Rovatok

Szerkesztő A
Wass Albert: Karácsonyi versek II.

Elindul újra a mese! / Fényt porzik gyémánt szekere! / Minden csillag egy kereke! / Ezeregy angyal száll vele! / Jön, emberek, jön, jön az égből / Isten szekerén a mese! // Karácsony készűl, emberek! / Szépek és tiszták legyetek! / Súroljátok föl lelketek, / csillogtassátok kedvetek, / legyetek ujra gyermekek / hogy emberek lehessetek! // Vigyázzatok! Ez a mese / már nem is egészen mese. / Belőle az Isten szeme / tekint a földre lefele. / Vigyázzatok hát emberek, / (Vers)

Ráczné Sebes Mária
Magyar Karácsony

Ha így folytatjuk, a karácsony mint ünnep, egyszer végleg eltűnik naptárunkból! Kiszorítják a gombamód szaporodó, nálunk nemrég még ismeretlen jövevények. Pár év alatt letarolta a világot az amerikai Valentin Nap, a nyomában lohol honfitársa, a vigyorgó töklámpásos Halloween-ünnep, Pest utcáin járják a hanuka-táncot, és csak lesek, hogy mi jön még. Az sem lepne meg, ha átvennénk a svéd kosárfonók ünnepét, a perui kapások göröngyös-táncát és a sziu indiánok tomahawk-rázósát... (Novella)

Szerkesztő A
Karácsonyi jókívánságok

Kívánunk minden kedves Olvasónknak és Írónknak hatalmas karácsonyfát, sok szaloncukorral, gyertyával, csillagszóróval és sok-sok szívből jövő ajándékkal. Keresztény körökben karácsony a szeretet ünnepe. Karácsony estéjén kapcsolódjanak össze a szívek, érezzünk egymás szeretetét. Ez a magyar összetartás adjon nekünk erőt az elkövetkezendő évekre. Szeretettel kívánunk mindenkinek bensőséges, áldásos karácsonyi ünnepeket! / Magyar Iro... dalmi Lap, Szerkesztőség / (Egyéb)

Kondra Katalin
Megváltásra várva

A kályhában fáradtan pislogott az utolsó láng. Az öregasszony fölé hajolt, élesztgette, majd egy összegyűrt újságpapírt dobott rá, de a tűz nem fogott rajta. Erőlködve fújni kezdte, mintha életet akarna lehelni beléje. —Lesz-e meleg Mári? —kérdezte fázósan az öregember, és a zajra előbújt a dunyha alól. —Nem akaródzik meggyulladni —panaszkodott az asszony. Az öreg odatelepedett a kályha elé, nagy szakértelemmel újrarendezte a megszenesedett fadarabokat és gyufával alágyújtott. (Egyéb)

Szerkesztő A
Boldog Magyar Karácsonyt kíván a MIL!

A Szeretet Ünnepén minden kedves írónknak és olvasónknak kívánunk kegyelet teljes boldog magyar karácsonyt! Kívánjuk, hogy szent ünnepünkön a keresztényi szeretet győzedelmeskedjék minden rossz felett, s a szívekbe békesség költözzék! Kívánjuk, hogy családjaink és nemzetünk tagjai egymás kezét fogva érezzék a szeretet és az összefogás erejét és biztonságát. Kívánjuk, hogy karácsony ünnepe a magyar lelkekben egyben Hazánk és Nemzetünk feltámadásának napja is legyen! (Egyéb)

Szerkesztő A
Szenteste Ünnepe, december 24.

"Csendes éj, szentséges éj..." – énekli több millió magyar ezen a napon, szerte a Földön, különböző országokban, illetve elszakított nemzetrészként de egyazon érzéssel, mely ezen a didergős decemberi estén felekezetre való tekintet nélkül betölti megannyi ember szívét. Mintha röpke időre egyetlen hatalmas gyülekezetté válna az öt kontinensre kiterjedő szétszórt magyarság. Mintha eltűnnének az országokat elválasztó sorompók, s mintha a szenteste megfoghatatlan varázsa lélekben (Hírek)

T.Ágoston László
Karácsonyi gondolatok

Uram, hol a szeretet, amit oly bőkezűen szórtál közénk? Hol a megváltás, amelyért tenfiadat adtad? Hol a fül, mely megértené szavadat? A keresztfából dárdát faragtunk, s egymás fejét tűzzük rá győzelmi jelvénynek. Az üstben, amelyben egykor vizet melegítettünk, hogy megtisztítsuk magunkat a mocsoktól, most ólom fortyog. Egymás fülébe öntjük, hogy a saját jajunkat se halljuk meg.Uram, itt süketek kiabálnak süketek fülébe, és nem értik, miért tátognak mások hangtalanul (Novella)

Bíró Ernő
Mezőségi Szenteste

Az izgalom annyira lázban tartotta a kis csapatot, hogy észre sem vették, s már el is telt az este, pedig éjfél elmúlt mire haza értek a kántálóból. Csak otthon derült ki, hogy Jóska egyik lábára ráfagyott a cipő, mert egy helyen a nagy hóba, szekérnyom süppedésbe lépett és a bakancsa vizes lett, később megfagyott. Szerencsére a lába a mozgás miatt nem fagyott meg. Ferike új kabátja megégett a harangozóék Dániel-kályháján. Mancikáéknál látták, amint Pista bácsi viszi be a karácsony. fát az előszobába... (Novella)

Mészár Alexandra
Szenteste

Nálunk Európában, szerintem a Hála adás ünnepe, maga Szenteste, mikor az emberek Jézus születésének ünneplése előtt, levetkőzik bűneiket, feldiszitik a házat, s a lelküket. Szenteste, még nem Karácsony, mégis szinte már mindeki megcsinálta a maga munkáját, s ünnepi fényben villog. Villogunk, hiszen már a levegőben érezzük e rövid ünnep közeledtét, csillagszórok, és betlehemes játékok diszes megjelenésével. S mi emberek, felkészülünk. Felkészülünk arra, hogy egy fikarcnyit jobbak legyünk, egy morzsányit (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Erdélyi hitvallás (Wass Albert)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Czakó Gábor
A fehéremberről

A történelemről szóló Beavatásban[1] régebben körüljártuk, hogy a történelem a kereszténység gyermeke. Jézus, amikor a vele, az Istennel való egységre hívta meg az embert[2], akkor megteremtette a személyt, aki többé nem a vak sors áldozata, hanem cselekvő, felelős, szabad lény. Teremtőjének nem szolgája, hanem barátja – Jn 15.15. Ilyen Isten-ember viszony semmilyen más vallásban nincsen. Annakelőtte mind jöttek-mentek istenek-királyok-népek, birodalmak alakultak, s estek szét, ám a helyzet nem (Egyéb)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Ómagyar Mária-siralom

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Boldogasszony Anyánk

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Wass Albert: Hagyaték (részletek a regényből)

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november végi eső. - A jó, ha útjára engeded, (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Kalász István
Rendezés

Erre azt felelte, a változás jó a szellemnek. Éberen tart, elviszi a világfájdalmat, hogy ne akarj meghalni itt nekem fiatalon, mondta és nevetett, és igen, kamasz koromban gyakran meg akartam halni. Így, ha a közös nevezőt, a szén szánalmas vegyületét tanultam, az átrendezés után mindig mást láttam az íróasztallal szemben, éjjel, ha felébredtem a sötétben nekimentem a falnak, a széknek, és néhány napig eltartott, mire megtanultam, az ágy melyik oldalán tudok fel... (Novella)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Isten, Hazánkért...

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap