Rovatok

Bakay Kornél
A nemzeti tudományok helyzete manapság Magyarországon - A Magyar Tudományos Akadémia

Akademeia: a tudományok és művészetek művelésére szolgáló intézet. 1655 évvel ezelőtt jött létre az első, Platon iskoláját nevezték először akadémiának, az Athén északi részében fekvőAkadémosz kertjéről. XVIII.századi előzmények után (Bessenyei György, ... Réva Miklós) 1825-ben felsőbüki nagy Pál vetette fel az országgyűlésen az akadémia létesítésének tervét. Gr.Széchenyi istván ekkor ajánlotta fel egy évi jövedelmét, 60 0000forintot. Majd csatlakoztak ehhoz sokan. 1827-ben felállították a (Tudomány)

Kristóf Péter
Mit ér a tudós, ha magyar?

„A tudománynak nincs hazája, de a tudósnak van” – mondotta Eötvös Loránd, utalva ezzel annak kiemelt szerepére, hogy a tudós milyen nemzeti környezetből érkezik, milyen vallási-kulturális identitással rendelkezik, és melyek azok az értékek, amelyek számára a hivatástudatot jelentik. De milyen tényezők együttes közrejátszására van szükség ahhoz, hogy valakiből kiemelkedő tudós válhasson, és ebben milyen szerepet képvisel nemzetünk történelme,... (Tudomány)

Prof. Dr. Bokor Imre
Hozzászólás egy tudományos konferenciához

Úgy tűnik, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) naptára 1990-et mutat 2012-ben, mivel április 11-én, Király Bélára emlékezve, tudományos konferenciát tartottak az NKE dísztermében, amelyen – többek között - részt vett dr. Szabó Miklós (a ZMNE) egykori rektora, dr. Romsics Ignác történész akadémikus, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar meghívott csoportja, de azóta is agyonhallgatják az ott történt “épületes” történelem hamisításokat (Publicisztika)

Szerkesztő A
A Japán Kultúra Napja

1852-ben, november 3.-án született a japán császári hatalmat visszaállító Macuhito herceg, a későbbi Meidzsi-császár. (A jelenleg uralkodó Akihito császár dédapja.) Halála után az ő születésnapja, lett Japánban a Kultúra Napja (文化の日, Bunka no hi), amit 1947. óta minden évben megünnepelnek. Ugyanerre a napra esik 1956-ban a II. világháború befejezése után az új japán alkotmány elfogadása is. Mire emlé... kezhetünk a Japán Kultúra Napján? Felidézhetjük a Szigetország sajátságos kultúráját: világhírű filmjeit (Hírek)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 1/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, magyar és lengyel főnemes, 1741-benszületett Nyitra megyében, Verbón, családja ősi birtokán. Atyja gróf Benyovszky Sándor lovas generális volt, anyja pedig Révay Róza, Túróc örökös grófnője. Gyermekévei tanulással és testgyakorlatokkal teltek (Könyv)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 1/2

"A legnagyobb volt, nincs nála jobb színész!" Kilencvenhét karácsony estéjén Tokióban, a Mitakai kórházban egy csontig lesoványodott 77 éves férfi haldoklott. Ágyát csak legközelebbi hozzátartozói állták körbe: két fia, régen elhunyt barátja felesége és a kezelőorvosa. A férfi fölemelte elkínzottan is szép arcát, szólni kívánt, de már nem volt rá ereje. Párnájára hanyatlott, és egy könnycsepp gördült ki megmerevedett szeméből. A hírügynökségek világgá... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső Emléknap

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója, író, költő, újságíró. Felejthetetlen versekkel ajándékozta meg az utókort; gondoljunk csak a szépség, tisztaság, műveltség eszményét megvalló Marcus Aureliusra, az ember csodálatos himnuszára, a Halotti beszédre vagy a költő megrendítő, magasztos és misztikus élményét rögzítő Hajnali részegségre! Regényeiben gyakran végzetes konfliktusokat, emberi válságot ábrázol, lélektani kérdéseket boncolgatva. (Hírek)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő A
1938. nov. 2., az első bécsi döntés

Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²)[1] Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. (Hírek)

Szerkesztő A
Mindenszentek és Halottak Napja

Az elmúlás az emberi lét legfájdalmasabb eseménye. Anyák, apák, nagyszülők, gyermekek között nem válogat, nem tesz különbséget nemek és korok között. Ilyenkor elveszítünk egy szeretett személyt, valakit, aki fontos volt nekünk, fontos volt a családunknak. A fájdalom, a hiány néha olyan erős, hogy egész életünket végigkíséri, egész későbbi életünk szerves része marad az az űr, ami marad utá... na. De van egy dolog, ami segít a fájdalom elviselésében, a túllépésen. Ez pedig az emlékezés. (Hírek)

Kondra Katalin
Elmélkedés az elmúlásról (Halottak napjára)

Nem feledhetem azokat a pillanatokat, amikor Mindenszentek estéjén a két falu minden lakója összegyűlt a temető közepén felállított közös keresztnél. A két falu papja és kántora eget rengető hangon rázendített arra a számomra még ma is félelmetes énekre, hogy "… midőn az ég és föld megfognak indulni, eljössz a világot lángokban ítélni…” Hátborzongató élmény volt ez különösen, ha a szél nagy fekete felhőket gördített fölénk. Az esti szentmisén megvigasztalódtam abban a hitben, hogy a halál után van élet. (Egyéb)

Czakó Gábor
Haláltánc - egy Villon vers időszerűsége Halottak Napján

Nyilván sokan tudják, hogy a haláltánc közismert francia nevén a "danse macabre" késő középkori eredetű allegorikus műfaj. A metszeteken, festményeken, faragásokon kaszás csontvázak vonszolnak a sírba pápákat, királyokat, szépasszonyokat, lovagokat, bankárokat, parasztokat. A halál szemében minden földi rang és siker nevetséges, előtte minden ember egyenlő. A középkori ember megérezte a korszakváltás szelét. Az új világ jöttét, amelynek nem ismerte természetét, mégis megsejtette, hogy ezen eljövendő (Egyéb)

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Veress Zoltán
Dernschwam utazása a Török Birodalomban az 1550-es években

Denschwam, aki korábban a besztercebányai bányák felügyelője volt, „nyugdíjas” korában résztvett az I. Ferdinánd király által az 1550-es években kiküldött és Verancsics és Zay által vezetett követi úton, mellyel Szulejmán szultánt keresték föl. A hosszú, évekig tartó követségi út nem sikerült, de Dernschwam útikönyve kincsesbánya korának viszonyai megértésé... ben. Szívszorítóak a szinte naponta írt feljegyzései a rabságba hurcolt magyarokról és egyéb keresztyénekről. (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Csata Ernő
Nudizmus - Nudism

Marin Sorescu: Nudizmus - Nudism / (Csata Ernő fordítása) / Iszapot hordok egy vederrel / A nudista nőknek. / Fiatal koromban jobb véleményem volt / A nőkről; / De valaki ezt is kell Csinálja. / Ők már nem tartanak tőlem, / Úgy hívnak, „aki az iszapot hozza" / És elvannak a nudizmusukkal. / Lényegében, már engem sem érdekel, / Úgy hívom őket, „az iszapozó nők" / És én is elvagyok magammal. / Néha rám jön hirtelen / Egy jó káromkodási vágy. / Az istenit, te élet, / Te fiatalság, / (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap