Rovatok

Bíró Ernő
Holdkelte

Észre se vette, hogy eltelt az idő, csak hirtelen arra figyelt fel, hogy valami mintha a távolban dübörögne, s egyre közeledik. A kajiba háta az erdő fele nézett s a szőlő két oldalán gyér akácos, így nem láthatta, mi a zaj oka, csak a szívét érezte a nyakába dobogni. Óvatosan letette a könyvet, s megszorította a szekerce nyelét, majd amikor a zaj már nagyon megerősödött, hirtelen felállt és a kajiba mellé lépett. Az őz is meg a gidája is szinte ráro... hantak a legényre, s ijedtükben hirtelen irányt (Novella)

Kondra Katalin
Amit láttál az se az volt!

Egy székely vicc jutott eszembe azzal kapcsolatban, ami az utóbbi három napban történt körülöttem. Történt ugyanis, hogy valamibe belekeveredtem… De térjünk vissza a viccre. Megkérdik a székely bácsit, hogy látott-e már telefont, mire ő azt válaszolta, hogy „láttam bizony, még ettem es belőle.” Ugyan már! A telefont nem lehet megenni— nevették ki az öreget, aki a következő kérdésre, hogy „látott-e már hegedűt” óvato... sabban válaszolt. „Láttam hát, de ejszen az se az vót!” (Egyéb)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XI. fejezet/3 - A bajhozó Lebeé név

A király a fákhoz érve megfékezte lovát. Vissza! Vissza! Vissza! – kiáltotta egyik-másik túlbuzgó embere után, kik már-már behatoltak a sűrűbe. − Uram! – kérdezte egyikőjük – Ne üldözzük a haramiákat? – Gyorsabbak málunk… – legyintett bosszúsan a fejedelem. – s minden bizonnyal az erdőt is jobban ismerik akármelyikünknél! Az uralkodó ilyenképpen lemondott a „haramiák” üldözé... séről, így Lebeé György és Anne baj nélkül és hamarost Zsombor vastag falainak biztonságába érhetett. (Novella)

Szerkesztő B
Wass Albert: A szellemi ember hivatása

A szellemi ember hivatása: meglátni és kimondani az igazat. Meglátni: vagyis elvetni mindenféle szemüveget, mely a maga színeződésével befolyásolhatná a tiszta látást. Legyen az a szemüveg divat, korszellem, politikai jelszó vagy közösségi elfogultság. Tiszta szemmel nézni, és tiszta szemmel látni: ez a szellemi ember elsődleges hivatása... A szellemi ember köteles kimondani az igazat. Kötelezi őt erre az Istentől kapott írástudói rang, a látás és a kimondás képessége. Kötelezi őt erre magasabb (Novella)

Jankovics Marcell
A rejtelmes sziget

Az általam ismert szimbólumszótárak, lexikonok egyikében sem található „sziget” szócikk (a mi Jelképtárunkban sem). Nem tudom, miért nem, hiszen a felkérést követően, hogy a most induló Délsziget című folyóiratba írjak a sziget szimbolikájáról, sűrű egymásutánban jutottak eszembe a témába illő ifjúkori olvasmányaim: az Odüsszeia, Szindbád tengerész történetei az Ezeregyéjszaka meséiből, Gulliver utazásai Swifttől, Vörösmarty Délszigete, a Jókai ... (Tudomány)

Jókai Anna
Hol a bárány, hol a farkas?

– Csak az élők számítanak – mondta Pipi határozottan. Zsani még bizonygatta: – …ha meg is haltak: voltak. – Aki volt, az nincs már. Nem ülhet asztalhoz. – Jó – Zsani megint visszahajlított egyet számolásra tartott ujjaiból. Már csak árva hüvelykujja maradt a levegőben. – Én vezetek… beee… Hat-egy. Óriási fölény! – Persze. Ha a nem hivatalosakat is bevetted… – Az együtt lakás már számít. De minden más kapcsolat: érvénytelen. Még egyszer... (Novella)

Jászter Zoltán
Stradivari

Nagyon kellett figyelni, és az egyik adásban végre nekünk is üzentek az óceánon túlról: „Pulika üdvözli nagymamát a Rózsa utcában, jól vagyunk. Anyukáék ne aggódjanak, Dezső bácsi még nem halt meg.” Nagyapám azt mondta, hogy a nagymama félreértette, mert Micike nem is mondta azt, hogy „még nem halt meg”. Mert az csúnya dolog lenne, és úgy esne le másoknak a hír, hogy anyukáék a halálát várják az amerikai bácsikának, − pedig nem is. (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
G y ö r g y B o r b á l a (I.)

Mihály vajda, a császár biztatására, és a sok elégedetlen székellyel megerősítve ránk jött. Három napon keresztül álltuk az ostromot. Micsoda csata volt! Aki elfáradt lebútt egy árokba, vagy bokor tövébe, s ha kicsit megpihent, folytatta a harcot. A havaselviek szedett-vedett parasztok voltak, rendes fegyvereik sem voltak, s hamar el is futtak. Csak hogy ott voltak a csíkiak. Székely, székely ellen dühösen, mint a megvadított anyamedve. (Novella)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Jókai Anna
"Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XI. fejezet/2 - A bajhozó Lebeé név

Különös kérdés volt ez, hisz akkoriban az eladósorba kerülő leányok véleményét nem szokták volt kikérni a párválasztás ügyében. S ha Anne előkelőbb, fontosabb, gazdagabb lett volna, akkor Béla valószínűleg el se kezdi véle e beszélgetést. Ámde a király tudta, hogy bár a királyné francia udvarhölgyeinek nemesi származásához kétség sem férhet, de kivétel nélkül, egytől egyig, elszegényedett családok leszármazottai voltak. Az apák szinte örültek mind, hogy leányaik kiházasítási gondjait messzire (Novella)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát i... degen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Lukáts János
Mikes Kelemen

Budavár visszavétele (1686) és a Szatmári béke (1711) között mindössze huszonöt év telt el, ez az egyetlen emberöltőnyi idő azonban egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar történelem és a magyar élet megváltozott, és helyén új szabályok között működő, új világ kezdődik. Az ország pótolhatatlan veszteséget szenvedett emberéletben, tárgyi értékekben és szellemi javakban, politikai szabadságát elveszítette, fejlődési lehetőségei beszűkültek. De a siker... (Novella)

Szerkesztő A
I. (Szent) László király Emléknap

A király legendájával függ össze a Szent László pénze népi elnevezés, amely szerint a király aranypénzt szórt széjjel az egyik csatában, amikor a magyar sereget a tatárok már nagyon szorongatták. A tatárok a megtalált aranyakon összeverekedtek, a bátorságra kapott magyar hadak végül megfutamították őket. A kerek formájú, sárgás színezetű leletek valójában Erdélyben található, őskori csigák megkövese... dett mészvázai, amelyek patakmedrekben, szakadékokban máig fellelhetők. Szent László születésnapja (Hírek)

Bakay Kornél
Szent László király üzenete Somogyvárról a jelenkori magyarságnak

39 évvel ezelőtt, 31 éves koromban ősöm üzent: add fel fővárosi otthonod, akadémiai kutató intézeti munkahelyed, hagyd el barátaidat, megszokott környezetedet s menj László király első sírjához. De hiszen azt sem tudjuk, hol keressük a sírt ! Az írott források arról beszélnek, hogy a somogyvári bencés apátsági templom területén kell azt ke... resni. S miért éppen ott ? Azért, mert I. László király nagyapjának a székhelye és vára állott itt egykoron. Ki volt az ő nagyatyja ? Maga Koppány herceg ! Koppányt én a (Tudomány)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Szerkesztő B
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A meg... bolydult hangyák mentik, ami menthető. Az egerek ki- és befutnak likaikon és egymást szidják. (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap