Az áldozat (Szent Margit legendája) 5/8

belépés, Egyéb, regisztráció

 3. kép

     A kapitulumházban. Margit, Fülöp, Marcellusz és Olimpiádesz.

   FÜLÖP lesen)  Szomorú hírem van számodra, Margit… Most miattad jöttünk. Kezemhez juttatták az írásaidat… Válaszolnod kell néhány kérdésünkre.

    MARGIT Ki lopta el az írásaimat?!

    FÜLÖP Valaki, aki jót akar neked!

    MARGIT Visszaadod?
    FÜLÖP A vizsgálat eredményétől függ.

    MARGIT Sejtem, mi lesz az eredménye… A magyar nyelvű könyvek sorsára jut… Hány szent könyvet égettél el?

    FÜLÖP Most nem erről beszélgetünk, Margit leányom.

    MARGIT Miért égettétek el a kolozsvári plébános könyvét?

    FÜLÖP Mert eretnek szöveg volt… Manicheus…

    MARGIT Hogy lehet egy szent könyv eretnek?

    Belép IV. Béla, György és János.

    MARGIT Édesatyám, te miért jöttél? Védelmezni vagy támadni leányodat?

    IV. BÉLA Mindenki a javadat akarja, leányom…

    MARGIT Szólítsd fel őket, adják vissza az írásaimat!

   IV. BÉLA (zavartan) Nem mondhatom… Beleegyeztem a vizs­gálatba… De arról biztosíthatlak, hogy igazságos vizsgálat lesz… Ezért rendeltem ide ezt a pálos szerzetest is… György  a neve. Meg ezt a ferences atyát. Franciaországi János, ferences tarto­mány­főnök…

    MARGIT Ismerem őket.

    IV. BÉLA (szünet, majd határozottan) Kezdhetitek, érsek!

    FÜLÖP Olvasd fel a Margit sorait, Marcellusz.   

   MARCELLUSZ (olvassa) Mindent megváltozottnak, átválto­zottnak látok! Hall­­­hatom a földi zajt, de nem zavar. Ó, az okozza meghatódottságomat, hogy felismerem itt fent minden földi csoda eredetijét: oly földi tájak látszanak e különös földön túli világ jól elkü­löníthető területei visszfényének, melyeken csodák történhet­nek! Ó, mit tapasztalhattam meg? Le­hetünk egyszerre mindkét világban? Létezésünk abban a világban végtelen és időtlen? Amikor felemelkedtem, amikor az Időtlenségbe és a Határtalanságba felemelkedtem, akkor mit  tapasztalhattam meg? Itt lent is voltam, de ott fent is.

    FÜLÖP Folytasd, Marcellusz!

   MARCELLUSZ  (olvas) Mi történt velem? Miképpen léphettem át káprázatból való­ságba, földi káprázatból égi valóságba? Ki­tárul a Fény kapuja! Kö­­szö­­nöm, Istenem! Mi­­vel érde­meltem ki? Úgy kezdődött, hogy földi önmagamból ki­vált, növekedett,  kitelje­sedett az a kü­lönleges fény! Amely  Fény-Énem lett? Miképpen? Min­degy, miképpen kezdődött. Mert csak kegyelmi állapotban kez­dőd­hetett! És én egyszer csak felfogtam, hogy Fény-Énként lé­tezem! Köszö­nöm, Iste­nem! Add meg nekem a lehetőséget, hogy mél­tóvá válhas­sak vég­telen kegyelmedhez!

    IV. BÉLA Szépen leírtad, Margit.

    FÜLÖP Magyarázd meg nekünk a soraid értelmét, Margit.

    MARGIT Nem tudom…

    FÜLÖP Nem is szégyelled magad?!

    MARGIT Miért szégyellném? Azt írtam meg, amit átéltem…

   IV. BÉLA (Györgyhöz) Most megszólalhatsz, pálos atya… Azért hoztalak magammal, hogy értelmezd, ami értelmezhetet­lennek látszik.   

    GYÖRGY Amit Margit átélt, amit megírt, az nem tűnik külö­nösnek olyanok számára, akik ismerik a magyar mitológiát vagy a régi népmeséket…

    FÜLÖP Pogány mitológiáról van szó…

    GYÖRGY Keresztény mitológiáról van szó.

    FÜLÖP Margit, menj most ki néhány percre!

    IV. BÉLA Miért menne ki?

    FÖLÖP Hogy György atya őszinte lehessen.

   GYÖRGY Őszinte leszek a Margit jelenlétében is… Margit va­lóban nem tudja, miről ír, de teljes mértékben őszinte lehetek az ő jelenlétében… Margit bármit megtudhat, bármilyen könyvet elol­vashat, nem lehet már rossz hatással rá semmi…

    FÜLÖP Ennek megállapítása nem a te dolgod.

    IV. BÉLA Hagyd beszélni, érsek!… Folytasd, György atya!

    GYÖRGY Margit azt írta meg, amit átélt… De nem tudja pon­tosan, mit élt át.

    MARCELLUSZ Te tudod…

    GYÖRGY Azt hiszem, én tudom.

    FÜLÖP Sohasem beszéltél erről Margittal?

    GYÖRGY Soha.

    OLIMPIÁDESZ Jobb lenne, ha nem tudná meg, mit is élt át…

    GYÖRGY Ami Margittal történt, az eléggé felfoghatatlan… Imádkozás közben kegyelmi állapotba kerül… E kegyelmi álla­potban megtörténik vele az, amire sokan évtizedekig hiába vár­nak… Életük legfontosabb célja pedig, hogy velük megtör­ténjen… Naponta órákat töltenek el révülésben…

    FÜLÖP Például kik?

   GYÖRGY Más szerzetesek… Vagy királyfiak… Igen… A ma­gyar királyokat régen úgy készítették fel az uralkodásra, hogy rávezették őket arra az útra, amelyiken Margit jár.

    IV. BÉLA Engem sajnos nem vezettek rá…

    FÜLÖP (Györgyhöz.) Te honnan tudsz mindezekről?

    GYÖRGY Én a magyar mitológiából.

    FÜLÖP És a magyar mitológiát honnan ismered?

    GYÖRGY Elsősorban öreg pásztoremberektől tudom, amit tudok…

    FÜLÖP Mit értsünk mitológián? A régi magyar hitvilágot?

    GYÖRGY Azt is, igen…

    FÜLÖP Semmi értelme, hogy  a régi magyar hitvilágról beszél­gessünk.

    GYÖRGY Ha nem beszélgetünk róla, akkor hogyan tudhatjátok meg,  mit írt Margit?… Hajlandók vagytok benézni velem együtt a  régi magyar hitvilág emlékeinek tárházába, a magyar mitológia rejtélyes világába, vagy nem?

    IV. BÉLA Folytathatod.

    GYÖRGY Mindenekelőtt a tündéreket keressük meg benne.

    MARCELLUSZ A kolostor lakója ne álmodozzon  Tün­dér­or­szágról…

    GYÖRGY Nem is álmodozik  róla … De jár Tündérországban.

    FÜLÖP Te most ne menj Tündérországba, hanem fejtsd meg a Margit titkát… Élő Égi Térről, Fénybe öltözésről beszél.   

   GYÖRGY Tündér Ilona kastélyát a régi korok beavatottja be­járhatta, minden zegét-zugát meg­ismerve…  És megtapasztalva egy Élő Égi Tér  létezését is…   

    MARCELLUSZ Tündér Ilona kastélyában Margit Tündér Ilo­nával találkozott?!

    GYÖRGY Nem. Tündér Ilona kastélyában Margit maga volt Tün­dér Ilona.

    FÜLÖP (Margithoz.) Apácanővéreidnek beszéltél erről?

    MARGIT Nem, hiszen nem tudom elmondani.

    FÜLÖP Csak leírni tudod?

    MARGIT Igen, csak leírni.

    FÜLÖP Mit teszel, miközben olyan csodálatos dolgok történnek veled?

    MARGIT Mozdulatlanul ülök.

    FÜLÖP Mire gondolsz közben?
    MARGIT Nem gondolok semmire.

    FÜLÖP Kire gondolsz közben?

    MARGIT Nem gondolok senkire.  

    GYÖRGYA régi beavatásnak egyik szokványos módjáról van szó…

    FÜLÖP lesen Györgyhöz) Ha nem tudod megvédeni Margit elmélkedéseinek, vallomásainak  a  szövegét az Evangélium alap­ján, akkor távoznia kell a kolostorból!

    GYÖRGY Meg tudom magyarázni…

    FÜLÖP Magyarázd! De az Evangélium alapján!

   GYÖRGY Mi a Hegyi Beszéd legfontosabb intel­me? Lépjünk be a Szűk Kapun, aztán induljunk el a Keskeny Úton… Az Úr Jézus Útja az Ég kapuja felé vezet, az Ég nyitott Kapuja felé. A szűk kapun csak az léphet be, aki a teret és az időt le­győzi…   

    MARCELLUSZ Nem ez van az Evangéliumban!

   GYÖRGY Hát nem az a legmegrázóbb  élmé­nye az embernek, hogy amit az Evangélium Útnak nevez, az nem a „rendkí­vüli” út – bár mára azzá vált –, hanem a leghét­köznapibb út?… Semmi sem döbbenetesebb, mint az, hogy e leg­hét­köznapibb utat az emberek nagy többsége már nemcsak hogy nem látja, de sejtelme sincs létezéséről, és ha az Evangéliumban olvas róla, akkor nem ér­ti, mit olvas… Milyen érthetően, de a mai ember számára mégis érthe­tetle­nül beszél erről az Úr Jézus a Hegyi Beszédben…

    FÜLÖP Margit, mit érzel akkor, amikor fénybe öltözöl?!

    GYÖRGY Erre nem tudhat válaszolni!

    FÜLÖP Hagyd válaszolni… Miképpen kezdődik?! Mire gon­dolsz?

    MARGIT Semmire nem gondolok.

    GYÖRGY Valóban semmire sem gondol.   

    FÜLÖP Akkor te mondd meg, hogy amikor fénybe öltözik, akkor pontosan mi történik… A teológia vagy a bölcselet nyelvén mondjad.

    GYÖRGY (türelmét veszti) Nem értitek, amit értenetek kellene! Egy Útról van szó. Margit ösztönösen rálépett… Ír is élmé­nyeiről. Nem tud nem írni róla. Nem akarja elfelejteni. Tudni akarja, mi­képpen ismételheti meg. És mi sem természe­tesebb ennél… Ír róla, de mert nem tanította senki, csak érzel­meket, élményeket ír le – gondolkozni nem gondolkozik róla… A gondolkozás szintjén való megközelítésére ennek a nagy rejtély­nek, ez a ti feladatotok lenne… De ti már gőgösen, nagy öntudat­tal, büszkén – tudat­lan­sá­gotokra büszkén? – mondjátok, hogy nem tudtok róla semmit… Hogy lehet büszkének lenni a tudatlanságra?

    FÜLÖP Megállapítom, hogy nem sikerült megvédened Mar­gitot, György atya!

    JÁNOS  (feláll, előrejön) Margitot fel kell mentenetek akkor is, ha nem értettetek meg semmit… Miért?! Tudok hasonló példákat szentté avatási hiteles jegyzőkönyvekből… Engedjétek meg, hogy felolvassam… Szentté avatási jegyzőkönyvekből idézek… Amit felolvasok, azt hasonlítsátok nyugodtan össze a Margit vallomá­saival! Idéz:  „… először megláttam magam – nem tudom, hogyan történt – teljes valómban fénybe öltöztetve és fényekkel föl­díszítetten, ami számomra az isteni kegyelmet jelentette, és ami fölöttébb különleges módon nekem adományul jutott; és ez után a fényáradat után csodá­latos­képpen újra megtisztultak az én lelkem­nek minden képességei…” Tovább: „Ezután megtisztult az elmém, és mentes lett mindentől, ami látható és érzékelhető földi dolgok tapasztalása foly­tán bevésődhet, és tökéletesen tiszta lett és üres, és nem maradt benne semmi látszat és földi árnykép, ami elho­mályosíthatta; …és mindjárt azután, hogy lelkem elhagyta a tes­temet, és felemeltetvén egy másik, felsőbb és nyu­godtabb álla­potba érkeztem, elmondhatatlan nyugalmat és méznél édesebb bé­kes­séget élvezhettem… Egymást követték az ilyen és másféle meg­tisztu­lások, elő­készü­letek és az isteni szeretet más, bennem vég­hezvitt bá­mulatra méltó hatásai, míg végül bármi máshoz fog­ha­tatlan vigaszt és buzdítást nyervén, alkalmassá váltam az isten­ség nászi szobájába belépni, és levétetett rólam a legfinomabb fénynél is finomabb fényből álló fátyol, amely teljesen felruházott és be­borított engem. A dicsőség fénye volt ez: mérhetetlen öröm­mel fo­gadtam az isteni lényeg sugárzó látványát és intuitív élve­zetét; és a fénynek abban a végtelen tengerében megismertem min­den érté­ket, titkot és misztériumot, amire az isteni titokban csak ráis­merhetett a lelkem. És e misztériumban megsemmisült mindaz az érzékiség, amely az érzékeimben élt…” Amit felol­vas­tam, azt egy olasz apáca, egy szentté avatott apáca  mondta tollba egy olasz papnak.

    FÜLÖP(hosszú szünet után)Margit eszerint bizonnyal ártatlan, de György? Ő nem az! Ő eretnek!

    MARCELLUSZ Manicheus!

    FÜLÖP Gnosztikus!

    GYÖRGY Mert a magyar mitológiáról beszéltem?

    FÜLÖP A régi magyar hitvilágot magasztaltad. Ezért vádo­lunk.

    IV. BÉLA (vidáman)Ó, tárgyalásunknak új vádlottja van?!

    GYÖRGY (ő is vidám)Ha eretneknek vagy gnosztikusnak néztek, akkor bizonnyal nem bennem van a hiba. Én a vallásomat úgy gyakorlom, ahogyan azt a mi egyházunk alapítója mindenkitől megkívánta.

    FÜLÖP Kit nevezel te most egyházunk alapítójának?

    GYÖRGY Első szent királyunkat.

    FÜLÖP Igen?! És úgy védelmezed magad, hogy őt is eretneknek vagy gnosztikusnak hirdeted?!

    GYÖRGY Én úgy védelmezem magam, hogy mindenről az igazat, csakis az igazat mondom… Szent István egyházügyi re­form­járól és mindenről. A Szent Istvánéról is, akit senki nálam jobban nem tisztel… És nagy tisztelettel emlegetem azért is, mert ő megkímélte a régi magyar szentkönyveket.

    FÜLÖP Melyikre gondolsz?!

    GYÖRGY Ó, nemcsak a magyar Ószö­vetségre, hanem az Új­szö­­vetség kanonikus köny­­­vei­­nek ma­gyar fordítására is, melyekkel  jól meg­fér­hettek az Újszövetség magyarul írott  könyvei…

    MARCELLUSZ Szent István kora előtt nem voltak magyar szent­könyvek!

    GYÖRGY Ha nem voltak, akkor miért vadásztok rájuk?!

    IV. BÉLA Feleljetek neki!

   FÜLÖP Akár voltak szentkönyvek, akár nem, azok nem lehettek keresztény könyvek.    

    GYÖRGY Semmire sem emlékeztek?! Két és fél évszázad alatt a magyar papság emlékezetéből hogyan is törlődhetett ki a régi magyar hitvilág emlékezete! Igyekeztek mindent elfe­lejteni!

    FÜLÖP Te sem tudhatsz érdemben beszélni arról a hitvilágról!

    GYÖRGY Nem ismerhetjük meg? Hát jelen van!  A rej­tőz­ködést, a rejtőzködve túlélést, a búvópatakként való meg­ma­­radást a régi magyar hitvilág számára Szent István bizto­sította – kom­­promisszumaival. Ezek közül a legfontosabb a Nagyboldog­as­szony kultuszának az át­men­­tése.

    FÜLÖP Leegyszerűsíted, félremagyarázod  történelmünk legma­gasztosabb cselekedetét!

   GYÖRGY Ti égettétek el az utolsó könyveket! Ha nem égettétek volna el őket, akkor most méltóképpen vitatkozhatnánk… 

    IV. BÉLA Meg fogjuk fogalmazni az új vádat, meg fogjuk nevezni az új vádlottakat! Vádolni azokat vádoljuk, akik miatt nem lehet most a régi magyar hitvilágot és a Szent István utánit egybevetni: akik elpusztították a régi magyar szentkönyveket.

    FÜLÖP Tiltakozom az ellen, hogy bármilyen  Szent István előtti magyar könyvet szent könyvnek nevezzetek, de még határo­zottabban tiltakozom az ellen, hogy a Szent István előtti magyar vallást kereszténynek nevezzétek!

    IV. BÉLA Ne tiltakozz most, hanem szállj magadba!

   GYÖRGY Azoknak, akik megkérdőjelezik  a Szent István előtti magyar hitélet keresztény voltát, igazuk lehet abban, hogy az Úr Jézus tisztelete e kereszténységben egészen más formákban való­sult meg…  De ha más formában is, az istentisztelet alapja nem lehetett más, mint az Evangéliumok útmutatása… Tehát áldozatot mutattak be, bizonnyal borral és kenyérrel… Bizonnyal felolvastak az Evangéliumokból… A kereszténység előtti idők magyar szent könyveiből is, éppúgy, mint ma az Ószövetségből… A szkíta kereszténységet másképpen is nevezhetnénk? Nevez­hetnénk olyan zoroasztrizmusnak, amelyben az Úr Jézus kultusza legfontosabbá vált? Nevezhetnénk Jézus-követő mágus vallásnak? Ha keresztény­ségnek csak azt tartjuk, amelyben van szervezettség, hierarchia, és komolyan veszik a zsinati határozatokat, akkor a Szent István előtti magyar kereszténységet nem nevezhetjük keresztény­ségnek… De ha az a hitvilág, amelynek középpontjában Jézus Krisztus kultusza, megfeszítése és feltámadása áll, keresztény hitvilág, akkor a Szent István előtti magyar vallás keresztény vallás.

    FÜLÖP Szent István legendáiban nem ez van!

    GYÖRGY A legendák szerzői mindezt nem értették, de a ma­gyar nemzet a mitológiában, archaikus népmesékben erre em­lék­szik. A legendaírók a szentet keresve a magyar életben éppen azt az erdőt nem találták meg, amelyben a szent fák nőttek.

    MARCELLUSZ Ha György sem eretnekek, akkor ki az?! (Fü­löphöz.) Ha nem kezdeményezed ennek az eretneknek a kikö­zösítését, eretnekké válsz magad is!   

    MARGIT Most nem György atya a vádlott, hanem azok, akik elégették a magyar szentkönyveket! De ne vádoljunk most már senkit… Keressük meg a régi magyar szentkönyveket, fordítsuk le újra a Bibliát is magyarra, de ne vádoljunk most már senkit… Ne vádaskodjunk és ne is vitatkozzunk! Mert nincs értelme olyan vitáknak, amelyek a valódi ke­resz­tényeket szembe­fordít­hatják egy­mással. Ma nem az a fő kérdés, hogy az ősi magyar hit­világra, illetve a magyar őstörténetre épüljön-e a magyarság ke­resztény hitélete vagy a Biblia ószövetségére, hisz a magyar őstörténet, az ősi magyar hitvilág és a Biblia ószövetsége már azért sem lehetnek összeférhetetlenek, mert a Biblia alapja ugyanaz az „alapszö­vetség” lehetett, amely minden bizonnyal az ősi  magyar hitvi­lág­nak is alapja volt. Még ha – Isten különleges kegyelme által – elő is kerülnek a régi magyar szent­könyvek, azok bizonnyal nem lesznek összeférhetetlenek a Bib­li­ával, hisz a hiteles szentkönyvek nemcsak hogy nem cáfolják egy­mást, de egymást erősítik, gyö­nyörű összhangzattal férnek meg egymás­sal…

    IV. BÉLA Ennyit fűzök hozzá leányom higgadt szavaihoz: ha Isten sajátos értel­met szánt a magyar létnek, ha küldetés betölté­sére választott ki minket, akkor régi történelmünket tekintsük csak nyugodtan  saját ószövetségnek, a mi életünk értelme pedig  az legyen, hogy megfeleljünk Isten bizalmának…  De ez azt is jelenti, hogy nem beszédre, nem vitákra, hanem cselekedetekre van ma szükség. A mai vitát ezért azonnal be is rekesztem!

    Sötét.

Folytatjuk…

Magyar Irodalmi Lap


Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák