Rovatok

Polszerkesztő2
Az Európai Unió Magyarországra kényszerítené Gyurcsány programját

Vera Jourová, az Európai Unió igazságügyi biztosa azzal fenyegetőzik, hogy megvonják a kohéziós támogatásokat Magyarországtól, ha nem veszünk részt az európai ügyészi hivatal működésében. Az uniós vezető javaslata szerint azok a tagállamok, melyek nem vesznek részt a Demokratikus Koalíció által erőltetett Európai Ügyészség felállításában, 2021-től már nem kaphatnák meg a kohéziós forrásokat, ami 2014 és 2020 közt több mint 60 milliárd eurót jelent. (Hírek)

Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Polszerkesztő2
Lázár: Magyarország nem akar határrevíziót

A román hatóságok pánikszerű állapotban várhatták az idei trianoni megemlékezéseket, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly a Krím-félsziget és a Kalinyingrád enklávé helyzete kapcsán egyértelművé tette; ha a nyugati országok mindenféleképpen világháborús egyezményeket akarnak módosítani, ez nem csak Oroszországot érinti, hanem az USA előretolt helyőrségeként funkcionáló Romániát is. Lázár János kijelentése szerint azonban a magyar kormány nem törekszik a határrevízióra. (Hírek)

Jókai Anna
Mi a baj, Kissné?

Kissné férjénél áprilisban fedezték fel a tüdőrákot. Szeptember 15-én temették. Ezen a napon nyílt a Mezőgazdasági Vásár. Gyönyörű, langyos délután volt. Kissné leült a friss sír mellé, és sütkérezett. Fekete harisnyás lábát kényelmesen egy kőhalomra helyezte. Szegény Palit elsiratta már, amikor hazahozta az SZTK-ból a leletet. A többi csak fölösleges ráadás. Ágytál, burgonyapüré, szennyes rongyok. Alvás nélküli éjjelek. Fél éve remélte, hogy vége lesz hamarosan. A kutyát meg a ... (Novella)

Czakó Gábor
A só

Öregedvén egyre veszítünk tetteink és gondolataink frissességéből, erejéből, talán őszinteségéből is, mert nehéz bevallani gyöngülésünket, feledékenységünket, okosságunk fogyatkozását. Talán szeretetünk is kopik, mert ugyan érzéseink nem változnak, sőt, erősebben szeretjük unokáinkat, velünk vénülő házastársunkat, még halottainkat is, ám ezt egyre kevésbé mutatjuk, mivel nem halljuk jól a kérdéseket meg a kéréseket, megfeledkezünk a személyes ünnepekről. Talán elvesztettük ízünket? A Hegyi beszéd végén mondja (Egyéb)

T.Ágoston László
Törvényszegők

Miután Mózes kihirdette a nép közt Isten törvényét, újra fölment a Sínai-hegyre. Ott megállt, és várt. Isten szavára várt, hogy közelebb léphessen hozzá. Már hatodik napja felhő borította a hegy csúcsát, és úgy látták a lent állók, hogy nem történik semmi. A nép, az Egyiptomból kiszabadított, az évszázados rabság után fellélegzett Izrael népe csak állt a hegy lábánál, és nem értette, mi történik körülötte, mi történik vele. Isten, aki oly sok jelét adta a szeretetének, aki a népe megmentéséért elveszejtette (Novella)

Duray Miklós
A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Jókai Anna
A korai és az utolsó

Önarckép 1946 január / A távozó 1990 január / A korai verset Nemes Nagy Ágnes a kötetébe nem vette fel. Talán igaza volt: még nem vers ez, inkább odavetett széljegyzet, rögzítés szándékából, a valóság margójára. / „Mohó vagyok. Vad vagyok. / Önmagamban rab vagyok. / Rémület és gyűlölet / feszíti a bőrömet. / Csinos vagyok, szép vagyok. / Hosszúlábú, ép vagyok.” / Dallamos, egyszerű mondóka. Bizonyos fokig utánérzés; így a „rémület” és a „gyűlölet” sem egészen... (Egyéb)

Felber Zsolt
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

Dsida Jenő egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését megpróbálták örökre elfeledtetni. Szamizdatban, gépírással terjesztették. A költő fölolvasta a marosvécsi írótalálkozó résztvevőinek 1936 nyarán. „Mikor befejezte – idézte föl a történteket Wass Albert –, könny volt mindenki szemében. Ekkor felállt Kós Károly, barázdás arcán hullottak a könnyek, odament Dsida Jenőhöz, megölelte és azt mondta neki: "Te taknyos, hogy mersz ilyen szépet írni!" (Vers)

Szerkesztő A
Árpád fejedelem Emléknap

Árpád személye, emléke egybeforrott a magyarság történetével, különösen a honfoglalással, az első évtizedekkel. De emlékének kisugárzása máig tart, nevét, emlékét történelmi emlékhelyek, szobrok és emlékművek, drámák és regények őrzik. Árpád népe – ez a kifejezés máig a magyarság egészét jelenti, nevét gyakran Árpád apánk formában használjuk. Aligha lehet nagyobb dicsérete és dicsősége egy több mint ezer évvel ezelőtt élt történelmi személynek. (Hírek)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Bodor Miklós László
Trianonra emlékezünk

Fájdalmas eseményre emlékezünk. Az emberiség történetében hasonló eset Európában csak egy történt, amikor a 18. században felosztották és megszüntették Lengyelországot.Az első világháború veszteseként Magyarország imperialista rablóbéke áldozata lett, koncleső sakálok martaléka. Hazugsággal ámították a győztes nagyhatalmakat, s úgy állították be a magyarságot, mint amelyik nép más népeket nyom el.Ami a magyarságot illeti, meglehetősen szabadon értelmezték az elveket... . (Publicisztika)

Szerkesztő A
Elhunyt Jókai Anna!

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 85. évében elhunyt Jókai Anna, Kossuth-díjas írónő, a Nemzet Művésze, Alkotóközösségünk értékes tagja. Lapunkon hetedik éve rendszeresen megjelennek az írónő filozofikus töltetű művei. Jókai Anna azon gondolkodók közé tartozik, akik szerint a magyarságnak nem történelmi fájdalmába kell elmerülnie és csodákra várnia, hanem saját tudásával és erényeivel felvértezve kell a nemzetet felemelnie és naggyá tennie. Az írónő számtalanszor állította jó (Hírek)

Jókai Anna
Ima Magyarországért ...

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY A HAZASZERETETRŐL! // Öregisten, Nagyisten/ nézd, hogy élünk itt lenn/ katlanba zárva/ csodára várva/ csöbörből-vödörbe magyarok./ Itt élünk se élve se halva/ hurrá a vödörben hal van/ süthetünk szálkás kis pecsenyét/ a friss húst viszi már a fürge menyét/ körben a bozótból/ ragadozók szeme villog/ az elhevert csordákon/ áldozati billog/ (csitt, csak csen... desen, ne kiálts,/ mormold, csak mormold az imát) // Öreg... (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT!

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Bige Szabolcs Csaba
Siess, missz! (II)

Kora délelőtt indultak csavarogni a görög halászfalvakban, az ókori emlékek, romok között. A zsúfolt, turisták tömegét vonzó látványos helyeket kerülték. Ahol megéheztek, ott ettek, akol megszomjaztak, ott ittak valamilyen gyümölcslevet, vagy egy pohár számoszi fehérbort. Lesték egymás kívánságát. Ha a leány megjegyezte, hogy ezt, vagy azt a templomot, vagy ókori emléket, szentélyt, akármit látni szeretne, Rodion már szaladt megvenni a jegyet az autóbuszra, s vidáman kacagva útra is keltek. (Novella)

Balázs Csilla Kinga
Kék tinta, néma tusa

Ez a rövid szöveg, amit jobb híján versnovellaként definiálok, bepillantást enged egy külön csapásokon "csörtető" szerző kulisszatitkaiba. A szöveg a lehetetlent feszegeti, hisz az asszociatív, automatikus írástechnika működési háttere éppen a rögzíthetetlenség. Olyan ez, mint a "hoztam is meg nem is", "van is, meg nincs is" ajándékok. A szöveg létrejöttét két idejében érkező baráti hozzászólás ihlette. "Ne add el magad, keresd a legjobb, a leghelyesebb csattanót." - így szólt az intelem. (Egyéb)

Bihary József
A lódarázs bosszúja

Halkan nyílt az ajtó. Az elvadult kertben összesúgott a katáng a vadkenderrel: - Tisztelt Kender Úr. Tudtommal Önt körözik – szólt szenvtelenül Katáng kisasszony, miközben büszkén feszítette kék virágmellecskéit a szélnek. - Igazán összeérinthetnénk ágainkat - udvarolt Kender úr vadul -, hiszen mindketten drogok vagyunk. - Szentigaz. Ám micsoda különbség!? Ön tiltott szer, én pedig gyógyszer vagyok.- Még hogy gyógyszer? Aztán mit gyógyíthat Magácska, az én szerelmi bánatomon kívül? (Humor)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap