Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2012. június 9.

Móricz Zsigmond
Élete
Született	1879. június 29. Csécse
Elhunyt	1942. szeptember 5. (63 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Felesége	Holics Eugénia (1905–1925) Simonyi Mária (1926–1937)
Pályafutása
Írói álneve	Zicshy
Móricz Zsigmond aláírása

Móricz Zsigmond (Csécse, 1879. június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.

Élete

Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén

Móricz Zsigmond 1879-ben született Csécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Kilenc testvére volt, ebből kettő erőszakos halállal halt meg; az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt”, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A hitelre vett cséplőgép, amelyet Pallagi László, okleveles gépész-kovács megpróbált megjavítani, felrobbant. A tiszai jégzajlás tönkretette a jól jövedelmező vízimalmot is. A család kénytelen volt Istvándiba, Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894–97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

Móricz Zsigmond 1928-ban

1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott, fölszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.

1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött.

1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.

1942-ben halt meg agyvérzésben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt.

„	Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől […] S íme mégis itt vagyunk! […] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…	”
– Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929)

Gyermekei

Móricz Zsigmond és Blaha Lujza

• Móricz Virág írónő (1909–1995) a Nyugat titkára, filmes segédrendező.
• Móricz Gyöngyi emlékiratíró (1911–1990), Simon Andor költő felesége. Tulajdonosa a budapesti Sándor utcai (ma: Bródy Sándor utca) Típus könyvkötészetnek, amelyet férjével együtt vezetett. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait. Műkedvelő festő. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található apjáról készített szoborportréja. Spanyol prózát fordított.
• Móricz Lili színésznő (1915–1999) György László színész felesége. A Miskolci Nemzeti Színházban, a budapesti Vígszínházban, Pécsett, Debrecenben, Kecskeméten, Szolnokon, Győrött játszott, eleinte főleg naivaszerepeket.
• Littkey Erzsébet, Csibe (1916–1971), Móricz Zsigmond fogadott lánya. 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet. Lelencgyerek, külvárosi ágyrajáró volt. 1936-ban ismerkedett meg Móricz Zsigmonddal, az író megmentette az öngyilkosságtól, a Ferenc József hídról (ma Szabadság-híd) akart leugrani. Csibe Leányfalun vezette Móricz háztartását, később a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott. Móricz halála után könyvüzletet nyitott, kiadóként is működött. Trafikot tartott fenn, majd a Dohánybolt Vállalat alkalmazottja lett. Antikváriumi dolgozóként ment nyugdíjba.
• Móricz Imre (Littkey Imre) fogadott gyermeke, Csibe fia, 1935. április 14-én született, Zagyvarékason él. Egyes feltételezések szerint az író vér szerinti gyermeke.

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett egy színésznővel, Simonyi Máriával. Felesége a túlzott féltékenységtől öngyilkosságba menekült: 1925 áprilisában halt meg. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. Osvát Ernő halála után, 1929 és 1933 között Babitscsal együtt szerkesztették a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. 1926-ban újra megházasodott, feleségül vette Simonyi Mária színésznőt. Ez a házassága is tönkrement, így 1937-ben Móricz végleg visszavonult csodálatos otthonába, Leányfalura. A nehéz időkben e gyönyörű település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki támaszt.

Sárospataki Református Kollégium

Móricz Zsigmond arcképe és aláírása. (1935)

Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond portréja

Móricz Zsigmond sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-28. Medgyessy Ferenc alkotása

Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényének a reklám-hirdetése, 1932-ben

Az Iskolakertben, a Kossuth kollégiumhoz vezető út bal oldalán található kő mellszobra, amelyet Andrássy Kurta János szobrászművész készített. 1968-ban avatták fel. Állíttatta – a Pataki Diákok Baráti Körének kezdeményezésére – a Képzőművészeti Alap.

Művei

• 1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
• 1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
• 1908 – Judith és Eszter (novella)
• 1908 – Hét krajcár (novella)
• 1910 – Sári bíró (színmű)
• 1910 – Tragédia (novella)
• 1911 – Sárarany (regény)
• 1911 – Az Isten háta mögött (regény)
• 1912 – Boldog világ (állatmesék)
• 1912 – A galamb papné (regény)
• 1912 – Harmatos rózsa (regény)
• 1912 – Magyarok (elbeszélés)
• 1912 – Tavaszi szél (novella)
• 1913 – Kerek Ferkó (regény)
• 1913 – Szerelem (színmű)
• 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
• 1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
• 1917 – Szegény emberek (novella)
• 1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
• 1917 – A fáklya (regény)
• 1917 – Árvalányok (regény)
• 1918 – Fortunatus (novellák)
• 1918 – Vérben, vasban (novella)
• 1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
• 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
• 1924 – A vadkan (dráma)
• 1924 – Búzakalász (regény)
• 1925 – Pillangó (regény)
• 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
• 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
• 1928 – Úri muri (regény)
• 1929 – Forró mezők (regény)
• 1929 – Esőleső társaság (novella)
• 1931 – Forr a bor (regény)
• 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
• 1932 – Barbárok (novella)
• 1932 – Rokonok (regény)
• 1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
• 1935 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
• 1935 – Égi madár (novella)
• 1935 – A boldog ember (riportkönyv)
• 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
• 1936 – Bál (regény)
• 1936 – Komor ló (elbeszélés)
• 1936 – Rab oroszlán (regény)
• 1937 – Betyár (regény)
• 1938 – Míg új a szerelem (regény)
• 1939 – Életem regénye (önéletleírás)
• 1941 – Árvácska (regény)
• 1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
• 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény)

Művei feldolgozása filmeken

• 1935 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül – rendező: Deésy Alfréd (sz.: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Delly Ferenc)
• 1936 – Légy jó mindhalálig – rendező: Székely István (sz.: Dévényi László, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula)
• 1940 – Sárga rózsa – rendező: György István (sz.: Dajka Margit, Görbe János, Greguss Zoltán)
• 1942 – Szép csillag (Barbárok alapján) – rendező: Jelinek Imre (sz.: Fényes Alice, Mály Gerő, Páger Antal)
• 1943 – Kerek Ferkó – rendező: Martonffi Emil (sz.: Csortos Gyula, Jávor Pál, Lehotay Árpád)
• 1943 – Sári bíró – rendező: Hegedűs Tibor (sz.: Mály Gerő, Lázár Mária, Gozmány György)
• 1949 – Forró mezők – rendező: Apáthi Imre (sz.: Karády Katalin, Szemere Vera, Kelemen Éva)
• 1950 – Úri muri – rendező: Bán Frigyes (sz.: Deák Sándor, Szörényi Éva, Mészáros Ági)
• 1954 – Rokonok – rendező: Máriássy Félix (sz.: Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnai Gábor)
• 1960 – Légy jó mindhalálig – rendező: Ranódy László (sz.: Tóth Laci, Törőcsik Mari, Bessenyei Ferenc)
• 1976 – Árvácska – rendező: Ranódy László, Mészáros Gyula (sz.: Czinkóczi Zsuzsa, Nagy Anna, Moór Mariann)
• 2006 – Rokonok – rendező: Szabó István (sz.: Csányi Sándor, Tóth Ildikó, Eperjes Károly )
• 2008 – A Hortobágy legendája – rendező: Vitézy László (sz.: Eperjes Károly, Szirtes Ági, Pokorny Lia, Molnár László, Csányi Sándor, Reviczky Gábor)
• 2011 – Égi madár – rendező: Vitézy László (sz.: Tenki Réka, Gáspár Sándor, Szirtes Ági, Reviczky Gábor, Nagy Mari, Csányi Sándor, Radó Denise, Gáspár Tibor)

Származása

Móricz Zsigmond családfája

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. jún. 29.– Budapest, 1942. szep. 4.) író, újságíró, ref.	Apja: Móricz Bálint	Apai nagyapja: Móricz Mihály	Apai nagyapai dédapja: Móritz Ferenc
			Apai nagyapai dédanyja: Pap Mária
		Apai nagyanyja: Lengyel Zsuzsanna	Apai nagyanyai dédapja: Lengyel József
			Apai nagyanyai dédanyja: n. a.
	Anyja: Pallagi Erzsébet	Anyai nagyapja: Pallagi József beregújfalusi református pap	Anyai nagyapai dédapja: n. a.
			Anyai nagyapai dédanyja: n. a.
		Anyai nagyanyja: Nyilas Katalin	Anyai nagyanyai dédapja: nagyváradi Nyilas József csécsi református pap
			Anyai nagyanyai dédanyja: kisdobronyi Isaák Erzsébet

Jegyzetek

1. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt.

Források

• Czine Mihály: Móricz Zsigmond
• dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára (Korona Kiadó, Budapest 1992) 91–104. oldal
• Móricz Virág: Apám regénye. (Budapest, 1953)
• Hamar Péter: Móricz Zsigmond utolsó szerelme. (Kairosz Kiadó)
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1413–1415. o. ISBN 963-05-6806-3 On-line elérés
• Móricz Zsigmond: Életem regénye
• Ütközőhely – Móricz Zsigmond születésének 125. évfordulóján országos ünnepségsorozat kezdődik Magyar Nemzet, 2004. június 26. 15:44 

Magyar Irodalmi Lap