Rovatok

Szerkesztő A
Ganz Ábrahám Emléknap

Vasöntőmester, gyáralapító, nehézipari vállalkozó. A reformkorban és a korai magyar polgári kibontakozás idején lett a hazai nehézipar egyik megteremtője. Sokgyermekes, svájci polgárcsalád sarja volt, aki a vasöntést már szinte gyermekkorában kitanulta Zürichben. Ezután – a középkor óta élő polgári hagyományoknak megfelelően – vándorútra indult, bejárta Németországot, Franciaországot, Itáliát és Ausztria városait, nyelveket tanult, megismerte a nehézipar (vasöntés, malomipar, (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 2/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 3/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. A száműzötteknek ámultokban elállott a szavuk, amint a kormányzó ajándékát látták, s Benyovszky elbeszélését hallották. Panovra azonban az egész dolog inkább leverőleg hatott. «Meglássátok - szólt, - a kormányzó előzékenysége miatt társunk csak alábbhagy buzgóságával, s ha más kormányzó (Könyv)

T.Ágoston László
Bizottságosdi

Végre megalakult a Bizottságok Munkáját Véleményező Bizottság. Én lettem az elnöke. Mindkettő fölöttébb időszerű volt már. Mert ugye annyi a bizottság, hogy kell egy szerv, amelyik ellenőrzi, koordinálja a munkájukat. Aztán meg az is tarthatatlan állapot volt, hogy minden kollégának volt már bizottsága, csak nekem nem. Miért pont én legyek bizottságtalan? Néhány rosszindulatú egyén már azt kezdte el híresztelni, hogy alacsonyabb beosztásba helyeznek, mert hogy nekem még egy albizottság se jutott. (Humor)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 2/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, magyar és lengyel főnemes, 1741-benszületett Nyitra megyében, Verbón, családja ősi birtokán. Atyja gróf Benyovszky Sándor lovas generális volt, anyja pedig Révay Róza, Túróc örökös grófnője. Gyermekévei tanulással és testgyakorlatokkal teltek (Könyv)

Szerkesztő A
Az '56-os forradalom bukásának gyásznapja

November 4-e az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverésének napja, az idegen hatalom ellen küzdő magyar nemzet gyásznapja. 1956-ban, ezen a napon, hajnali 4 órakor indult meg a hadüzenet nélküli háború Magyarország ellen, melynek célja a szabadságharc eltiprása, a kormány letartóztatása, az ellenálló honvédség lefegyverzése, letartóztatások, de... portálások voltak. A nemzetközi erővonalak tragikussá alakították hazánk sorsát. A két nagyhatalom háttéralkut kötött. (Hírek)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 1/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Jókai Anna
Jókai Anna: Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok szabadság vagy gyáva rabok „ez a kérdés, vá... lasszatok” (Vers)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

T.Ágoston László
Szegedi emlékek '56-ból

Szóval villanyoltás után volt ez a nagy kiabálás, rohangálás, kapudöngetés. Mindenki az ablakhoz rohant, de semmit se láttunk, mert a kapu az utca másik végén volt. Aztán egyszer csak olyan durranásokat hallottunk, mint amikor a katonák gyakorlatoznak. Az egyik fiú kinyitotta az ablakot, és kiállt a párkányra, hogy jobban lásson. Mások a szekrények tetején lökdösődtek. Mondták is, hogy mit látnak, de össze - vissza beszéltek, lehet, hogy nem is láttak semmit. Hanem a... mikor Tanár elvtárs belépett a szobába (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
November 3., A Magyar Tudomány Napja, az MTA alapításának napja

A magyar elme mindig is híres volt nagyságáról. Kutatóink, tudósaink eddig is eredményesen járultak hozzá az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához. Megannyi találmányuk, újításuk szolgálta és szolgálja akár a mai napig is a jövőnket, s táplálja kultúránk megmaradását, felemelkedését.Fejet hajtunk elődeink előtt, akik a magyar tudomány fejlődésében részt vállaltak, ötletességükkel előrelépést hoztak nemzetünknek. (Hírek)

Bakay Kornél
A nemzeti tudományok helyzete manapság Magyarországon - A Magyar Tudományos Akadémia

Akademeia: a tudományok és művészetek művelésére szolgáló intézet. 1655 évvel ezelőtt jött létre az első, Platon iskoláját nevezték először akadémiának, az Athén északi részében fekvőAkadémosz kertjéről. XVIII.századi előzmények után (Bessenyei György, Ré... vai Miklós) 1825-ben felsőbüki nagy Pál vetette fel az országgyűlésen az akadémia létesítésének tervét. Gr.Széchenyi istván ekkor ajánlotta fel egy évi jövedelmét, 60 0000forintot. Majd csatlakoztak ehhoz sokan. 1827-ben felállították a (Tudomány)

Bakay Kornél
A történettudomány felelőssége a nemzettudat elhalásában

2004. december 5-én az Úristen próba elé állított minket magyarokat, és a próbatételen gyalázatosan elbuktunk. Pontosan az ellenkezőjét cselekedte a legtöbb ember, mint amit kellett és illett volna. A népszavazáson felerészben igen alacsony intelligenciájú és gyenge erkölcsiségű réteg vett részt. Így azután 2004. december 5-én lezárult egy korszak a magyarság életében. Mostantól végleg fel kell adnunk ezredéves eszményeinket a Szent István-i Magyarországról (Tudomány)

Kristóf Péter
Quo vadis tudománypolitika-reform?

Az MTA 2006. májusi közgyűlését követően – amikor is a tudós testület meghirdette az akadémiai reformot – valami megmozdult a tudományos közéletben. A reformközgyűlést azonban több olyan esemény és igen kemény vélemény elhangzása is megelőzte, amelyek mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy az Akadémia úgy döntött, inkább saját kezébe veszi sorsát, és elébe megy az eseményeknek azzal a céllal, hogy a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatot ellátó, autonóm nemzeti intézményként (Tudomány)

Szerkesztő A
Kosztolányi Dezső Emléknap

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója, író, költő, újságíró. Felejthetetlen versekkel ajándékozta meg az utókort; gondoljunk csak a szépség, tisztaság, műveltség eszményét megvalló Marcus Aureliusra, az ember csodálatos himnuszára, a Halotti beszédre vagy a költő megrendítő, magasztos és misztikus élményét rögzítő Hajnali részegségre! Regényeiben gyakran végzetes konfliktusokat, emberi válságot ábrázol, lélektani kérdéseket boncolgatva. (Hírek)

Szerkesztő A
A Japán Kultúra Napja

1852-ben, november 3.-án született a japán császári hatalmat visszaállító Macuhito herceg, a későbbi Meidzsi-császár. (A jelenleg uralkodó Akihito császár dédapja.) Halála után az ő születésnapja, lett Japánban a Kultúra Napja (文化の日, Bunka no hi), amit 1947. óta minden évben megünnepelnek. Ugyanerre a napra esik 1956-ban a II. világháború befejezése után az új japán alkotmány elfogadása is. Mire emlé... kezhetünk a Japán Kultúra Napján? Felidézhetjük a Szigetország sajátságos kultúráját: világhírű filmjeit (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap