Rovatok

Jókai Anna
Doktorvilág

Haláp Jánosnak volt öníróniája – kivesző tulajdonság; óvta. Az önirónia karbantartja a gyepesedő személyiséget. Az új, nyomdaszagú névjegykupacot nézegette. Már nem sikk az érettségi vagy a szimpla egyetem. A névjegykártyán hasznosíthatatlan. A névjegykártya pedig fontos. Helyettesíti az embert. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy puszta névvel jelöljék: kicsodák. A foglalkozás – nem mindig hencegésből, néha indokolt tájékoztatásul – odakívánkozik. „Haláp János (Novella)

Szerkesztő A
Albert Flórián Emléknap

„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselező készsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre...” (Szepesi György) (Hírek)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 4/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... A LYUK SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb (Tudomány)

Turcsány Péter
Látomás Dalmát partokon

A móló mögötti kékes domborulat/ a lüktető tenger hátterében,/ kékes domborulat távoli nyúlványa –/ egy hanyattfekvő inka Isten/ arcának profilja: az ég kékjét/ belélegző ajkak, a meghosszabbodott nyak,/ és a vitorlaként emelkedő orr,/ a nem földi tájakat vizslató szem/ ráncai, a homlok nyugodt dombja;/ ó, inka Isten látomása,/ milyen értelmet hozol nekünk/ e parti fürdőzés dalmát vegetációjába?// A hely sugallata (Vers)

Polszerkesztő2
Kifizetéseket kaptak, külföldre jelentettek liberális újságírók

A Washington Post szerint G. Soros egy “a liberális demokráciát szolgáló filantróp szuperhatalmat” hozott létre, amely globális hálózatként működik, és befolyásolja a politikát, lejáratja a kormánypolitikusokat, kormányokat mozdít el a tömeges bevándorlást ellenző országokban. A Soros-hálózat érdekérvényesítésével szembeni fellépést ellenző újságírók közül sokan tehát egy ilyen külföldi “szuperhatalom” szolgálatában állnak, amit kifizetési bizonylatok is igazolnak (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a neve... lők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Kondra Katalin
A Láng, – az voltam én” (Gárdonyi Géza napok)

A Bor című színművét például teljes egészében egy vonaton utazva írta. Ellentmondásos, nyughatatlan személyiségként lehetne Őt jellemezni, de magam úgy érzem, hogy a leírt szavakban rejtőzik az író valódi személyisége, a láng. Elég csak ízlelgetni a következő sorokat, máris bizonyítva látom az előbbi gondolatokat: „Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng, - az voltam én.” (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
Mire emlékszik a diák?

Amikor betöltöttem a hetvenedik életévemet, a család ünnepi ebéddel kívánta megünnepelni ezt a jeles napot. Szóval én a hetvennel hetvenkedtem. Némi számolást csináltam és megkérdeztem magamtól. – Mire emlékszel öregem? Ebéd közben elgondolkodtam, ez a hetven év, sok vagy kevés? Mire volt elegendő, meg aztán mi minden történt ez idő alatt velem? A világról nem is beszélve? A válaszok széleskörűek. Mindjárt a gyerekko... rom élményei jutottak eszembe, ... (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Keletről érkezett 1

Addig, addig álmodozott egy utazásról, ami más tájat, más embereket, más szokásokat, más erkölcsöket hoz elé, hogy gondolkodás nélkül megragadta az alkalmat, amikor felajánlottak neki egy hivatalos küldetést a fővárosba. Figyelmeztették, hogy nem egy könnyű útról, vidám kirándulásról van szó, mert át kell kelnie a hegyeken, a szűk völgyeken, meredek hágón, ahol, ha elakad, nem várhat segítséget senkitől, hiszen napjárásra sincs lakott település. Figyelmez... tették, hogy a falvak, (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő B
Török András István: A Szabad Európa Rádióról

– Gallicus Reflectorain keresztül (tanulmány) Az egykori Szabad Európa Rádió magyar adásának első öt évéről írt könyvet dr. Simándi Irén, az Országos Széchényi Könyv­ tár tudományos kutatója, Magyar­ ország a Szabad Európa hullámhosszán 1951–1956 címmel. Az A/5-ös nagyságú, háromszázötvenkét oldalas, számos melléklettel, fényképpel, bibliográfiával és névmutatóval ellátott kötetet a Gondolat Kiadó jelen... tette meg 2005 őszén. Simándi Irén részletesen, történészi gon­dossággal tárja fel a rádió megala­kulásának (Publicisztika)

Polszerkesztő2
A német sajtó továbbra is beavatkozna a magyar belügyekbe

Németországban a választások már lezajlottak, de a német közélet máig azzal foglalkozik, hogy a magyar lakosság miért nem akar befogadni afrikai és arab migránsokat. A Die Welt propagandistája, Thomas Schmid folytatta a Magyarország elleni sajtóoffenzívát, amit a német sajtó és német kormánypolitikusok már jóval a választási kampány előtt megkezdtek. A szerző szerint az EU azon országai, melyek nem engedélyezik a tömeges bevándorlást, szégyent hoznak egész Európára és sértik az európai értékeket. (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/7 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Varga Csaba Napok

A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, - az ősnyelv - az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében "nyugatosított" magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. (Hírek)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Polszerkesztő2
Itt a Soros-terv, bárki által olvasható

Szél Bernadett, az LMP társelnöke közérdekű adat-igénylést nyújtott be, elmondása szerint azért, hogy kiderüljön, valóban létezik-e a Soros-terv. G. Soros terve azonban évek óta nyilvánosan elérhető az interneten, hiszen a szerző maga tette közzé ezt az írást. G. Soros 2015 szeptember 26-án publikálta a migrációra vonatkozó saját elképzeléseit a Project Syndicate nevű weboldalon (Szél Bernadett számára sincs titkosítva). “Az Európai Uniónak átfogó tervre van szüksé... ge a válság kezelése érdekében, ami (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/6 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap