kedvesem, aludj nyugodtan a párnámon
én majd virrasztok és nézlek téged
sokat játszottunk egymással
a vodkásüveg félig van s az éj éppen tetőz
cigarettád is van kettő
ami vicces volt veled és szexis
az okos beszélgetések s a filmek a francia könyvtárból
mint elmúlt évszakok
neked más szeretőid lesznek
s én újabb versikéket írok
aludj nyugodtan a párnámon
kedvesem
kíváncsi vagyok hogy fiús melled
mint a Baudelaire mulattjáé
fordul-e felém valaha
kíváncsi vagyok hogyan viselkedsz holnap az állomáson
van gőzöd a világról?
nem fogod megtudni soha, mint ahogy én sem
vonszoljuk kerekein bőröndjeinket a peronon
s aztán levelezünk még a nyárig
szemüveg nélkül olyan bamba vagy
telihold van, emlékszel a 21-es ablakán át néztük
kifogtunk sok szép napot és sokat szeretkeztünk
de az egész mint elmúlt évszakok
te elkápráztatsz másokat is a remekléseiddel
s én újabb versikéket írok
Magyar Irodalmi Lap