendszerváltást és a pártpolitikai osztály lecserélését is akarunk?De milyen legyen ezen új rendszer? Szerintem a Szentkorona szociális állama lenne az a harmadik utas rendszer, amely megvalósítaná 1956 minden követelését. Erről szól az AJET nemzetvédő jogkönyve, ami valójában alaptörvény szintű joganyag, s amely helyettesítheti az értelmiségnél a pártprogramot. 2. Kivel, illetve kikkel a... karjuk? Ma a legtöbb pártpolitikus és nemzeti "ikon" csak úgy tudja (Publicisztika)
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)
|
|
A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)
|
Alig akad igényes ember Magyarországon, aki ne bírálná a rendszerváltozás módját, hatékonyságát, sőt, némelyek még a tényét is kétségbe vonják. Keserűen emlegetik hogy minden átalakult azért, hogy ami lényeges, az maradjon a régiben. Négy kérdést ajánlok figyelmükbe: lehetséges-e rendszerváltás elitváltás nélkül? Lehetséges-e elitváltás a nép nélkül? Fölemeli-e a nép a kiválókat, hogy követhesse őket? Fönnmaradhat-e a nép elit nélkül?
Ha a nép nem csőcselék, akkor nem zúzalék, hanem szervezet, különféle (Egyéb)
|
|
Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)
|
99-ben apám haldoklott. Március 12-én van sógorom születésnapja - és NATO-belépésünk napja. Céklát, sárgarépát ültetek kertünkbe, gazosodik. Adolf napjára esett Úrnapja - és Édesapám halálnapja. Beköltözik örökségházunkba Kondor Péter, egyverses költő és átjár Pollágh Péter, azóta József Attila-díjas. PP házasságtörő viszonyt tart épp házunkban, KP pedig összeállt egy narkós rimával. Újságíróskodom. Viszem ezt a cikket a KOMESZ főszerkesztőjének. Szégyenben tekerem a sötétben kerékpárom. Sehová sem tartozom. (Publicisztika)
|
|
Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. 18-án egy Tontina nevű kuril faluba érkezett Benyovszky, amelynek tájonja igen barátságosan fogadta s maga, valamint fia elkísérték utasainkat egész a Kurili tóig, amelynek közelében Benyovszky egy tágas síkságot kijelölt a létesítendő gyarmat helyéül. Egy rajzot is készített e vidékről, amelyet (Könyv)
|
A II. Világháborúban létrehozott japán Különleges Támadó Alakulatnak ez az egysége olyan szupertitkos volt, hogy évtizedekkel a háború után még honfitársaik sem tudtak a létezéséről. Ők voltak a vízalatti kamikazek. A kiképzetteknek a kikötők mélyén bambuszbotra erősített bombával kellett az amerikai hadihajókat felrobbantani - az életük árán. Kezdetleges búvárfelszerelésükben a légzést egy közönséges lemeztartály biztosította, amelyben marónátron tisztította az elhasznált levegőt. Szörnyű (Riport-tudósítás)
|
