Rovatok

Szerkesztő A
Csokonai Vitéz Mihály Emléknap

Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a felvilágosodás kiemelkedő alkotója. Született tehetség (poeta natus) és tudós költő (poeta doctus) is, az eredendő zsenialitás, a folyamatosan gazdagodó műveltség és a gyakorta keserű élettapasztalatok tették őt klasszikus értékű művésszé. Debrecenben nőtt fel, kiváló nyelvtehetsége, csodálatos emlékezőképessége, sokoldalúsága és érzékenysége, „cimbalom” volta korán megmutatkozott. (Hírek)

Szerkesztő A
Katona József Emléknap

Katona József drámairodalmunk nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Leginkább ez a műve él a köztudatban, ezzel az alkotással foglalta el helyét a magyar kulturális emlékezetben. Jogásznak tanult: kecskeméti és szegedi iskolái után Pesten bölcsészetet és jogot hallgatott. Kipróbálta magát a színészmesterségben is, bár kevés sikerrel. Itt élte át a viszonzatlan szerelemet Déryné Széppataki Róza, a kor híres színésznője iránt. Közben alkotott, fordított, dramatizált, majd eredeti műveket is írt. (Hírek)

Csata Ernő
A tücsök és a hangya

A tücsök és a hangya (modern, uniós változat) // A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette-szépítgette házát, és élelmet halmozott fel, felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végig mulatta a nyarat. Eljött a hideg tél, és a nélkülöző tücsök sajtótájékoztatót hívott össze, azt a kérdést feszegetve: hogyan lehet az, hogy míg egyesek kint fagyoskodnak a hidegben, mások úgy élnek, mint a hangya. A CNN, az RTL, és az ATV felvételeket mutatott be a didergő... (Humor)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Csata Ernő
Székelyföldem

Csata Ernő: SZÉKELYFÖLDEM / Tanulmánykötet / Az én Székelyföldem független és szabad, területe a szívem határain belül van, ahova csak azok léphetnek be, akik tetteikkel kiérdemelték a megbecsülést és lábnyomaiktól nem sorvad el a táj. Erre a földre – idegenek által bizonyítottan – több ezer éves telekkönyvem van a tatárlaki agyagkorongok révén, amelyeken három rovásjel is igazolja tagadhatatlan személyazonosságunkat és legfőképpen azt, hogy már akkor, 7000 évvel ezelőtt, a mainál tökéletesebb betűink és írásunk... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Erkel Ferenc Emléknap

Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc, zeneszerzőként előkelő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Műveit az európai operai köznyelv helyett a nemzeti hagyományok megőrzése, ápolása jellemzi. Nagy érdeme, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtett meg, új szint vitt be az operairodalomba. Egyre inkább élt magyaros fordulatokkal, verbunkos-stílusú hangszere... léssel, bokázó ritmusokkal (Sarolta, Dózsa György, Névtelen hősök). A „szabadságharcos” Erkel álmát Kodály folytatta (Hírek)

Szerkesztő A
Tóth Árpád Emléknap

Tóth Árpád költő, szerkesztő, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotója. Magányos lélek volt („magam vagyok a föld kerekén.” – írja Meddő órán című versében), évtizedeken át, szinte egész életében küzdött betegségével és szegénységével, s ez, tüdőbaja és körülményei meghatározták, tematikájában-jellegében egységessé tették életművét. „Az ő költészetét nemcsak utólagosan színezi a tra... gikus végzet. A fiatal halál beivódott életébe, gondolataiba, rímeibe.” – írta róla nagy tisztelője, Babits Mihály. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 3/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Szerkesztő B
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 4/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség.Mikor a többi elment, Benyovszky, Krusztiev s a pap azon kezdtek tanakodni, hogy mit csináljon majd a gróf, ha Nilovné sürgetni fogja egybekelését Afanázia leányával, ami most, hogy Benyovszky szabaddá lett, igen valószínűnek látszott. A grófnak igen rosszul esett, hogy (Könyv)

Szerkesztő A
Ganz Ábrahám Emléknap

Vasöntőmester, gyáralapító, nehézipari vállalkozó. A reformkorban és a korai magyar polgári kibontakozás idején lett a hazai nehézipar egyik megteremtője. Sokgyermekes, svájci polgárcsalád sarja volt, aki a vasöntést már szinte gyermekkorában kitanulta Zürichben. Ezután – a középkor óta élő polgári hagyományoknak megfelelően – vándorútra indult, bejárta Németországot, Franciaországot, Itáliát és Ausztria városait, nyelveket tanult, megismerte a nehézipar (vasöntés, malomipar, (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 2/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Szerkesztő A
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 3/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. A száműzötteknek ámultokban elállott a szavuk, amint a kormányzó ajándékát látták, s Benyovszky elbeszélését hallották. Panovra azonban az egész dolog inkább leverőleg hatott. «Meglássátok - szólt, - a kormányzó előzékenysége miatt társunk csak alábbhagy buzgóságával, s ha más kormányzó (Könyv)

Jókai Anna
El a kötelekkel –

Az „elkötelezett” kifejezést sohasem szerettem. Az alapszó, a „kötél”, árulkodik. Vagy engem kötöttek oda, vagy magam kötöttem magam – biztos ami biztos, el ne szaladjak! – valamihez. Mindkét eset a szabadság hiánya. A magánszférában is kesernyés, inkább pejoratív: „…már el vagyok kötelezve” – valami megtorpanást jelent, muszájlemondást nemcsak a továbblépésről, de a továbbgondolásról is. Elkötelezettnek lenni: egy korábbi – meglehet... (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV III/5 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 1/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap