Rovatok

Somogyi Dénes
Arany Sas 2018. pályamű - Forrongó őszidő

Az 1956-os forradalomban történt kaland. 1956 őszén kőolajfúrástól telephelyre történő fúrórudak szállítása közben Mezőkövesden megállították a tehergépkocsit, amelyen mi is ott voltunk. A forradalmárok kényszerítettek a szovjet emlékmű ledöntésére. Kis idő elteltével megérkeztek a szovjet harckocsik, és a forradalmárok elmenekültek a térről. A templomtornyot lelőtték. Ma egy lelőtt templomtornyot ábrázoló szobor áll a Fő téren, emlékeztetve az arra járókat azokra az időkre (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Miss Veronica kendője

Mikor Miss Veronica mögött becsukódtak a Columbia Egyetem kapui és ő diplomájával a hóna alatt megállt az első utcasarkon és fölnézett a kék nyári égre: olyannak érezte maga körül a világot, mint egy világos, tiszta, gondozott parkot, melyben vidám és elégedett emberek sétálnak, örvendezve a jólétnek és a szabadságnak. Veronica apja orvos volt. Jól kereső, gazdag, független ember. Volt egy szép kis villájuk Kaliforniában, nagy, tágas kerttel és (Hírek)

Polszerkesztő2
Az Árpád-vonal legendája

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennek minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták… A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat. (Egyéb)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Petrusák János
A mi Krúdynk!

Bár jómagam kifejezetten nem kedvelem, amikor valamely csoport, legyen az a csoportosulás irodalmi-művészeti, vagy akár lokálpatrióta, arról már nem is szólva, ha vallási vagy politikai, ki akar sajátítani egy neves művészt, most mégis, Krúdy Gyulára gondolva csak ez a cím tolakodott eszembe. És nem azért, hogy a „mi” alatt minket, nyíregyháziakat, vagy tágabban szabolcsiakat értsünk, hanem azért, hogy az egész magyar, és tágabban az egyetemes európai irodal... mat. Az irodalmi, sőt a vájtfülűeknek (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kármán Tódor Emléknap

A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: A Bodzás-atyai kőtemplom

Az ezerszázhatvanas években történt, hogy Bodzás-atya maroknyi magyar népe ott a Bőszhavas gödrében elhatározta, hogy kőből épít templomot magának , amit a portyázó kunok meg egyéb csatangoló hordák nem lesznek képesek többé fölgyújtani. Mert Erdélynek abban az eldugott csücskében, távol minden királyi vártól és védelemre alkalmas településtől, bizony az akkori időben gyakorta megesett, hogy egy-egy kósza, zsákmányra éhes csapat (Novella)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk és a hunfalvyzmus 2/2

Negyedik tanú a nyelvújítás. A nemzeti ébredés évtizedeiben vívott nyelvi harc Mondolatostul a magyar nyelvtörténet remek fejezete. Természetesen sokan támadták az újítókat, némelyek labancozzák őket mindmáig, de a mozgalom többet javított, mint ártott. Először is azért, mert tényleg népi volt, vagyis a magyarul beszélők véleményét fejezte ki. Mivel akkor nem létezett nyelvi egyeduralom, már csak ezért sem torkollott tudománytalan (Egyéb)

Döbrentei Kornél
Magyar Jób-sors

A hetvenéves Gyurkovics Tibornak / Szikáran is sok vagy, noha kevés, / akár fohászhoz az ábrahámi kés, / az Eljövetel hónapja a tiéd: Advent, / de semmi sem úgy jött el, / minden csupasz bitófakampó-kérdôjel, / egész megérkezésed elôtti léted ráment, / fölsírásoddal üzentél ómenes áment: / csak az lesz a tied, amit a jövô rádkent, / ha van vakmerôség, hát ez: / felnôtté lélegezted magad s belégebedsz, / valahol azt akarták, hogy elkésd, / nem az önleleplezést, de átlátni a teremtést, / kifosztottságtól gazdagodva (Vers)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Csata Ernő
Mi és a Föld - Noi și pământul

Blaga, Lucian / Mi és a Föld - Noi și pământul // Ma éjszaka annyi csillag lehull. / Az éj szelleme a Földet mintha fogóba zárná / és ráfúj egy taplóra, / hogy hirtelen meggyújtsa. / Ma éjjel, amikor lehull / annyi csillag, fiatal varázsló / teste ég a karjaimban, / mint egy máglya lángjaiban. / Én bolond, / mint lángnyelveket nyújtom karjaim, / hogy elolvasszam csupasz vállaid havát, / és szívjam, éhesen megemésszem / erőd, véred, büszkeséged, tavaszod, mindened. (Vers)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 6. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Rozványi Dávid
Brenner János boldoggá avatására

A rábakethelyi plébánia kertjében egy fából faragott szobor áll; egy fiatalember papi ruhában, arca szinte halál-szigorú, kezében kereszt. Egyszerű, de mesteri kézzel faragott alkotás. Brenner János nem volt híres író, alig maradtak fenn idézetek tőle, mégis, emlékét azonban nem csak hívei, hanem azok gyermekei is őrizték. „Az igaz emléke örökké él”. Nem tudja senki, hol támadták meg először azon az éjszakán, de az úton egy kápolna őrzi emlékét. (Vers)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 5. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap