Publicisztika

Handó Péter
A szeretet zsákutcája-e az európai típusú kultúra? 2/5

„... világ csak az lehet, ami nem egyedül az én számomra létezik” (Ancsel 1992: 84) – vallotta Ancsel Éva, és – magánvaló létem minden szenvedést nyújtó tudatosulása ellenére, vagy még inkább miatta – vallhatom én is. Ha polémiázni akarok azon rajtam túl született, de valamilyen módon magamévá tett gondolatokkal, melyekből önmagam ... (Publicisztika)

Handó Péter
A szeretet zsákutcája-e az európai típusú kultúra? 1/5

„... világ csak az lehet, ami nem egyedül az én számomra létezik” (Ancsel 1992: 84) – vallotta Ancsel Éva, és – magánvaló létem minden szenvedést nyújtó tudatosulása ellenére, vagy még inkább miatta – vallhatom én is. Ha polémiázni akarok azon rajtam túl született, de valamilyen módon magamévá tett gondolatokkal, melyekből önmagam ... (Publicisztika)

Dobos Marianne
„Szomorúságtok örömre fordul” (Brenner János vértanú emlékére)

"Van egy Krisztus-legenda. Ebben leírja a szerző, hogy amikor Jézus meghalt, hogyan lett béke és csend a földön. Egymás ellen tusakodó halálos ellenségek mosolyogva nyújtottak egymásnak kezet. Évszázados ellentétek simultak el. Mindenkinek a lelkében boldogság honolt. Igen, ez Jézus szenvedésének a titka: az Isten ráhelyezte az egész világ minden nyomorúságát, hogy a keresztről uralkodjék a bűn, a Sátán és a halál felett, és békét, boldogságot adjon az egész világnak. (Publicisztika)

Szász István Tas
Elfelejtett felismeréseink spiráljáról (Az egykori kolozsvári Hitelt olvasván) 4/4

Úgy kez­dő­dött, hogy „me­gállj, ku­tya Szer­bia”? Nem, már sok­kal előbb, de hát va­la­hol el kell kez­de­ni. 1917-et ír­tunk. A ha­di érett­sé­gi után Er­dély fő­vá­ro­sá­ból, az or­szág má­so­dik szel­le­mi köz­pont­já­ból, Ko­lozs­vár­ról is lel­kes fi­a­ta­lok in­dul­tak a fron­tok­ra. So­kat kö­zü­lük el­nyelt Ison­zó, Doberdó, de so­kan ha­za­tér­tek. Ha­za? ... (Publicisztika)

Németh Csaba
Csak egy nagy érzés éltetett

Részlet)* Az életút vége (1887–1893). Élete utolsó évei a magányosság esztendei voltak, már csak ünnepi alkalmakkor lépett közönség elé.1 A Nemzeti Színház fél évszázados jubileumán, 1887. szeptember 23-án a Hunyadi-nyitányt és az erre az alkalomra szerzett Ünnepi nyitányt vezényelte. Ez a mű végig a fia, Erkel Gyula kézírásában maradt ránk, a hangszerelése is Gyula stílusára vall: nosztalgikus visszatekintés (Publicisztika)

Szász István Tas
Elfelejtett felismeréseink spiráljáról (Az egykori kolozsvári Hitelt olvasván) 3/4

Úgy kez­dő­dött, hogy „me­gállj, ku­tya Szer­bia”? Nem, már sok­kal előbb, de hát va­la­hol el kell kez­de­ni. 1917-et ír­tunk. A ha­di érett­sé­gi után Er­dély fő­vá­ro­sá­ból, az or­szág má­so­dik szel­le­mi köz­pont­já­ból, Ko­lozs­vár­ról is lel­kes fi­a­ta­lok in­dul­tak a fron­tok­ra. So­kat kö­zü­lük el­nyelt Ison­zó, Doberdó, de so­kan ha­za­tér­tek. Ha­za? ... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Lukácsi Éva: A nemzethalál víziója és a feltámadás prófétai sürgetése

A szellem legnagyobb alkotásai azok a művek, amelyek teremtő erőt és erkölcsi nagyságot hordoznak, és maradandó hatásokat adnak az emberiségnek. Az ilyen művek halhatatlanok a zenében, az irodalomban és a művészetekben. A jellem nemesedéséhez és az emberi élet minőségének jobbulásához vezetnek, ezért, hasonlóan (Publicisztika)

Szász István Tas
Elfelejtett felismeréseink spiráljáról (Az egykori kolozsvári Hitelt olvasván) 2/4

Úgy kez­dő­dött, hogy „me­gállj, ku­tya Szer­bia”? Nem, már sok­kal előbb, de hát va­la­hol el kell kez­de­ni. 1917-et ír­tunk. A ha­di érett­sé­gi után Er­dély fő­vá­ro­sá­ból, az or­szág má­so­dik szel­le­mi köz­pont­já­ból, Ko­lozs­vár­ról is lel­kes fi­a­ta­lok in­dul­tak a fron­tok­ra. So­kat kö­zü­lük el­nyelt Ison­zó, Doberdó, de so­kan ha­za­tér­tek. Ha­za? (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A kém magánélete - A Sorge-rejtély 1/2.

Ki ne ismerné a mesterkém, Richard Sorge nevét, aki a II. Világháborúban Japánból küldte titkos rádióüzeneteit Sztálinnak? Sorge a tokiói német nagykövetségre bejáratos újságíróként felbecsülhetetlen értékű hadititkokhoz fért hozzá. Működésének csúcsaként előre értesítette Sztálint a Szovjetunió német lerohanásának időpontjáról és helyéről. Az öntelt diktátor azonban saját "tévedhetetlen" megérzéseire hallgatva... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ... (Publicisztika)

Szász István Tas
Elfelejtett felismeréseink spiráljáról (Az egykori kolozsvári Hitelt olvasván) 1/4

Úgy kez­dő­dött, hogy „me­gállj, ku­tya Szer­bia”? Nem, már sok­kal előbb, de hát va­la­hol el kell kez­de­ni. 1917-et ír­tunk. A ha­di érett­sé­gi után Er­dély fő­vá­ro­sá­ból, az or­szág má­so­dik szel­le­mi köz­pont­já­ból, Ko­lozs­vár­ról is lel­kes fi­a­ta­lok in­dul­tak a fron­tok­ra. So­kat kö­zü­lük el­nyelt Ison­zó, Doberdó, de so­kan ha­za­tér­tek. Ha­za? (Publicisztika)

Polszerkesztő2
1956 „a fasizmus minden üledéke”?

A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen, vélemények 1956-ról egykor és most. - Az ÁrpádHír Világtelevízió Magyar Sorskérdések című műsorának első adásában, 2007. október 11-én este, Patrubány Miklós bemutatott egy döbbenetes dokumentumot: az Élet és Irodalom 1957. szeptember 13-i számában közzétette 251 magyar író tiltakozó levelét, (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Megemlékezés Horn Gyuláról

Nem szívesen teszem, de nem hallgathatok tovább! Az elhunytakról “vagy jót, vagy semmit”, mondja az ismert közmondás, viszont Horn Gyuláról jót nem tudok mondani, de a semmit sem választhatom, mert megítélésem szerint, amit most egyesekből Horn halála kiváltott, az átlépte az emberi tűréshatár küszöbét! Az még csak érthető, hogy Mesterházy könnyfacsaró szavakkal ecsetelte, hogy számára és... (Publicisztika)

Szerkesztő C
1956 pufajkásai

1956 nem 1956. október 23-án, hanem 1944. augusztus 23-án kezdődött. Akkor, amikor az első vörös csillagos pufajkás rém betette a lábát a Boldogasszony és a Szent Corona földjére. 1956 pedig nem 1956. november 4-én, de nem is 2006. október 23-én ért véget, hanem mindaddig tartani fog, amíg a kommunista utódpárt és az utódpártot más színekre cserélő gyilkosok és azok utódjaik a magyar közélet minden helyéről ki nem lesznek takarítva. Az MSZ(M)P vörös szegfűs gnómjai jól látható helyen (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ... (Publicisztika)

Madarász Imre
A „Budapesti lecke” 1956-ban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olasz irodalmi visszhangja figyelmet érdemel mind a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, mind a budapesti ősz hatástörténete szempontjából. Érdekes, hogy a magyar történelem, legalábbis az utolsó két évszázadban, legerősebben két legnagyobb és legszebb forradalmával-szabadságharcával hatott az olasz irodalomra.1 Az olasz írók és olvasók előtt nemzetünk históriájának legismertebb (Publicisztika)

Szerkesztő B
Elbe István: Az Örök Város

Szá­mom­ra Ko­lozs­vár az Örök Város. Éj­je­len­te az ut­cá­it já­rom, is­me­rem há­za­it, min­den ut­ca­sar­kot és temp­lo­mot. Nap­pal a ri­deg je­len ma­gá­hoz ránt, tu­dom, hogy ál­ma­im vá­ro­sa már ak­kor sem lé­te­zett, ami­kor ben­ne él­tem, és nem vol­tam elég erős, hogy ez a va­ló­ság oda­ha­za tart­son. Nyá­ron – egy hos­­szú év­ti­zed után elő­ször – né­hány nap­ra Ko­lozs­vár­ra utaz­tunk. Sze­ret­tem vol­na cse­pe­re­dő lá­nya­im­nak mu­tat­ni va­la­mit a vá­ros­ból, az én Vá­ro­som­ból. Ut­cá­it jár­va kel­l (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Japánságtudat, a belső erő

A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. A szigetország lakóinak szorgalma és munkabírása nem hasonlítható más népekéhez. Az elemzők közelebb kerülnének a japán gazdaság mozgatórugójához, ha abból a szóból... (Publicisztika)

Madarász Imre
Jekatyerinburgtól a Gulagig

Min­den oro­szok utol­só cár­já­nak és egész csa­lád­já­nak 1918-ban Jekatyerinburgban vég­re­haj­tott bar­bár le­gyil­ko­lá­sa, mely a szov­jet for­ra­da­lom és a vörös–fehér pol­gár­há­bo­rú rém­tet­tei közt is pár­ját rit­kí­tot­ta, egy­szer­re volt vég és kez­det. Edvard Radzinszkij orosz tör­té­net­író Az utol­só cár. II. Mik­lós éle­te és ha­lá­la cí­mű, az Eu­ró­pa ki­adó­nál meg­je­lent köny­vé­ben in­kább az előb­bit hang­sú­lyoz­za: az orosz tör­té­nel­met több mint há­rom­száz esz­ten­dőn át meg­ha­tá­ro­zó (Publicisztika)

Szerkesztő A
Michel Foucault: Mi a hatalom? (Előadások a Collčge de France-ban - részlet)

Mindezen genealógiák tétjét önök ismerik nagyon is jól, majdnem szükségtelen hát hangsúlyoznom, hogy e tért a következő: mi ez a hatalom, amelynek betörése, ereje, éle, abszurditása az elmúlt negyven év során a nácizmus és a sztálinizmus összeomlása nyomán mutatkozott meg? Mi a hatalom: vagy inkább, mivel a kérdés: „Mi a hatalom?” afféle elméleti kérdésnek hang (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap