Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész.
Életpályája
A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, édesanyja Schummayer Teréz (1817–1895)[4] volt.
Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodán kezdte, majd a József Ipartanodát látogatta 1865–1866 között, mestere: Szkalnitzky Antal volt. 1866-ban Berlinbe ment, ahol három évet töltött a Berlini Építészeti Akadémián Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával együtt. Itt tanárai közül Karl Boettichert vallotta mesterének, aki az új építőanyagokról, elsősorban a vas tartószerkezetek szerepéről tartott előadásaival hatott rá. Tanulmányai után 1868-ban ifjú házasként, Primayer Irmával egy éven át beutazta Olaszországot.
Itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Ez időben tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték.
1874–1878 között Franciaországban Clément Parent műtermében dolgozott, ahol számos francia műemlék restaurálásában vett részt. Franciaországi útjában komoly szerepet játszott családi tragédiája is. A fiatalon nősült Lechner hatévi házasság után elvesztette feleségét és két kisgyermekkel magára maradt. 1879-ben Angliában is járt.
Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, és nagyszabású alkotások sorozatát építette. (szegedi városháza, 1882., a Budapesti volt MÁV nyugdíjintézet bérháza az Andrássy út 25. alatt, 1883., a szegedi Milkó-ház). Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelenik már későbbi művészetének több jellemvonása, a népi ornamentika használata.
1889-ben másodízben utazott Angliába. Ezúttal Zsolnay Vilmossal a Kensington (ma Victoria and Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, elsősorban az indiai díszítő elemeket tanulmányozta. Az angol hatásnak is maradt nyoma alkotásai között. (II. világháborúban elpusztult zsámboki kastély)
A szecessziós magyar nemzeti stílus[szerkesztés]
Lechner az építészeti részletképzés tekintetében egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordul. 1891-ben Pártossal együtt megnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola tervpályázatát „Keletre magyar” jeligével. Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltér a hagyományos formavilágtól, ami vegyes fogadtatásra talált. Azonban Lechner – most már Pártos Gyula közreműködése nélkül – tovább haladt az általa kijelölt úton, és 1897-ben megbízást kapott a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épületére.
Letisztult formavilága a Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és 1900. július 1.-én I. Ferenc József magyar királytól megkapta a „királyi tanácsos” címet is.[5]
Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén alkotásnak. Élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása a pozsonyi katolikus Szent Erzsébet templom és plébánia volt (1907–13).
Az idős mestert 1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért (Otto Wagner[6] mellett) nagy aranyéremmel tüntették ki. Haláláig még kapott néhány kisebb megbízást (Domonkos-ház átépítése, Szeged; az Ernst Múzeum bejárata, Budapest; Sipeki Balázs-villa; Vajda Péter utcai iskola), de a nagyobb pályázatokon már nem járt sikerrel.
Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt „A fiatal építésznemzedék seregestől vette körül és követte építészeti elveit, így Lajta Béla, Maróti Géza, Jakab Dezső, Komor Marcell,[7] Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Sebestyén Artúr, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Zrumetzky Dezső, Medgyaszay István, Árkay Aladár”.[8]
„A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is. Építészetének tudatos, elméleti (tanulmányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű.”[9]
Lechner Ödön sírja
Alkotásai
Épületek és pályatervek
- 1870. Batthyány-síremlék pályaterve
- 1871. Budapest VIII. Múzeum krt. 33. Lenhossék József háza (elpusztult)
- 1871. Budapest IX. Soroksári út 62. 1948-as honvédek menháza. (elpusztult)
- 1871–1875. Budapest VI. Bajcsy-Zsilinszky út 43. Mándl Pál háza
- 1871–1872. Budapest V. Sas u. 9. (Egykori Kéksas utca) Primayer János háza (Lechner maga is sokáig lakott itt)
- 1872–1874. Budapest V. Veres Pálné utca 9. Kecskemét város pesti bérháza
- 1871–1874. Budapest V. Szent István tér 3. Bérház
- 1873. Arad. Aradi városháza (terv)
- 1874. Budapest VIII. Fiumei úti temető. Primayer Irma síremléke
- 1874–1875. Kecskemét, Szabadság tér. Kecskeméti Takarékpénztár.
- 1875. Budapest, Városliget, Korcsolyacsarnok (1893-ban lebontották)
- 1880. Zombor, Iskola
- 1882. Kecskemét, Városi fürdő (nem épült meg)
- 1882–1883. Szeged, Roosevelt tér 5. Milkó-palota.(MŰEMLÉK)
- 1882–1883. Szeged, Széchenyi tér 10. Városháza (MŰEMLÉK)
- 1882–1884. Budapest, VI. Andrássy út 25., MÁV Nyugdíjintézet bérháza, benne volt a Drechsler-kávéház. Később az Állami Balettintézet használta.(MŰEMLÉK)
- 1885–1886. Nagybecskerek, Megyeháza
- 1887. Kecskemét, Rudolf lovassági laktanya[10] (MŰEMLÉK)
- 1888–1889. Budapest, V. Váci u. 11/a Thonet-ház[11](MŰEMLÉK)
- 1888. Mozsgó, Biedermann Ottó kastélya.(1917-es tűzvészben elpusztult, majd részlegesen helyreállították)
- 1889–1893. Szekszárd, Szegzárd Szálló[12]
- 1889–1891. Karlóca, Főgimnázium
- 1890–1896. Kecskemét, Kossuth Lajos tér 1. Városháza
- 1891–1896. Budapest, IX. Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum (MŰEMLÉK)
- 1891–1897. Budapest, X. Templom tér. Szent László-plébániatemplom.[13] (MŰEMLÉK)
- 1892–1893. Szabadka, Leovics Simon palotája
- 1894. Budapest, Ferenc József híd pályaterve
- 1895. Budapest, IX. Berzenczey u. 11. Lechner-ház
- 1895. Kecskemét, Görögtemplom utca. Bazársor.
- 1896–1899. Budapest, XIV. Stefánia út 14. Földtani Intézet https://www.mfgi.hu/hu/node/67
- 1897. Pécel, Korányi u. 8. Lechner Ilka nyaralója
- 1898–1900. Budapest, Bartók Béla út 40. Lechner Gyula háza (MŰEMLÉK)
- 1899. Budapest, Tőzsdepalota (pályázat, nem épült meg)[14]
- 1899–1901. Budapest, V. Hold u.4. Postatakarékpénztár (Ma: Magyar Államkincstár. MŰEMLÉK)
- 1900. Kolozsvár, Lechner Károly villája
- 1902. Pozsony, Postapalota pályaterve, Lajta Bélával [15]
- 1903. Bécs, Gerngross Áruház (tervpályázat)
- 1905. Budapest, V. Széchenyi rkp. Kultuszminisztérium (tervpályázat)
- 1905. Budapest, XIV. Hermina u. 47. Sipeki Balázs Béla villája.(Ma: MVGYOSZ, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székháza)[16] (MŰEMLÉK)
- 1906–1908. Pozsony, Főgimnázium
- 1907–1913. Pozsony, Szent Erzsébet-templom (Kék templom)
- 1909. Sárospatak, Állami Tanítóképző pályaterve [17]
- 1909. Budapest, Várhegy, Erzsébet királyné emlékművének tervei
- 1909–1910. Kecskemét, Víztorony és Rákóczi-emlékmű terve [18]
- 1914. Budapest, X. (Kőbánya) Kőrösi Csoma Sándor út 28-34. Szent László Gimnázium.[19] (MŰEMLÉK)
- 1914. Budapest, VIII. Rezső tér. Ferenc József emléktemplom (tervpályázat. I.díj)[20]
- 1902–1904. Miskolc, Klein-kastély, Lajta Bélával (a II.világháborúban megsemmisült)
Enteriőrök és iparművészeti alkotások[szerkesztés]
- Iparművészeti Múzeum postaládája, kandelábere, kivitelezte Jungfer Gyula
- 1892. Műlaptároló állványok az Országos Képtár részére (kivitelezte Jungfer Gyula
- 1897. A kecskeméti városháza közgyűlési termének bútorzata
- 1900. A Postatakarékpénztár bútorai
- 1912. Ernst Múzeum bejárati előcsarnokának színes márvány padjai
Emlékezete
- 1928-ban alakult meg a Lechner Ödön Társaság, tagjai között Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Lechner Jenővel, Lechner Lóránddal, Medgyaszay Istvánnal, Neuschloss Kornéllal.
- Szobra áll az Iparművészeti Múzeum előtt, a Margit-szigeti Művész sétány mellett, illetve a kőbányai Szent László téren.[21]
- Mellszobra látható a szegedi Dóm téri pantheonban
- A fővárosban egy fasor, több városban (például Szegeden és Kecskeméten) pedig utcák őrzik a nevét.
- Hamvai a Fiumei úti Sírkert 28. parcella díszsorának 19. sírhelyén találhatók.[1]
Képgaléria
-
Szegedi Városháza (1882-83)
-
A kőbányai Szent László-templom (1891-96)
-
Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten
-
Felirat az Iparművészeti Múzeumon
-
Magyar Állami Földtani Intézet (1896-99)
-
Budapesti Postatakarékpénztár (1899–1901)
-
Budapesti Postatakarékpénztár
-
Lépcsőház a Postatakarékpénztárban
-
Bp. XIV. Hermina út 47. (1905)
-
Kék templom Pozsony (1907-13)
-
Szent László Gimnázium (1914–1915)
Lásd még a Wikipédiában
- A Kék templom Pozsonyban
Források
- Ugrás fel ↑ Farkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra
- Ugrás fel ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 1003/1914. folyószáma alatt.
- Ugrás fel ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6WM3-LQ5?mode=g&i=477&wc=M6W2-9ZQ%3A101519301%2C105004701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- Ugrás fel ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6WM3-GZ9?i=482&wc=M6W2-9ZQ%3A101519301%2C105004701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- Ugrás fel ↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 70. kötet – 713. oldal
- Ugrás fel ↑ OTTO WAGNER (1841–1918) az osztrák szecessziós építészet vezető egyénisége
- Ugrás fel ↑ KOMOR MARCELL
- Ugrás fel ↑ Idézet a Magyar életrajzi lexikonból
- Ugrás fel ↑ Idézet Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete könyvből.
- Ugrás fel ↑ Rudolf lovassági laktanya terve. Kecskemét
- Ugrás fel ↑ THONET HÁZ. Bp.V.Váci u.11/a
- Ugrás fel ↑ Szegzárd szálloda a Garay-téren
- Ugrás fel ↑ Szent László plébániatemplom története
- Ugrás fel ↑ Tőzsdepalota tervpályázat II. díj
- Ugrás fel ↑ Pozsony. Postapalota tervpályázat
- Ugrás fel ↑ Sipeki Balázs Béla villája a Hermina úton
- Ugrás fel ↑ Sárospatak Állami Tanítóképző tervpályázat
- Ugrás fel ↑ Víztorony és Rákóczi-emlékmű tervpályázat
- Ugrás fel ↑ Kőbányai Szent László Gimnázium
- Ugrás fel ↑ Ferenc József emléktemplom a Rezső téren. Tervpályázat I.díj
- Ugrás fel ↑ Lechner Ödön köztéri szobrának avatóünnepsége. Szent László Plébánia. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
- Lechner Ödön. Válogatta és szerkesztette Gerle János (Holnap Kiadó, 2003) [2]
- Magyar életrajzi lexikon
- Muladi Brigitta: Lechner Ödön ARTPORTAL
- Lyka Károly: Lechner Ödön mesteriskolája
- A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár (44, 45, 46.oldal. munkáinak tételes jegyzéke.)
![[2]](/wp-content/uploads/2017/01/1845-augusztus-27-en-szuletett-lechner-odon-epitesz-im-16.jpg){kind=link}
Kiegészítő irodalom
- Lyka Károly cikke Lechner Ödönről
- Bálint Aladár nekrológja a Nyugat c. 1914. 12. számában
- Budapest, VIII. Rezső téri – Ferenc József – emléktemplom
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet. 312-323. old. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971)
- Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete. II. kötet. 317. old. (Képzőművészeti zsebkönyvtár. 1980)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete (Szépirodalmi könyvkiadó – BONEX. 1990. 117-127. oldal).
- Bede Béla: Magyar szecessziós építészet. Corvina, Budapest, 2012, ISBN 978 963 13 6055 4
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 868. o. ISBN 9639257044
- Ispánkiné S. Katalin (összeáll.): A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár – Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének, 2005. (Hozzáférés: 2010. május 18.) „Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek”
További kiegészítések
A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Ödön témájú médiaállományokat.
- Földtani Intézet
- Kőbányai Szent László templom
- Szekszárd. Garay étterem
- A századforduló három évtizede
- SZECESSZIÓ. Ödön Lechner in Budapest
- Lechner Ödön, a magyar stílusú szecesszió úttörője
- MÁV Nyugdíjintézet bérháza az Andrássy úton
- Lechner Ödön villaterve
- Épületeivel új irányokat adott a fejlődésnek ARCH-tv
- [3]
|
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lechner_Ödön&oldid=17829414”
Kategória:
- Szecessziós építészek
- Magyar építészek
- 1845-ben született személyek
- 1914-ben elhunyt személyek
- Magyar Örökség díjasok
Magyar Irodalmi Lap