Rovatok

Szerkesztő A
Erkel Ferenc Emléknap

Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc, zeneszerzőként előkelő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Műveit az európai operai köznyelv helyett a nemzeti hagyományok megőrzése, ápolása jellemzi. Nagy érdeme, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtett meg, új szint vitt be az operairodalomba. Egyre inkább élt magyaros fordulatokkal, verbunkos-stílusú hangszere... léssel, bokázó ritmusokkal (Sarolta, Dózsa György, Névtelen hősök). A „szabadságharcos” Erkel álmát Kodály folytatta (Hírek)

Szerkesztő A
Varga Csaba Napok

A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, - az ősnyelv - az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében "nyugatosított" magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. (Hírek)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 9/9

1. Le­győz­he­tő-e a tri­a­no­ni pszi­chó­zis? Trianon „alkotói” Masaryk el­kép­ze­lé­se­it át­vé­ve nem nem­ze­ti ál­la­mo­kat ala­kíta­nak ki az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia he­lyén, ha­nem sok­nem­ze­ti­sé­gű bi­ro­dal­makat. Tri­a­non­ban nem érvényesülhetett sem a történelmi, sem az et­ni­kai elv. 1920-ban szó sem volt már a né­pek ön­ren­del­ke­zé­si jo­gá­ról, hisz nem lehetett összhangba hozni a ma­saryki stra­té­gi­ai elvvel. Nem­csak a ma­gyar nem­zet val­lotta ká­rát ennek. A ma­saryki (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 8/9

Erő­sí­ti a tri­a­no­ni pszi­chó­zi­so­kat, hogy a tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum 1947. évi „meg­is­mét­lé­se­kor” a bé­ke­kö­tés dik­tá­lói (a „hasonmások” új nem­ze­dékének tagjai) sok tekin­tet­ben felülmúlták el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni elődei­ket. Mi is tör­tént 1947-ben Párizs­ban? Mi­nél több hi­te­les do­ku­men­tu­mát is­mer­jük meg az 1947-es pá­ri­zsi bé­ke­dik­tá­tu­mot elő­ké­szí­tő tár­gya­lá­sok­nak, az egész 1945-től 1947-ig tar­tó szín... ­já­ték an­nál ab­szur­dabb­nak, an­nál (Tudomány)

Jókai Anna
A bölcs bíró esete

A valóság már régen túlszárnyalta a meséket. Éppen csak a hirtelen átváltozás történik fordítva. A sorrend: szépből lesz a rút. Működik a negatív csoda. Tündérrel fekszel, varanggyal ébredsz. Hőst sejtesz a sisakrostély mögött, aztán élsz-éldegélsz a fekete disznóval. Virágos rétre heversz – feneketlen tó nyel el. Gyémánthegyre kapaszkodsz, üveghegyre érsz fel. Táltoson indulsz csatába, súlyod alatt gebe roskad össze. Kardot rántasz, és csenevész vesszővel védekezel. Zengő aranyerdő, bon... gó ezüsterdő (Novella)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 7/9

Erő­sí­ti a tri­a­no­ni pszi­chó­zi­so­kat, hogy a tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum 1947. évi „meg­is­mét­lé­se­kor” a bé­ke­kö­tés dik­tá­lói (a „hasonmások” új nem­ze­dékének tagjai) sok tekin­tet­ben felülmúlták el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni elődei­ket. Mi is tör­tént 1947-ben Párizs­ban? Mi­nél több hi­te­les do­ku­men­tu­mát is­mer­jük meg az 1947-es pá­ri­zsi bé­ke­dik­tá­tu­mot elő­ké­szí­tő tár­gya­lá­sok­nak, az egész 1945-től 1947-ig tar­tó szín... ­já­ték an­nál ab­szur­dabb­nak, an­nál (Tudomány)

Duray Miklós
A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Szerkesztő A
Szabó Dezső Emléknap

Szabó Dezső a magyar irodalom különleges tehetségű alkotója. Életművének megítélése ellentmondásos és átpolitizált, a vélemények többnyire politikai vagy ideológiai szempontból közelítenek, és kevesebbszer esik szó a szövegek művészi-esztétikai, erkölcsi értékeiről. Szabó Dezső az Eötvös Kollégium magyar-francia szakos hallgatójaként tanult (akkor volt ott egyetemista Szekfű Gyula, Horváth János és Kodály Zoltán is). A Nyugat közölte (Hírek)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

A magyar képviselőházban a közönség fulladásra zsúfolta meg a karzatokat. Ott volt az arisztokrácia, a magas klérus, az előkelő polgári és katonai társadalom színe-java és a teljes külföldi képviselet. Az újságírók padjain minden helyen két újságíró ült és mindenik hat ceruzát tett a zsebébe. A levegőben a történelmi pillanatok nagy várakozása feszült. Mindenik párt interpellációt jelentett be a makucskai feltámadás ügyében, mely... (Novella)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Duray Miklós
Trianon a saját felelősségünk is

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Jókai Anna
A határ

Kiszikkadt, fáradt volt. Tizenkét éjszakát töltött sátorban, nyolcat ifjúsági szállónak hirdetett hippitanyán. Huszonhat várost pipált ki a listán, s ötezer kilométert húzott át piros filctollal Franciaország harmonikává hajtogatott térképén. Amikor bélyeget vett, és érdeklődött, hány centime kell Magyarországra, négyszer kérdezték meg tőle (Arles-ban, Avignon-ban, Saintes-Maries-de-la-Mare-ban, és egy -esse-re végződő falucskában), hogy Magyarország Európában van-e. Három disszidenssel ta... lálkozott, ezek közül (Novella)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem Emléknap

Árpád személye, emléke egybeforrott a magyarság történetével, különösen a honfoglalással, az első évtizedekkel. De emlékének kisugárzása máig tart, nevét, emlékét történelmi emlékhelyek, szobrok és emlékművek, drámák és regények őrzik. Árpád népe – ez a kifejezés máig a magyarság egészét jelenti, nevét gyakran Árpád apánk formában használjuk. Aligha lehet nagyobb dicsérete és dicsősége egy több mint ezer évvel ezelőtt élt történelmi személynek. (Hírek)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap