Szepes vármegye

A Szepes vármegyével kapcsolatos térképek: 1.  a vármegye címere, 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit.

Szepes vármegye a Honfoglalás idején lakatlan volt. Első beköltözői magyarok voltak, akik megelőzték a XII. századtól a magyar királyok által behívott németeket. A szláv lakosság csak később kezdett beköltözni Szepesség területére.

Külön érdekes színfolt a magyar lándzsás határőrök, akiknek máig őrzi az Őr- Strázsa vagy Lándzsásötfalu helységnév. A lándzsások külön területi egységüket egészen az 1800-as évek elejéig megtartották.

1412-ben Zsigmond király szepesi városokat zálogosított el a lengyeleknek (pl. Igló, Lubló, Mateóc, Duránd, Szepesszombat stb.), melyek csak a XVIII. század végén kerültek vissza Magyarországhoz, amikor Orosz-, Poroszország és Ausztria felosztotta maga között Lengyelországot.

                

1   –     Dénes (Úhorná) – búcsújáróhely

                                       

                           

    

                                       

2   –     Szomolnok

Manapság csak egy-két nagyobb ház alapján lehet gyanítani a helységnek a korábbi nagyobb fontosságára. Különben…

Pedig II. Rákóczi Ferenc idejében jelentős szerepet játszott. Ha jól tudom, itt verték a rézgarasokat.

    

                           

    

                                       

2   b   –   Szomolnok

                                       

                           

    

                                       

3   –    Jekelfalva – középkori templom

                                       

                           

    

                                       

4    –     Gölnicbánya – a templomtól levezető díszlépcső

Gölnicbánya

A gótikus templom tornyán német nyelvű kiírások, melyből megtudhatjuk, ki újította fel még Mária Terézia magyar királynő országlása idején. Az 1867-9-es restaurálásról megemlékező szöveg is német nyelvű. A templomot fallal körülkerítették, azaz ma is még erődtemplom jellege van. Kertjében egy múlt századbeli díszes vas sír árválkodik. Magyar nyelvű felirata szerint egy Drina nevű úriember nyugszik benne.

Divald Kornél így ír Gölnicbányáról:

„Első útam most is a templomba vezetett s ez ugyancsak ékesen hirdette, hogy itt hajdan szebb élet volt. Nincs sok püspöki városunk, amely a gölnici plébániatemplomnál nagyobb szekesegyházzal dicsekednék. A háromhajós, gótikus templom hosszabb 50 méternél, szélessége csaknem 20 m. Óriási szentélyének részletei arról tanuskodnak, hogy alighanem a török hódoltság idején rombadőlt egri székesegyház mintájára kezdték építeni.”

De kövessük Divaldot a város fölé is: „Reggel kilenc óra volt, amire másnap Gölnicbányán fölébredtem. A völgykatlan fenekén elterülő város házsorai között még a szürkület félhomálya bóbiskolt. Felsétáltam a várba, a Thurzók egykori sasfészkébe, a csonka kúpalakú hegy ormán azonban csak körfalainak maradt meg nehány mohával burkolt sziklaformájú darabja. Innen tovább ballagtam az elhagyatott tárnanyilásokkal telehintett hegyoldalon fölfelé, míg szemeim előtt föl nem tárult a Gölnic völgye.”

                           

    

                                       

                                       

5   –    Svedlér Plébániatemplom

Divald Kornél így ír Svedlérről és a Gölnic völgyéről:

Svedlér is szepesi bányaváros volt. Még a múlt században is németek bányásztak itt rezet. A városka német neve: Schwedler mind a magyar, mind a szlovák névben megmaradt.

A század elejének neves művészettörténésze Divald Kornél írta:

Svedléren „a szép nagy barokk templomban legnagyobb meglepetésemre bronzból öntött XIV. századbeli keresztelőmedencét találtam. Ezt Gál Konrád öntötte, Nagy Lajos királyunk visegrádi nagy harangjának a mestere, aki ezért donációt kapott a Szepességen, amely mint egyházi alapítvány napjainkig megmaradt s ma az iglói tót vikáriátus templomának és káplánjának javadalma. Gál Konrád iglói harangöntő volt s Igló a középkor végéig bronzöntésünk egyik föhelye maradt.”

Egyébként Svedlér érdekes epizód szerepet játszott a magyarországi reformáció történetében. 1529-ben egy Fischer András nevű anabaptista híttérítő Lőcséről kiűzve Svedlérre költözött, ahol követőkre talált. A Szepességi krónika erről így emlékezik meg: „Mikor pediglen Fischer András, aki nem volt lutheránus, hanem újrakeresztelő (merthogy helytelenítette a csecsemők megkeresztelését, és sok más tévtana mellett azt tanította, hogy 30 éves kora előtt senkit sem kell megkeresztelni), visszatért Svedlér városába, ott még 70 éves embereket is újrakeresztelt, és Lőcséről is sokan szaladgáltak oda, hogy szavát hallhassák.” Ekkor Perner Kristóf uramat küldték az eretnekség kiírtására. „Maga Fischer András, nem várván be Perner uram megérkezését, feleségével együtt megszökött; mikor később Morvaországba ment, ott igen sokakat megnyert a maga eretnektanának, és a legnagyobb tiszteletben volt része.”

A már többször idézett Divald Kornél szépen leírja a Gölnic völgyét:

„Margitfalván (Margecany) leszálltam a vonatról s létrás szekeren mentem tovább Jekelfalvára (Jaklovce), ahol a XIII. századbeli templom falfestményei naphosszat foglalkoztattak. Estefelé vicinálison döcögtem végig a Gölnic folyó kanyargó völgyén, a Szepességnek valamikor legvirágzóbb, ellenséges és barátságos hadaknak háborúk idején leginkább kivánatos részén. Ma csöndes a völgy. Ottjártamkor is csak kezdetén és torkolata felé zakatolt néhány hámor és gyár, árasztott szerte gomolygó füstöt egy-két kohó. A bányák itt valamikor a Szepesség törzsökös lakosságának résztulajdonai voltak. Gyermekkoromban még nagyanyám birtokában is volt néhány részjegy, aminek szepességi németséggel Kux volt a neve s a bányák jövedelmét egy éltesebb asszony vitte széjjel a Kux-tulajdonosoknak s fizette ki aranypénzben, amíg a bányákon áldás volt. Aztán részvénytársaságok kezére kerültek a bányák s gyárak birtokába. A régi bányászlakosság nagyrészt kivándorolt, helyét ruthén földmívesek foglalták el. Ma már ezeknek sem akadt itt a föld alatt munkájuk. A nagy olvasztók, a hatalmas krompachi vasgyár (Korompa, Krompachy) mind megszűntek, gépeik ócskavasszerre kerültek.” Ez a századeleje rezignált hangja. Ma azért általánosságban nagy ipari terjeszkedés tanúi vagyunk, csak az a baj, hogy az erőltetett iparosítás közben semmi tekintettel nem voltak a múltra, kegyetlenül letarolták a régi városrészeket – talán tudatosan is a történelmi múlt nyomtalan kitörlésének szándékával -, és ma ezek a helységek valami izmos összevisszaság, egy-két itt felejtett épület, sarokkal rendetlenül keveredő jellegtelen új képét mutatják. Közben pedig az ország, legalábbis hegyes nagy része egységesen szlovákká vált (vagy tétetett ?).

                

                           

   

                                       

6   –    Szepesolaszi

                                       

                           

    

                                       

7   –    Szepesolaszi

                                       

                           

    

                                       

8   –    Szepesolaszi – Városháza

                                       

    A Szepesolaszi és Szepesváralja közti terület talán a leghátrányosabb helyzetű terület manapság Szlovákiában. Ez a körülbelül 10-15 km-es útszakasz mintha nem is Európában lenne. Cigányok laknak deszkabódékban, kerítés, virág, vécé nélkül. Van viszont szenny minden mennyiségben és változatban. Ezen az útszakaszon végigautóztam este sötétben, napközben is. Az esti sötét az izgalmasabb: végig égő tüzek, villogó fények az út mellett…

                       

    

                                       

9   –    Szepeskörtvélyes

                                       

                           

    

                                       

10     –    Szepeskörtvélyes

                                       

                           

    

                                       

11     –    Szepeskörtvélyes mellett romtemplom

                                       

                           

    

                                       

12     –       Szepesharaszti

Három karéjos (!) szentély

                                       

                           

   

                                       

13    –   Márkusfalva Máriássy-kastély

                                       

                           

    

                                       

14    –   Igló Plébániatemplom

Igló. A 16 lengyel zálogba került szepességi helység itt, Iglón tartotta közös ügyeinek tárgyalását. Erre a célra épült fel 1777-ben a Provinciális ház. Igló belvárosa egy nagy orsó alakú tér, melyet megszakítás nélkül bekereteznek a tér felé nyíló, egyenlő magasságú házak. E házsor messze legszebb épülete a Provinciális ház.

A hosszú tér közepén egy nagy parkban három épület van: a Városháza, a Színház és a Plébániatemplom (nagy gót templom, belsejében nagyon értékes műtárgyak, déli kapuján értékes középkori királyszobrok. Tornya Magyarország legmagasabb templomtornya volt a XIX. századi átépítés után).

Amikor kis családommal Iglón sétáltunk, egy idős bácsi magyarul megszólított bennünket. Ő is magyar volt és nagyon örült nekünk. Elvitt bennünket a temetőbe, ahol megmutatta a branyiszkói magyar hősi halottak közös sírját: egy nagy kövekből összeállított kis halmot, amelyen ma már nincs semmi jelzés, kiírás. (Nyilván ennek is megvan a maga oka!)

                                       

                           

   

                                       

15    –   Igló – Plébániatemplom déli kapu szobrok

                                       

                           

    

                                       

16     –       Igló Provinciális ház

                                       

                           

    

                                       

17 –    Igló – a temetőben a Branyiszkói csatában elesett honvédek tömegsírja

                           

    

                     

                  

                                       

18     –    Hernád-áttörés

Hernád-áttörés. Ezen a csodálatos turista helyen, valóban paradicsomban, ahogy szlovák neve – Slovensky Raj, azaz Szlovák Paradicsom – is jelzi, többször is jártam.

                                       

                           

    

                                       

19     –    Káposztafalva plébániatemplom

Káposztafalván nevezetes plébániatemplom van híres szárnyasoltárral. A déli kapuzaton is van freskó. A templommal szemközt pedig egy copf kastély.

                                       

                           

    

                                       

20     –    Bethlenfalva Thurzó-kastély

Betlenfalva. Olvastam valahol, hogy Bethlenfalván volt a lándzsás megye központja. Mintha erre utalna, a faluban található több kúria jellegű épület. Van egy régi templom is, de a fő látványosság a bethlenfalvi Thurzó-kastély.

                                       

                           

   

                                       

20 a   –    Savnik kastély

                                       

                           

    

                                       

21      –    Vernár melletti sziklaszoros SNP harcok ismertetője

                                       

                           

    

                                       

22     –    Csütörtökhely Zápolyai-kápolna hátulról

Csütörtökhely. A magyar gótika egyik ékszere a Szent László-templomhoz illesztett Zápolyai-kápolna.

           

                           

    

                                       

23     –    Szepesjánosfalva

                                       

                

                

                                       

24    –       Lándzsásötfalu

                                       

                

Poprád lett a környék nagyvárosa – tekintélyes lakótelepekkel. A szomszéd szepességi helységeket magába olvasztotta: Felkát, Sztrázst, Szepesszombatot, Mateócot.

Így aztán eltűnt a szepességi kisváros Poprád: a főutca egy szakasza, a plébániatemplom és a harangtorony idézik fel ezt a régi világot.

Poprád melletti helységek, ahol még részben felidézhető a régi Szepesség: Felka, Nagyszalók.

    

    

                                       

25      –    Poprád plébániatemplom harangtorony

                                       

                                       

                                       

26      –    Poprád

                                       

                           

   

                                       

27      –    Felka templom

                                       

                           

   

                                       

27     –    Poprád

                                       

                                       

                           

    

28     –    Nagyszalók

Szepesszombat. Nagyon szépen rendbe hozták, szinte modhatni példásan: Szentendrét vagy a hozzá hasonlóbb Pozsonyszentgyörgyöt juttatja eszembe.

Nagyon szép főtér – vagy nevezzem főutcának ? – szépen restaurált házak sorával. Az egyik sarkon tekintélyesebb szepességinek vagy sziléziainak nevezett házak. A kiszélesedő főutcában középen épült a szepesszombati kéthajós Szent György-templom, amely különösen szép és értékes középkori műtárgyakkal rendelkezik.

A főtér felső részén egy szűk, rövid sikátoron jutunk ki Szepesszombat temetőjéhez. Itt egyszer egy nagy „felfedezésünk” volt: a bemenettől jobbra a temetőkerítésen elhelyezett sírfeliratok közt felfedeztünk egy régi, alig olvasható kőlapot: Szepesszombat utolsó 48-as katonáját temették el ide, amint ezt a magyar felirat jelzi. 

Visszatérve a főutcához még van egy adósságom: ahol a fás park kezdődik, áll egy emlékmű. Előlről szlovák felirata szerint a világháborúban elesett katonákra emlékszik. Oldalt, hátul azonban rájövünk, hogy ez az emlékmű 1898-ban a szabadságharc 50. évfordulójára készült magyar feírással.

                                       

                                       

                                       

29     –    Szepesszombat

                                       

                

                

                                       

29 a    –    Szepesszombat

                                       

                

                

                                       

29 b    –    Szepesszombat

                                       

                           

    

                                       

29 c    –     Szepesszombat

                                       

                           

    

                                       

29 d    –    Szepesszombat

Az utolsó 48/49-eshonvéd sírja a temető falában

Mateóc. Megmaradt a kicsi egykori szepességi templom. A régi környező házak szinte düledeznek. A lakosság összetétele pedig megváltozott: manapság itt Mateócon csak cigányok laknak. Alig tudtunk fényképezni, mert a gyerekek körbeálltak, néztek, kéregettek…

Magas Tátra

Felvidék legszebb, legizgalmasabb és igazi magashegyvidéki hegysége a Magas Tátra. Kevés oly megragadó látványt ismerek, mint a Magas Tátráét déli irányból, ahogy hirtelen magasodik a Szepesség fölé. A hegységet járva pedig igazi magas hegyvidéki élményekben van részünk. Lelkesedésem csak az apasztja, ami a többi ismertebb hegységre egyaránt áll, hogy a tömeg, a mindenhova befurakodó idegenforgalom megöli a táj eredeti varázsát.

Sokszor jártam ott, szép emlékeim fűznek hozzá, októberben is aludtam ott sátor nélkül, a nejlonlapba csavart hálózsákot a hóba ásva – nem is egy éjszaka.

2003-ban voltunk utoljára a Tátrában és ezután novemberben egy óriási vihar elpusztította a Magas Tátra oldalán egy széles sávban növő ősi lucosokat. Ha jól emlékszem több esős nap után erős lehülés, havazás következett be. A kialakuló óriási jégpáncél ledöntötte a fákat. Az eldőlő fák aztán a szomszédjaikat csavarták ki és így tovább. Gyakorlatilag szinte nem maradt ép lucfenyő.

Kevés oly megragadó látványt ismerek, mint a Magas Tátráét déli irányból ahogy hirtelen magasodik a Szepesség fölé. A hegységet járva pedig igazi magas hegyvidéki élményekben van részünk. Lelkesedésem csak az apasztja, ami a többi ismertebb hegységre egyaránt áll, hogy a tömeg, a mindenhova befurakodó idegenforgalom megöli a táj eredeti varázsát.

                       

                           

    

                                       

30     –    Magas Tátrai képek Poprád mellől

                                       

                           

    

                                       

31     –    Magas Tátra Csorba-tó májusban

                                       

                           

    

                                       

32     –    Magas Tátra déli oldalán

A kidőlt fák szomorú látványa a 2003 novemberi szörnyű fenyőpusztulást idézi föl, amikor a Tátra oldalában a csodás lucos övet a fákra fagyott jég dominó-elv szerűen kicsavarta.     

                           

    

                                       

33     –    Nagyszalók képek

                                       

                           

   

                                       

34    –       Kakaslomnic Szt. Katalin-templom

Kakaslomnic. A kakaslomnici Szt. Katalin-templom belsejében művészettörténetileg fontos oltárokat találunk: a Szt. Katalin-oltárt és a Szt. Miklós oltárt.

A sekrestyében pedig egyikét a magyarországi Szent László-freskóknak. Szerintem a legszebbet, de ez az ítélet valószínűleg azért van, mert a ciklus alakjai nagyobbak, jól és szépen, éles konturokkal megrajzoltak.

                                       

                           

    

                                       

35     –    Kakaslomnic Szt. Katalin-templom sekrestye – Szt. László-freskó – küzdelem

                                       

                                       

                                       

36     –    Kakaslomnic Szt. Katalin-templom belső – Szt. Katalin-oltár

                                       

                           

   

                                       

37     –    Kakaslomnic Berzeviczy-kastély

Késmárk

Késmárk Lőcse és Igló mellett volt a leggazdagabb, legszebb szepességi város az alapításuk óta. Magyar neve, de a szlovák is (Kezmarok) az eredeti német telepesek névadására utal: Käsenmarkt, azaz Sajtpiac.

Részben megmaradt a város városfala. Ezen belül a főutca, rá merőlegesen a második utca végig szép polgárházakkal, sőt majdnem palotácskákkal.

Van még a Thököly-vár (benne múzeum), van a régi belül gótikus, kívül pártás reneszánsz plébániatemplom, van a Városháza.

Jellemző, hogy a Reformáció után eredetileg protestáns városban csak a falakon kívül épülhettek nem katolikus templomok: az 1700-s években egy már fedett nagyméretű evangélikus templom (állítólag építésében svéd hajóácsok is közreműködtek), az romantikus magastornyos új evangélikus templom (benne külön kápolnában Thököly Imre sírja). 2005 táján, mikor intézeti buszkirándulással itt jártunk, kezdtek építeni egy nagy templomot. Néhány évvel később egy nagy kupolás görögkatolikus templom nőtt ki belőle. Tehát a görögkatolikusok itt is terjeszkednek.

                                       

                           

    

                                       

38     –    Késmárk Thököly-vár

                                       

                           

    

                                       

39     –    Késmárk Városháza

                                       

                                       

                                       

39 a    –    Késmárk

                                       

                                       

                                       

40     –    Késmárk új ev. templom

                                       

                                       

                                       

41     –    Késmárk – új ev. templom belső – Thököly-sírkápolna –

Thököly-sír – felirat

                                       

                           

    

                                       

42     –    Késmárk ev. fatemplom

                                       

                                       

                                       

43     –    Késmárk ev. fatemplom belső

                                       

                           

    

                                       

44    –       Késmárk épülő görögkeleti templom

A felvétel 2004 körül készült. Azóta már elkészült az új nagy kupolás görögkeleti templom.

                                       

                           

    

                                       

45     –    Leibic plébániatemplom

                                       

                           

    

                                       

46 –           Leibic plébániatemplom belső középső oszlopsorral

A szepességi templomok érdekes sajátossága a kéthajós szerkezet középen oszlopsorral. Valószínűleg az eredetileg egyhajós templomot így bővítették kéthajósra.

                                       

                                       

                                       

47     –   Duránd házsor

                                       

                           

    

                                       

47 b   –   Ménhárd harangtorony

                                       

                           

    

                                       

48     –    Szepesdaróc

Középkori harcoló szerzetesrendek emléke

                                       

                           

    

                                       

49     –    Lőcse

Lőcse fekvésileg, művészettörténeti gazdagságot tekintve a Szepesség elsője. Olyan benyomást kelt, különösen kissé távolabbról, mint egy umbriai vagy toszkánai város.

Két írásművet említek Lőcsével kapcsolatban:

• Lőcsei krónika: Lőcse történetét jegyzik fel benne. Érdekes és borzasztó írás (miért járt már kivégzés és milyen módokon!);
• Mikszáth: Fekete város.

Divald Kornél, a város neves műtörténész és író szülötte így ír Lőcséről:

„Lőcse hatalmas domb erősen lejtős tetején épült; mintha a mao város alapítói a tatárjárás után e tökéletes és olcsó köztisztasági művelet kedvéért választották volna ki helyét. Párnapi eső mindent lemos a város piacáról. S ha megered az eső, a házak nyerges tetői közül egyenesen kiugró vízhányó csatornákból levezető csövek híján valóságos zuhatagok zúdulnak alá, egyesülnek patakokká a város piacán, rohannak tovább s a mellékutcák leszaladó izével egyesülve háborgó folyókká dagasnának, ha a földalatti csatornák hatalmas rácsos nyilásai szemetestül el nem nyelnék a szennyes áradatot.

Azt hiszem, az esős időben Lőcsére vetődő idegen szemében ez a legfeltűnőbb régies szín. A tágas négyszögletes piacon már rég lebontották az árkádokat, amelyek alatt Jókai „A lőcsei fehér asszony” c. regényének Fabricius-lánya üldözői elől bujkált s amelyek hajdanában a piacot mind a négy oldalon körülfogták. Még e század elején is egész sor „lábas ház” lett a bontócsákány áldozata s amikor utoljára ottjártam, már csak két árkádos lakóház volt a piac alsó sarkán.

A régiesség zománcát Lőcsének már csak erődítései kölcsönzik s lakóházai belseje tükröztetik vissza. A régies hatás varázsa, mely Lőcsére a távolból sajátos színt vetít, még inkább erőt vesz rajtunk, ha falai alá érünk és ezeket megkerülve, az egykori jezsuitatemplom felől igyekszünk a piacra. A távolból a dombtetőn álló város, háta mögött a Mária-heggyel s a házsoraiból méltóságteljesen kimagasló régi ferencrendi templommal, úgy fest a köröskörül viruló kertek és erdők koszorújában, mint aminő háromszáz év előtt lehetett. Elrontott régi házait s modern középületeit nem látjuk. Pedig a hegynek is beillő domb hátának támaszkodó házak rajára régies színt csak a ferenciek gótikus temploma vet. Ez uralkodik a város fölött hatalmas, arányos tömegével és XIV. századbeli ablakai sorával, helyes tagoltságával, mint építészeti alkotás túltesz a szent Jakab-templomon is. Az északi falához simuló kolostor, ma gimnázium, szintén sok középkori részletet őrizett meg. Tiszta gótikus formájában maradt meg oszlopos káptalanterme s mindenféle lommal megtöltött keresztfolyosója, amelyet mindmáig ismeretlen falképsorozat díszít, aminőhöz foghatóval csak Itália régi kolostoraiban találkozunk.

A város erődítményeit kelet felől széles sáncárok szegi be, ennek mélyén pompás gyümölcsöskertek virítanak. A fák lombjai közül hol elhagyatottan omladozó, hol kerti vagy lakóházakká átalakított különböző alakú bástyák villannak ki, függönyös ablakaikban muskátlivirággal. A hatás közvetlenségével, amelyet e minden szemfényvesztő célzat nélkül fönntartott bástyafalak nyujtanak, Nürnberg vagy Rothenburg nagy gonddal helyreállított és kiegészített erődítményei távolról sem mérkőzhetnek. S azt hiszem, Lőcse festői hatású erődítményei még sokáig megmaradnak. A kertek tulajdonosai ugyancsak óvakodni fognak attól, hogy a falakat lebontsák. Ezek fogják föl ugyanis a Tátra felől fujdogáló zordon szelet, szívják magukba a nap melegét és sugározzák vissza éjnek idején, amely itt néha nyár derekán is dért fakaszt. Nem is érik meg a gyümölcs s tenyészik a borsó sehol olyan szépen a Szepességben, mint Lőcse körülbástyázott kertjeiben.

…ha külsejükön a házak többnyire nem is mutatnak semmit, alig van egy is ezek sorában, amelynek belseje szebbnél-szebb részletekkel ne dicsekednék. Itt egy remekül faragott ajtókeret, ott valami sajátságos formájú alakos díszítésű oszlopfejezet, egész sor udvarban szinte velencei hangulatokat idevarázsoló loggiák, az udvart mind a négy oldaláról határoló formás arányú árkádos folyosók ringatják fantáziánk rég letünt időkbe. S ebből a hangulatból nem zavarnak föl az emberek sem, akik a súlyos boltozatok alatt, ódon bútorokkal telerakott, mégis oly otthonos levendulaillatos szobáikban annyira más életet élnek, mint a főváros nyughatatlan, tülekedő, élvezeteket hajszoló lakossága.

…A szent Jakab-templom tizennyolc méter magas, fából faragott pompás főoltára fölülmulhatatlanul bájos és művészi, hatalmas Mária-szobrával, szent Jakab és szent János evangelista között, Pál mester remeke, aki 1502-1534 között népes műhely élén dolgozott Lőcsén s az innen kikerült szárnyasoltárokkal a Felvidék 4-5 vármegyéjét szinte elárasztotta. Maga természetesen Lőcsére telepedve már keveset faragott ezeken saját kezével. De sajátkezű alkotása a főoltár három méter magas Madonnája s részben a mellette álló szent Jakab apostol szobor, melynek mását nyilván egyazon rajz után a Nürnbergben dolgozó Veit Stosz ugyanaz időtájt a firenzei Annunziata templom számára is kifaragta. Pál mester legelső műve Lőcsén a pompás betlehem lehetett, természetes nagyságú, fából faragott alakjaival, amely valamikor a város misztériumjátékainak kelléke volt s melyet 1686-ban találtak meg a városháza egyik vasajtóval elzárt rejtett fülkéjében s vittek át akkor harangzúgás közben, körmenetben a szent Jakab-templomba, ahol a ma is meglevő barokk oltár keretébe foglalták.

Lőcsei Pál műhelyéből került ki a plébániatemplom szent János-oltára. Ez párjával, a szent Anna-oltárral ékítményeiben már reneszánsz stílű s ha nem is elsőrangú, de egyik legérdekesebb szárnyasoltárunk. Megrendelője Henkel János lőcsei plébános, II. Lajos feleségének, Mária királynénak gyóntatója volt, aki az oltár hátlapján, a feszület előtt, mint donator önmagát is megörökíttette s akit az egyik szárnyképen ötödmagával a festő alamizsnás szent János koposójánál, a lőcseihez hasonló szent János-oltár előtt ismételten ábrázolt. Nyitott állapotban a szárnyakon a szárnyakon domborműben s szobor alakjában a szekrényben a négy szent János páros alakja diszíti. Zárt állapotában nyolc festmény látható, minden izükben lőcsei pikturák, odavaló architektúrával, lőcsei felemás magyar-német viseletű alakokkal, ezek sorában egy tőrülmetszett lantos diák is.

A festmények monogrammal hitelesített mestere, a bártfai Stanczel Theophilus volt, akinek pályáját fönnmaradt levelei alapján haláláig nyomon követhetjük. Igen boldogtalan életű ember volt, akit a sors viszontagságai Bártfáról Lőcsére, onnan 1523-ban Lengyelország egész sor városán keresztül tovább űztek s aki 1530-ban valószinűleg Jaroszlávból Lemberg felé utaztában halt meg. A mondottakon kivül a lőcsei szent Jakab-templomnak még nyolc gótikus szárnyasoltára van. Ezek sorában a Vir dolorum oltár a legszebb, polcán Mátyás király és Beatrix címerével. Szobrai és faragványai minden bizonnyal Budáról készen kerültek 1480 körül Lőcsére, ahol akkoriban kiválóbb fafaragó szobrász még nem volt s Miklós mester versenytárs nélkül látta el a Szepességet művésziesen festett szárnyasoltárokkal.”

                                       

                                       

                                       

50     –    Lőcse – Városháza

                                       

                           

    

                                       

51     –    Lőcse – Szent Jakab-templom

                                       

                           

    

                                       

52     –    Lőcse – Szent Jakab-templom

                                       

                           

    

                                       

53     –    Lőcse – Szt. Jakab-templom – Lőcsei Pál-emléktábla

                                       

                                       

                                       

54    –     Lőcse – Thurzó-ház

                                       

                           

    

                                       

55     –    Lőcse – Thurzó-ház

                                       

                           

    

                                       

56     –    Lőcse – Thurzó-ház

                                       

                           

    

                                       

57     –    Lőcse

                                       

                                       

                                       

58      –    Lőcse

                                       

                           

    

                                       

59     –    Lőcse

                                       

                           

    

                                       

60     –    Lőcse – ev. templom

                                       

                           

    

                                       

61     –    Lőcse – Vármegyeháza

                                       

                                       

                                       

62     –    Lőcse minorita templom

                                       

                           

   

                                       

63     –    Lőcse Kassai városkapu

                                       

                           

    

                                       

64    –     Lőcse – Kálvária

                                       

                                       

                                       

65     –    Szepesgörgő – Görgey-Csáky-kastély a kert felől

Szepesgörgő fő látnivalók: reneszánsz templom és torony, Görgey-sírok, Görgey-Csáky kastély.

A reneszánsz sgraffitós, pártázatos templom közelében van egy különleges sír, amelyet véletlenül vettem észre. A sírkőre magyarul írták fel, hogy itt három Görgey fiatalember nyugszik. A döbbenetes a haláluk dátuma és színhelye volt. Ketten egy nap és egy helyen haltak meg valahol a Vág mellett 1918 december elején a Nagybiccse melletti Trencsénkutasnál. A harmadik Görgey-fiú 1916-ban halt meg az orosz fronton. Feltételezem a közös halál, a majdnem azonos hely és időpont alapján, hogy ketten a cseh betörők ellen harcoltak és estek el. Így ez hasonló eset az Esterházyakéhoz, amelyik 1650-es években esett meg Vezekénynél. Érdemes lenne kinyomozni!

                                       

                        

               

66     –    Szepesgörgő templom

                                       

                           

    

                                       

67    –    Szepesgörgő templomkert – Görgey-sírok

                                       

                           

    

                                       

68     –    Szepeshely

Szepeshely egy utcányi önálló város, melyeket fal vesz körül. A szepesi prépostság, majd a XVIII. század végétől a püspökség székhelye. Szepeshely tulajdonképpen Szepesváralja része.

Fő néznivalók:

• Szepeshely falakon kívülről,
• székesegyház kívülről a Zápolya-kápolnával,
• a szepeshelyi székesegyház belseje:
• Károly Róbert koronázása freskó,
• Szapolyai-síremlékek,
• XIII. sz. román kori kőoroszlán.

                           

    

                                       

69      –     Szepesváralja

A városka két nevezetes domb között helyezkedik el. Tőle nyugatra eső dombon épült fel a városkával egybeépült Szepeskáptalan vagy Szepeshely, melyet Mária Terézia 1776-ban püspökséggé emeltetett. Tornyos gót temploma a múltat, a magyar történelmet idézi, a városka az egyik híres magyar történelmi családdal, a Zápolya vagy másnéven Szapolyai családdal forrt össze. A délvidéki, szlavóniai származású Szapolyai Imre a XV. század magyar történelmében a Hunyadiak után a legnagyobb politikai „karrierjét” futotta be. Óriási birtokokat halmozott össze, köztük Szepes várát, Szepeshelyt és megszerezte az örökös szepesi gróf címet is. Halála (1487) előtt pedig nádor lett, tehát Mátyás király után a második legnagyobb hatalom nagy királyunk birodalmában.  Hozzá hasonló „karriert” talán csak kortársa Báthori István, a kenyérmezei győző futott be. Szapolyai Imre halála után öccse, Szapolyai István örökölte bátyja hatalmas birtokait, s így Mátyás király halála után döntő szerpet játszott az ország történelmében. Talán neki volt a legnagyobb szerepe abban, hogy Ulászlót választották meg királynak. Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy haláláig (1499) ő is megkapta nádorságot. Itt Szepeshelyen ő építtette meg ezt a szép gótikus templomot, melyet most megcsodálunk. Családi temetkező helynek szánta. Szarkofágja ma is látható. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a már említett hatalmi vetélytárs, Báthori István is építkezett, csak ő Nyírbátorban, és az ő szarkofágja is megmaradt.)

Szapolyai István fia, János már a nádori címnél magasabbra hágott, ő volt a szomorú emlékezetű János király, Dózsa György megégettetője és a Szolimánnal megkötött akart-nem akart, de mindenképpen végzetes, szerencsétlen szövetség magyar kovácsa. János király kapcsán Szepesváraljától a keletre eső dombra eshet pillantásunk, a VÁR-ra – mert ezt a várat így kell illetnünk -, ugyanis Szapolyai János Szepesvárában látta meg a napvilágot.

                                       

                                                   

70      –    Szepesvár

A híres és nagyon látványos Szepes vára a Szepesváraljától keletre eső hegyet uralja. Ez a vár az egyik, ha nem a legnagyobb vár a történelmi Magyarországon. Egyébként király is született a falai között: Szapolyai János ugyanis Szepesvárában látta meg a napvilágot.

                                       

                           

    

                                       

71     –    Szepesmindszent

Szepesmindszent. A szepesi vártól pár kilométerre lent a völgyben van Szepesmindszent:

• Csáky-kastély,
• középkori templom freskókkal, mellette körtemplom, mögötte egy dualizmuskori vallás- és közoktatásügyi miniszter (1888-1894), Csáky Albin sírja, akinek nevéhez fűzödik az 1890-ben kezdődött egyházpolitikai harcok elindítása (a vegyes házasságok ügyében kiadott ún. elkeresztelési rendeletével).

Szepesmindszent felső szélét elhagyva, tovább emelkedve hamarosan bejutunk a Lőcsei-hegységbe.

                       

                           

    

                                       

72     –    Szepesmindszent – Csáky Albin sírja

                                       

                           

    

                                       

73      –    Zsigra

Zsigra. Különleges a dombon ülő gömbtornyos kis temploma, amelynek belsejében a legnevesebb freskók egyik található – egy-két kilométerre a Szepesolaszinál említett cigány telepektől.

                                       

                                       

                           

    

74    –       Branyiszkói-hágó

1849. januárjában a Görgey vezette felvidéki sereg nehéz helyzetbe került. Korábban, mikor Windischgraetz herceg támadásakor a honvédség visszavonult, akkor a Görgey vezette seregrész Pestről Vácra húzódott fel. Ennek célja az volt, hogy megosszák az osztrákokat, hogy teljes erővel ne támadhassanak Debrecen felé. Ez az elképzelés bevált, sőt Görgey katonái a felvidéki bányavárosokban még néhány napos rendkivül szükséges és hasznos pihenőhöz is jutottak. Ez a rövid erőgyűjtés azonban csak rövid ideig tartott, mert északnyugatról Götz, délnyugatról pedig Simunich seregteste indított támadást a honvédek ellen. Görgey kelet felé vonult vissza előlük. Igen ám, de közben a Felvidék keleti részét a Galicia felől benyomult Schlick katonasága foglalta el, aki ugyan fő céljának a Tokajon való átkelést és a Debrecen elleni támadást tekintette. Őt azonban Klapka Tokajnál sikeresen visszaverte. Ez azonban még nem védte ki ekkor 1849. január végén és február elején a Görgeyt fenyegető veszélyt, hogy harapófogóba kerül. Igy, mikor a honvédek Igló és Lőcse körzetébe értek életfontosságúvá vált számukra, hogy átjussanak az ellenség által megszállt Branyiszkói hágón. Egy gölnicbányai mérnök, Coronides József, aki korábban felmérte a Branyiszkói hegyeket, felajánlotta, hogy az osztrákok hátába vezeti a honvédegy egy részét. A továbbiakban Gracza György híres szabadságharc leírását követjük.

Görgey Guyon ezredest bízta meg a Branyiszkói szoros elfoglalásával. Guyon 1849. február 5-én 3750 emberrel és 11 ágyúval fogott a súlyos feladat megoldásához.

Kisvártatva megszólalt Coronides egyik ágyúja, jelezve, hogy a zászlóalj célhoz ért. Az erdőkoszorúzta hegyek különböző pontjain trombiták harsantak; hangjukat százszoros erővel verték vissza a magas sziklafalak. Coronides a magával vitt üres hordókba lövöldöztetett, csak azért, hogy mennél félemetesebb morajlást idézzen elő. Mindez egészen megzavarta az ellenséget.

Guyon most tüzet nyittatott ütegeivel és serege élére állva kiadta a vezényszót:

     – Előre !

     – Előre ! Osztályos tömegek, indulj ! – visszhangzott mindenfelől a csapatparancsnokok vezényszava és a sereg pillanatok alatt mozgásba jött, megindult a kivont karddal elől haladó vezér után.

A támadás elején a harakóci völgyben előnyomuló Mikovinyi őrnagyot zászlóaljával együtt visszaszorította az ellenség, de a Pethő Vilmos őrnagy vezetése alatt álló 33. zászlóalj két százada és hősiesen elszántsággal nyomult előre a meredek hegy úton. Néhány pillanaton belül elfoglalták az első kanyart. Aztán fokozatosan megtisztították a szerpentin lépcsőzeteit a császári seregektől s mivel közben Coronides zászlóalja is megkezdte az előnyomulást, a németek veszett futásban kerestek menedéket.

Rövidesen az egész szoros és a huszonkét kanyart leíró út a magyarok kezébe került.

                

                           

    

                                       

75     –    Nagyőr – Horváth-Stantith-kastély

Nagyőr a lándzsás határőrök falva volt, amint ezt a magyar és a szlovák név is jelzi.

A nagyőri Horváth-Stantith-kastély az 1500-as évek második feléből származik. Szép szabályos téglatest fehér falakkal, pártás díszítéssel és egy régi díszes felírással, amelyik a felépítés adatait szolgáltatja: ki és mikor…

                                       

                           

   

                                       

76     –    Szepesbéla

                                       

                           

    

                                       

77     –    Frigyesvágása

Frigyesvágása Trianon következtében Lengyelországhoz került.

                                       

                           

    

                                       

78    –   Nedec vára

Nedec vára a Trianon óta Lengyelországhoz tartozik.

                                       

                           

    

                                       

79     –    Nedec vára

                                       

                           

    

                                       

80     –    Vöröskolostor (Alsólehnic)

Vöröskolostor (Alsólehnic). A szomszédban fekvő Vörös Kolostor az egykori Magyarország legnagyobb megmaradt kolostoregyüttese volt (gót, reneszánsz, falak).

Megmaradt az elzárt középkori kolostor és a különleges, bennem Krúdy-ízeket kiváltó hangulata is.

Dunajec-áttörés. Nagy idegenforgalmi „pukkanás”: a gorálok tutajain hajózni a zúgó vad Dunajecen a Pieninek szép szürkésfehér mozgalmas sziklakölteményei alatt.

                                       

                           

    

                                       

81     –    Toporc – Görgey-kastély

Toporcon is többször voltam olyan 15 év időintervallumban és láthattam, mint romlik egyre jobban a Görgeyek kastélya, mint rogy be Görgey Artúr szülőhelyének tetőzete!

A Plébániatemplom szintén középkori. Bent két embernagyságú szobor a XVI. vagy XVII. századból két Görgey-fiatalt ábrázol, akik – amint ezt Divald Kornélnál olvastam – három napon belül haltak meg.

A templom külső falánál egy bronztáblát találunk, melyen magyarul a Görgey-családról olvashatunk.

                                       

                                       

                                       

82     –    Toporc Plébániatemplom

                                       

                           

    

                                       

83     –    Podolin – plébániatemplom és harangtorony

Podolin fő látnivalói:

a városfal egyes részei megmaradtak, a főtér és cipszer polgárházai, a podolini régi reneszánsz pártás plébániatemplom és harangtorony, a magas kéttornyú piarista templom és kolostor, ahol II. Rákóczi Ferencet 1701-ben menekülésekor egy darabig rejtegették, a gimnázium, ahol Krúdy tanult és a kissé távolabbi temetőkápolna, amelyik középkori eredetű.

Krúdy diákéveire a Podolini kísértet című kisregényével emlékezett vissza.

                                       

                           

   

                                       

84    –       Gnézda

                                       

                           

    

                                       

85     –    Ólubló főtere

Ólubló belseje buszról egy kicsiny, egész szép kis megmaradt múlt, bár szürke és az új lakótelepek, melyek, ha nem is nagyok, de fenyegetően veszik körül. Mint minden kis felvidéki városkánál készen arra, hogy az elszegényedett, elszürkült, pusztuló történelmi városmagot felfalják.”

Ólubló belsejében egy szabályos négyzet alakú főtér helyezkedik el.

Mikszáth: Kísértet Lublóban című írása régi lublói történeteket elevenít fel, köztük Kasparekről, a kísértetről.

Lublói vár. Hatalmas vár, amelyik elég jó állapotban megmaradt. Szép is, különösen a városon túli lejtőről, amelyen ha közeledünk Ólubló felé, nagyon szép rálátás nyílik a nagy várra. A vár kápolnájában szárnyasoltárt helyeztek el.

A szepességi zálog korszakában (bizony, nem volt rövid időszak: az 1400-as évek elejétől az 1700-as évek végéig) az Ólublói vár volt a 16 zálogba került helység lengyel kormányzójának, sztarosztájának, akik többnyire a Lubomirski-családból kerültek ki, a székhelye.

A vár alatt Szlovákia egyik skanzenjét alakították ki.

                                       

                                       

                                       

86     –    Ólubló Vár Öregtorony

                                        

Magyar Irodalmi Lap