Rovatok

Bihary József
A diplomata_3

Ezerkilencszázötvenhat kora ősze hamar ködösre fordult. Ezt a fiúhad nehezményezte erősen, mert a laktanyából lett gimnázium és kollégium lányoknak fenntartott épülete előtt álló, nagy fák ágain fürtökben lógva nem tudtunk hódolni a másik nem iránti olthatatlan tiszteletünk és vágyódásunk érzésének. A fákról ugyanis be lehetett volna látni a női zuhanyzókba ¬ ha az a fránya köd nem terpeszkedik óramű pontossággal a pancsikálás esti idejére a fák ágaira ¬, amely tisztálkodó egységeket eredetileg határőröknek... (Novella)

Matekovics János Zoltán
Örömkiállítás

A Békés megyével határos Arad megyében van egy színmagyar falu: Simonyifalva. A határ túloldalán. A családom egy része oda való. Ott töltöttem fél gyerekkoromat. A faluban szerzett élményeimről regényt írok, amit ezen oldalon közlök majd. Elég az hozzá, hogy a házak előtt, az utcán szilvafák sorakoznak. Gyakran ráztam én is a fát, és elgondolkodtam: ha egyszer leráztam a szilvát, miért nem rázhatom vissza? Érdekes lenne. / Kifor... dítjuk (Vers)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Csata Ernő
Vasárnapok - Dimanches

(Fordította Csata Ernő) // Hamlet: Van leánya? / Polonius: Igenis, van, uram! / Hamlet: Ne engedje napon járni; a fogékonyság nagy áldás; / de nehogy a leánya fogékony találjon lenni.* / *Arany János fordítása. // Nem riasztja senki, de sír az égboltja, / Esik, esik, pásztorlányka! Rá a folyóra…// A folyón a vasárnapi pihenés; / Nem jár uszály, se fel, se lefelé. // A városra a vecsernye harangzúgása száll, / Nincs idill, a vízpartokon is csak pusztaság. // Tova egy kollégiumi diák (ó, szegény hulla!) / Sokan... (Vers)

Szerkesztő A
Kármán Tódor Emléknap

A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)

Bihary József
A diplomata_2

Anyai nagybátyáim mindegyike, de főleg József, a molnármester, akkurátus szertartásossággal vágta apró csíkokra a valahonnan szerzett szűzdohányt. Erre a célra külön vágódeszkája, egészen speciálisan, saját maga által készített, kezelt és élezett, „Neuhaus” kés szolgált. Általában minden szerszáma Neuhaus volt valamilyen, általam ismeretlen okból: a fűrész, az azt vágó, három élő reszelő, a fogak hajtogatására szolgáló, ügyes szerkentyű, a vinkli, a lisztvizsgáló nagyító, a gyalu,... (Novella)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 6. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Matekovics János Zoltán
Árnyak a gyerekszoba falán

1997 és 2002 között részt vállaltam a sepsiszentgyörgyi Mesekaláka megalakításában. Ez akkor Románia egyetlen magyar nyelvű gyerek-tévészínháza volt akkoriban. Minden héten új műsorral jelentkeztünk, ebben mesejeleneteket részben megzenésített verseket, részben saját dalokat mutattunk be. Utóbbiak szövegeit én írtam, A heti rendszeres fellépések mellett vállaltunk kiszállásokat is,Voltunk az idősek otthonában, kórházakban, stb. Fellépéseinket rendszerint bemutatta a sepsiszentgyörgyi helyi tévé. (Vers)

Csata Ernő
A szökevény - Le Déserteur

(Csata Ernő fordítása) // Az Elnök úrnak / írok ma egy levelet, / elolvassa lehet, / ha lesz ideje, ugyan. / Jönnék és átvenném / katonai papíromat, / a háborús behívómat / szerdán estefelé. / Én, Elnök uram / azt meg nem tehetem, / nem ez a földi végzetem, / hogy társaimat gyilkoljam. / Ezért Ön ne őrjöngjön, / fontos, hogy elmondjam, / döntésemet meghoztam / arról, hogy megszököm. // Amióta tudom az éveim, / láttam apám halálát, / testvéreim elindulását / és a síró gyermekeim. / Anyám sokat szenvedett / mielőtt (Vers)

Szerkesztő A
Wass Albert levelesládája

Wass Albert levelezése a napokban elhunyt Szász (Zas) Lóránttal. 22 darab nélkülözhetetlen dokumentum, amely a nagy író utolsó tíz évének küzdelmeibe enged bepillantást, hitelesen, első kézből. Politikai hitvallás, a második felesége halála után megismert harmadiki feleséggel való kapcsolat, a családi ellentétek, a komoly anyagi nehézségek, a tisztes halálra készülés öntudata: mind-mind föllelhető ezekben a baráthoz és írótárshoz küldött levelekben. A két ember szoros kapcsolatát, barátságát és jogi (Könyvbemutató)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 5. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Csata Ernő
Ha nem kérek túl sokat - Dacă nu cer prea mult

(Fordította Csata Ernő) / ─ Mit vinnél magaddal, / Ha naponta kellene ingázzál / Menny és pokol között, / Előadásokat tartani? / ─ Egy könyvet, egy üveg bort és egy nőt, Uram, / Ha nem kérek túl sokat. / ─ Sokat kérsz, a nőt nem lehet, / Mert folyton csak mondana, / Megtöltené a fejed semmiségekkel / És nem tudnál készülni a kurzusra. / ─ Kérlek, hagyd ki a könyvet, / Uram, azt megírom én, ha mellettem van / Egy üveg bor és egy nő. / Ezt szeretném, ha nem kérek túl sokat. / ─ Sokat kérsz. / ─ Mit vinnél magaddal, (Vers)

Bihary József
A diplomata_1

(Az illusztráció Deák Csaba festményei közül való)/"Szólj igazat...!"/Reggeli, fejési idő volt. Nagyanyám kiugrasztott az ágyból ¬ Eredj, kisfiam, és hozzál attól a fukari Huber Mari nénédéktől másfél liter tejet! Biztosan megfejt már Nagyné asszony. Nagyék nem messze laktak tőlünk a Kosornyón, Gyengéék mellett, a sáros oldalban, ahol semmilyen járda sem simult az emberek talpa alá. Bezzeg a sár! Az nem csak simult, de ragaszkodóan rajta is maradt mezítelen tappancsomon. (Novella)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Matekovics János Zoltán
Kivonulás az ígéret földjére

Léptek. Bakancsok. Kutyaugatás. Az első jel egy tejes zacskó volt a földön. Magyar. Aztán a sötétből kiviláglott a „kocsma” felirat. Rumot kérünk. Előkotorjuk a pénzt. Nem érvényes. Itt nem fogadják el. Megáll a vonat Nagyzerinden. Jobbról a magyar határ. Tiszta időben látni a kamionokat, ahogyan suhannak az országúton a szabadságban. Körülbelül három percem van, amíg kifut az állomásról. Addig futás befele a hazámba. Szemberöhög ez a szó. Csak azért futok, hogy el ne kapjanak a határőrök. (Novella)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Bihary József
Szomoróc apropóján

Nehezen írom le, de makacs az a tény, hogy mi, magyarok, történelmünk során, mindig is kisebbségben voltunk a Kárpát-medencét körül ölelő szláv tengerben, amelynek partjait nyugatról a germán és egyéb vizek nyaldosták. Ha innen nézem, kész csoda, hogy "él nemzet e hazán". A csoda egyik motívuma szerintem, hogy erről a fent vázolt tényről politikusaink gyakorta elfelejtkeztek az évszázadok során. Akkor hát mi tartott meg minket? Többek között Szomoróc/ "...az atyák bűneit a fiaikban..."/ (Novella)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap