Rovatok

Szerkesztő A
A II. Bécsi Döntés Emléknapja

Ám Lengyelország eltörlése után sem veszett el minden remény a magyar külpolitikai önállóság megtartására. Sőt, a világháború kitörésével, eszkalálódásával és Franciaország csúfos összeomlásával csillant fel számunkra az igazi lehetőség Erdély visszaszerzésére. Romániát kellemetlenül érintette Nagy-Britannia és Franciaország II. világháború előtti gyáva és erőtlen politizálása, amely a müncheni szerződéshez vezetett. Keleti szomszédunkat egyenesen kétségbe ejtette Csehszlovákia felbomlása – ami egyben (Hírek)

Takács Ferenc
Néhány esemény, amely a román források szerint befolyásolta a II. bécsi döntést

Az 1939–1940. évi politikai események magyar vonatkozásai közismertek.* Bővelkednek váratlan fordulatokban, magyar revíziós reményekben és csalódásokban. Először megbicsaklott a revíziós lendület: miután a magyarok 1938-ban és 1939-ben csalódást okoztak a németeknek – nem voltak hajlandók háborút indítani Csehszlovákia ellen és a lengyel háború idején megtagadták tőlük a kárpátaljai vasútvonal használatát –, Németország felhagyott a további magyar revíziós törekvések támogatásával. Majd újabb (Publicisztika)

Jókai Anna
„Még nincs kész a világ”

Jókai Annával beszélget Tóth Zsolt / – Újabb állomásához érkezett a Jókai Anna-életműsorozat: a téli könyvvásárra már új gazdára lelve, a Széphalom Könyvműhely kiadásában jelenik meg az alkotói pálya összefoglalásának harmadik darabja, a Vörös és vörös című kötet. Az életműkiadást elindító, de kisvártatva alapjaiban megrendülő Szépirodalmi Kiadó helyzetén keresztül mennyire lehetett átérezni az egész könyvszakma válságosra fordult... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
A mohácsi vész gyásznapja (1526. aug. 29.)

Mátyás király halála után (1490) az ország hamarosan ijesztő romlásnak indult szervezetileg, katonailag, gazdaságilag, de a nemzetközi körülmények is Magyarországra nézve kedvezőtlenül alakultak. A hazai nemesfémbányászat a megnövekedett dél-amerikai túlkínálat következtében elértéktelenedett, a Habsburg-ellenes európai szövetség megerősödött a francia, török, velencei össze... fogás következtében. A parasztfelkeléseket az előző évtizedben Európa-szerte vérbe fojtották (pl. Németországban, de 1514-ben a (Hírek)

Szerkesztő B
Kisfaludi Károly: Mohács

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, / Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! / Hollószárnyaival lebegett a zordon Enyészet, / S pusztitó erejét rád viharozta dühe, / S vak diadalma jelét robogó villámival itten / Honni vitéz seregink holttetemikre süté. / Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked; / Nem halt volna hazánk disze, virága veled. / Harcz tüze lángitá bizton viadalra kikelted', / S érted mennyi dicsők estenek ál... dozatul! (Vers)

Petrusák János
MOHÁCS: ÁRULÁS – BŰNÖS NEMTÖRŐDÖMSÉG – HŐSIES KÜZDELEM? (A mohácsi vész gyásznapja)

Egy ember halála is nagy fájdalom, de egy állam halála, amely állam több milliónyi ember közös akarata, még tragikusabb. Mohács ezért is szerepel több évszázad óta központi helyen a magyarság tudatában, s keresi a magyarság a választ, miért és hogyan lehetett az, hogy egy addig erős – vagy erősnek tűnő – birodalom egyetlen egy rövidke délután leforgása alatt tulajdonképpen, bárhogyan is szépítsük a tényt, eltűnt! 1526. augusztus 29-én volt egy birodalom, estére meg már nem volt. (Publicisztika)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XVII. fejezet/2 - A székely módi menyegző

Brüniszkáld megfújta kürtjét, mire emberek sokasága jelent meg a kaputorony ormán. Ám az ifjú csak egyetlen arcot keresett, s midőn meglelte a tucatnyi érdektelen fizimiska között, boldogan elmosolyodott. Kis csapatával belovagolt a sebtében leeresztett hídon át a zsombori várudvarra. Véle volt Bogyó, férfimód, férfinyeregben, a Johann Weiss szekretárius által emlegetett szolgalegény, „a földönlakóknak nevezett székely jobbágyi rendből”, és természetesen hű fegyvernöke is (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (IV.)

Borbála gyermekei közül csak két leányka: Matild és Virág, s egy tíz év körüli fiúcska, Jákó maradtak életben. A harcokban odaveszett Istvánon kívül a láz is elvitt két gyermeket még elébb. Borbála féltő gonddal vigyázta ezt a hármat. A lányokkal nem is volt semmi gond. Már nyiladozott nőiességük, de fiatalemberek nem forgolódtak még körülöttük. Igaz nem is nagyon akadtak, mert vagy rokkantak voltak a felnőtt férfiak, mint Simon, vagy gyermekek, mint Jákó. (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Egy hajléktalan visszaemlékezése a 115 éve született Dobroszláv Lajos akvarellfestőről

DOBROSZLÁV LAJOS VINGA, 1902 - 1986, TATA Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1926-ban. Mesterei: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, a következő évtizedekben több tatai és Komárom megyei elismerést kapott. 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen. Az alkotó... munka mellett rajztanárként, 1950-1954 között pedig a helyi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1939-től szerepelt kiállításokon. (Egyéb)

Szerkesztő A
Márton Áron Emléknap

Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott „nyájért”. Egy életen át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök. (Hírek)

Bíró Ernő
Őrtorony

Indonéz szokás a víz által megcsíszolt lapos kövek egymásra rakása. Némely esetben a felső kőre szalag kerül, vagy a felső egy likas kő, melybe botot lehet szúrni, vagy akár egy csontot s rá lehet akasztani akár egy kis rágcsáló koponyáját, vagy csak egyszerűen egy hajtincset. A megállíthatatlan elmúlás, az élet visszafordíthatatlansága, az örökkévalóság léte, az anyagias gondolkodás hiábavalósága rejlik, sejlik ezekben a 10-20 cm magas, sikeresebb esetben fél méteres kőtornyocskákban. (Novella)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Szerkesztő A
Augusztus 20., Szt. István király alkotmánya

Az Intelmek 6. pontjára napjainkban gyakran hivatkoznak (kiragadva morális és szövegösszefüggéséből). A szöveg lényege két megszívlelendő mondatból áll: „(A jövevények) különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő.” Imre herceg tragikusan korán hunyt el, vadászbalesetben. Utóda, Orseolo Péter pedig nem az Admonitiones (Hírek)

Szerkesztő A
Szent István király intelme Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más mél... tóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett (Publicisztika)

Jászter Zoltán
Azonosulás

A zene hangosan szólt. Hazafias dalokat énekeltek. Egy-két bolond, nem odaillő furcsa táncot lejtett a sátor előtt. A művész, akivel aznap megismerkedtem, szép feleséget és később lakást is vett magának. Aztán jöttek a nehézségek. A nő már másik férfit szeretett, a művész meg ott hagyott neki mindent. Valamennyi pénzzel a zsebében ideköltözött Lembergbe a Szent György térre. A baj az, hogy az időjárás itt gyakran változó, gyakorta esik az eső és a tél a szabadban elviselhetetlen. (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XV. fejezet - A beteglátogatás

Talán egy angol költő mondta: „Nincs fájdalmasabb veszteség az eltűnt arcnál.” Pedig, ami azt illeti, Kőhalmon eleinte nem okozott aggodalmat, hogy Brüniszkáld nem tért vissza estére, s még akkor se gondolt senki semmi rosszra, amikor másnap délre se érkezett meg a vár ura. Ifjú grófunk egyik jó barátját, Waltert bízta meg, hogy amíg távol van, mindenben helyettesítse őt. Walter csak úgy délután két-három óra felé kezdett kissé nyugtalankodni, s kiküldött három lovast, hogy menjenek a már amúgy is biztosan (Novella)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Jókai Anna
A gondolati utat magam küzdöttem ki

A Somogykérdései – a „pedagógia” számára – Jókai Annához. – Arra kérem, beszéljünk hajdani iskolai élményeiről. Milyen útravalóval látták el tanárai? – Az iskolai élmények a gyerek jellemén, alkatán kívül, három dologtól függenek: az adott történelmi kortól, az iskola helyétől, környezetétől és az éppen ott és akkor tanító pedagógus személyiségétől. A kor „levegőjét” nem lehet kicselezni, minden iskolába beszivárog, sőt talán minél „mintább”, (Novella)

Turcsány Péter
Ithaka első éjszakáján

Isteni sarj maradéka – nyitottam a partra szemem:/ üllő-fényes a dombhát – alkonyi csöndre feszül,/ esti darázsraj a nép, hazaszáll, kikötőkbe szorul,/ indul az ösvény, megnyíló repedése a völgynek – /fölvezet arra, ahol csak a hold meg a cédrus az út,/ pillanat-íve a földnek kéken az égre vetül!/ Árny-lugasában az ember bújik társaival,/ mulatozik s dala veri el baglyok tűznéző huhogását.// Isteni sarj maradéka – nyitottam a csöndre fülem,/ vártak a csúcsok... (Vers)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap