Gömör vármegye

A Gömör vármegyével kapcsolatos térképek: 1.  a vármegye címere, 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit.

Gömör vármegye teljes neve Gömör és Kishont vármegye volt, miután a Gömör és a Honttól elválasztott Kishont vármegyét 1802-ben egyesítették.

Trianonban a vármegyének több, mint 90 %-át Csehszlovákiának juttatták. Magyarországon maradt például Putnok. Ez a határ menti sáv ma a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.

    

                                       

1   –   Ajnácskő várrom

Ajnácskõn egykor vár volt, melynek mára szinte nyoma sem maradt. Pedig még egy mondát is feljegyeztek a várról, amely szerint a nevét Huba vezér lányától, Hajnácskától kapta. A történelmi feljegyzések tanusága alapján azonban a vár csak az 1300-as évek elején épült föl. Számos ismert történelmi család váltogatta egymást a vár uralmában: a Széchenyiek, a Salgaiak, Palócziak, a Balassák. A török kétszer is megülte, közben a Lorántffy, majd a Széchy család birtokolta. Amikor a XVII. század közepén végleg kiverték a törököt a várból, a vár végleg elpusztult.

                

                

                            

2   –   Sőreg várrom és falu

                                       

                           

    

                                       

3   –   Almágy kat. templom

                                       

                                       

                

                

4    –   Serke – kastély romja

                                       

                

                

                                       

5   –   Serke ref. templom

                                       

                           

    

                                       

6   –   Jánosi bencés templom

                                       

Rimajánosi: híres bencés templom. A faluban még van egy nagyon feltűnő díszes kúria is.

Rimaszombat

Főtér kat. templom, ref. templom és Ferenczy István szobor, Vármegyeháza, 21. és 22. számú épület.

Tompa Mihály tér és Tompa Mihály szobor és Petőfi Sándor szobor

       

        

                                       

7   –    Rimaszombat főtér városháza

                                       

                

                

                                       

8   –    Rimaszombat Tompa Mihály tér Tompa Mihály szobor

                                       

                

                

                                       

9   –   Orlajtörék ev. templom

                                       

                           

    

                                       

10    –   Orlajtörék ev. templom belső képek

                                       

                           

    

                                       

11    –   Nagybalog – Koháry-Coburg-kastély

                                       

       

         

                          

12    –   Derencsény – mese faszobrok

                                       

                           

    

                                       

13    –   Derencsény ev. templom

                                       

                

                

                                       

14    –    Karaszkó kerített ev. templom

Karaszkó, Kiéte. Mindkét helyen jelentős kerített ev. templom. Különösen értékes freskók.

           

                           

    

                                       

15    –   Kiéte kerített ev. templom

                                       

                           

    

                                       

16    –   Rimabánya            

Rimabánya. Kerített ev. templom nagyon értékes Szent László-freskókkal

    

  

                                       

17    –    Rimabrézó – kishonti vármegyeháza

Hont vármegyénél szó volt arról, hogy Nógrád vármegye megalakulásakor kettészakították Hontot. Az eredeti Hont keleti szélén, a Rima völgyében alakult ki a Kis-Hont vármegye, amely a XIX. század eéejéig létezett, amikoris Gömörhöz csatolták. Nos, ennek a Kishont vármegyének Rimabrezóban levő vármegyeházát láthatjuk ezen a képen.  

                           

   

                                       

18     –    Tiszolc

                                       

                           

    

                                       

19   –   Murány vára

                

A Murányi vár is, mint annyi régi magyar vár a tatárjárás után épült. Az első századokban a környék nagy családja, a Bebekek uralták. Hogy értékeljük e család hatalmát, röviden felsorolom legfőbb váraikat: Murány mellett Pelsőc, Krasznahorka, Torna, sőt a Kék túra vándorlói által jól ismert Szádvár is, mind a birtokukban volt. 1441-ben, miután a csecsemő V. László király ellenében Jagelló Ulászlót választották meg királynak, aki aztán Várnában esett el, V. László özvegy anyja a huszita Jiskrát behívta Észak-Magyarországra a maga védelmére és neki adta Murány várát. Ezzel kezdődött el a „Csehek Magyarországon” vagy a „rabló csehek” világa, kiknek kiűzése még Mátyás királynak is nagy nehézséget okozott. Mohács után újabb hírhedett rabló, a Tiszolcon már említett Basó Mátyás kaparintotta meg a sasfészket. Innen rabolta a környéket, verette a hamís pénzt. I. Ferdinándnak szabályos hadjárattal kellett legyőznie. Végül Basó Mátyást elfoglalt vára udvarán fejezték le 1549-ben.

A következő évszázadban szerzett azonban igazi hírnevet a vár. Ekkor a várat a nagyhatalmú Széchyek uralták. 1644-ben az európai Harmincéves háború egy mellékfrontjaként a Felvidéken is háború dúlt. Itt a református I. Rákóczi György erdélyi fejedelem katonái küzdöttek a katolikus Habsburgok csapataival. Ebben az időben a Széchyek a fejedelem oldalán álltak, és ezért a várat a király egyik vezére, Wesselényi Ferenc megostromolta. A Széchy Mária, a három Széchy-lány egyike ostrom közben megismerte Wesselényit és átjátszotta a daliának a várat. A történetet a kor divatos költője – maga is várkapitány, Balog kapitánya, de egyben ügyvéd is -, Gyöngyösi István énekelte meg a Márssal társalkodó Murányi Vénusz néven, és ez a mai szóval bestseller diadalmasan bejárta az egész országot. Eddig dióhéjban a híres és romantikus szerelmi történet, de nekem rossz szájízem van tőle. Hiszen Széchy Mária csak árulást követett el, és az a szerelem is gyanús. Elvégre Wesselényinek egy várat és hírnevet hozott és Széchy Mária sem panaszkodhatott. Később nádor felesége lett, akinek halála után igaz, hogy Kőszegre száműzték. Ott is halt meg, sírját Kőszegen ma is meg lehet találni. Wesselényi korábbi házasságával azonban találkozunk Sztrecsnó váránál is, ahol Bosnyák Zsófia igen csak gyakran várta vissza az egyre többet távol levő férjét.

Murányt pár évtizeddel később Thököly kétszer ostromolta meg. A Rákóczi-szabadságharc után került a vár Koháryak kezébe.

                           

   

                                       

20    –   Nagyrőcze – az első szlovák gimnázium épülete

                                       

                

                           

                                       

21  –   Hizsnyó kat. templom – bent értékes freskók

                                       

                           

    

                                       

22    –    Jolsva Koháry-Coburg-kastély

                                       

                           

    

                                       

23  –   Kövi ev. templom

Északkelet-Gömör szegény környezetében is megtaláljuk a gazdagabb múlt megmaradt részleteit.                      

                           

   

 

                                       

24    –    Szirk régi templom

                                       

                

                

                                        

25    –   Szirk régi kohó

Magyarország iparának legkorábbi maradványai közé tartozik a szirki kohó.            

                

              

  

                                       

26    –   Ratkó ev. templom

                                       

                

                

                                       

27  –   Süvéte körtemplom

A süvétei körtemplom ismereteim szerint az egyik legnagyobb körtemplom.            

                

        

        

                                       

28    –    Sajószentkirály Pletrich-kastély

                                       

                

               

                                       

29    –    Hanva ref. templom

                                       

                           

    

                                       

30     –    Hanva – ref. templom kert – Tompa Mihály szobor

                                       

                           

    

                                       

31     –    Hanva – ref. templom kert – Tompa Mihály sírja

                                       

                

                

                                       

32      –     Tornalja kerített ref. templom

                                       

                           

    

                                       

33    –    Sajógömör – Mátyás király kapás szobor

Mátyás király híres gömöri történetére emlékeztet a sajógömöri szobor: Mátyás király kapálással megizzasztotta a parasztokon gúnyolódó nagyúrakat.                 

                

                           

    

                                       

34    –       Pelsőcz ref. templom

                                       

                           

    

                                       

35      –      Csetnek ev. templom

Csetneken született a XIX. századi magyar festőművészet nagy alakja: Madarász Viktor.

Csetnek és környéke különösen gazdag középkori freskókban: Csetnek freskók gazdagságát rejtő temploma, a szomszédos Gecelfalva és Mártonháza falfestményei, Süvéte nagyméretű körtemploma.

                           

                           

    

                                       

36 –           Gecelfalva templom belső freskók

                                       

                           

    

                                       

37 –           Martonháza templom belső freskók

                                       

                

                

                                       

38    –   Vígtelke ref. templom

                                       

                           

    

                                       

39      –      Szilice

                                       

                           

    

                                       

40    –    Szilicei fennsík képek

                                       

    

A Rozsnyói medence és Rozsnyó Erdélyi János leírásában:

Nagy élmény volt a minden oldalról meredek falú hegyoldalak közé zárt Rozsnyói medence látványa. A múlt század elsõ felének neves irodalmi polihisztorát, Erdélyi Jánost, a költõt, kritikust, filozófust, népdalgyûjtõt és útirajzírót is bámuló sorokra késztette a látvány. Igy írta le Rozsnyó környékét:

„…a Rozsnyóra vivõ három nagy országútat írom le… Elsõ a szepességi út, mely nehéz járatú hegyeken-völgyeken vezet, s legnehezebb pontja különösen a Nyilec, határhegy Gömör és Szepes között. Magas tetõn áll meg az utas, s kilátása nyílik mindenfelé; valóban el kell bámulnia, midõn a mélyen ülõ völgyben csaknem lábai alatt látja útjának folytatását. Lejtõs kanyargással végre csigaúton leérünk a völgybe, hogy ismét hegyek és homályos erdõk között, mintegy bujdosóban járjunk Veszverésig, hol szelíd és barátságos völgyi útra bukkanunk ki. Másik út Tornából, szinte magas, de kényelmes és honunkban páratlan, neve szoroskõ. Utazók mondják, hogy a simplonival vetélkedik. Sziklahegy oldalában van az vágva, fejszédítõ magasan a völgy fölött, mellé erõs kõfal húzva, melybõl roppant teknõkint állanak ki a félkör vascsatornák, s zápor idején vízöntõ bõséggel zuhatag módjára okádják le az esõvízet a völgy mélységébe. Még látszik a régi út, mely Körtvélyes felé vezete a hegy oldalán; kerékvágása oly mély, az út maga oly szoros vala, hogy kétszekér egymásnak ki nem térhetett; csak ez is eléggé mutatja, mint szerettek egy nyomon járni a régiek. A hegy tetejérõl látszik a rozsnyai völgy, mint egy csésze. Balra Hosszúrét, Andrássy György gróf és gömöri fõispánhelyettes laka; odébb Jólész; efelett a hegy oldalán néhai Császár András, Gömör egykori híres fõjegyzõjének s valóban nagy tudományú férfiúnak magánya, hol könyveinél fennvirrasztgatott. Jobbra Várallya, egy kis kerek szirthegyen épült lovagi várral, a tisztelt gróf birtokában; melyrõl megjegyzendõ, hogy itt verték a pro libertate köriratú pénzt, jelenleg pedig benne egy múmiatest, mint mondják, Szeredi Zsófiáé szemlélhetõ. Orcája húsa most is puha.

A hegy tövében fekszik Hárskút, még Tornához tartozó falu, hová, mint a szepességi úton csigaút hoz le s tesz által Gömörbe.

Az alföldi út Rozsnyóra völgyön nyúlik. A szép és kies vidékû Tornallyán felül mindig szorosb lesz a láthatár, mígnem Pelsücöt elhagyva, mintegy siralom völgyébe lép az utas, két hirtelen felszökõ hegy közé. Csak az eget látni fejünk felett. Sohasem tudjuk, hol jutunk majd nyílt vidékre; de az út jó, mint Gömörben mindenütt, azon részét kivéve, hol alispán nem lakott; a völgyben ipar és szorgalom elõmeneteles nyomai: gyönyörû vashámorok; s öröm az utazás! Az ember eléggé látja ugyan kicsiségét s napjai parányi számát a hegyekéhez képest, de õszinteséggel vallom meg, oda akarék illeni a két hegy közé képzelgõ fejemmel, mintegy harmadiknak társaságukba. Mit nem képzel az ifjú, midõn az út még jó!”

A már említett Erdélyi így emlékezik meg Rozsnyóról:

Rozsnyónak négyszögletû, nagy és nem tiszta piaca közepén egy öreg templom emelkedik új meszelésben. Ennek tornyában lakik az õr, ki lekiáltja, mint szokás, a dicsértesséket és az idõ állását vagy inkább járását, ha pedig el találna szunnyadni, azonnal fölébe csengetnek a városházától, honnan egy hosszú sodrony nyúlik fel a toronyba, mint egy nagy ruhaszárító zsineg. A piac körül emeletes házak; néhánynak szentek szobraival, de legfeltûnõbb a püspöklak. A templom tövében kurta kocsmák és szatócsboltok vannak; s ez bármennyire meglepje is a püspöki város látogatóját, róla nem egykönnyen tehetni, mivel a városnak, mely maga is másé, nincs egyebe, mint e föld alatti és feletti lyukak, s tudjuk a sajátjogért, habár kis kurta kocsma jár is utána, mit nem tesz a mai ember. Kövezete lélekrázó fatalis. Építészeti szerkezetére nézve a város régi középkori; piacán kivül zigzug. Én ebben azon egyenetlen viszonyt kezdém látni, mely az önzés szájából kezdet óta hallható, melyet legelsõben Kain monda: „õrizõje vagyok én az én atyámfiának ?”, azaz: mit gondolok én mással, csak nekem legyen jól, ha nem tudom, hogy a régi világ nyílt és világos utcák helyett sötét sikátorokkal is beérte, s a polgár éppen oly kegyes érzéssel szorongott házában, mint a barát fapapucsban. Kapuja nem régen rontatott le; boltozatán bányászcímer ékeskedett, de a városnak Rozsnyó-Bánya neve kikopott az életbõl. Itt hajdan gazdag bányák míveltettek, s mondják, hogy a város egészen alá van ásva, s egyedül az imádság tartja még.

Népjellemét vizsgálva, legszembetûnõbb, mit a (városba vezetõ) három út elõre hagya sejtetni, hogy e városban három elem, magyar, német, tót csap össze, minek a mai világ szerint az életre is van kevés befolyása.

    

    

                                       

41 –           Rozsnyó Főtér

Rozsnyó: Andrássyak ispotálya, püspöki székesegyház.

Főtér: Városháza, Ferencesek, falfestményes sarokház, Püspöki palota, Diák-templom, Andrássy Franciska-szobor.

Rozsnyó viszonylag jobban megőrizte a múlt hangulatát, de a nagy négyszögletes főtéren kivül nem sok maradt meg bennem a városból – a bányászoknak a Főtéren kívüli gótikus templomán kívül.

                                       

                

                           

                                       

42     –     Rozsnyó Főtér Ferencesek

                                       

                           

    

                                       

43     –       Rozsnyó püspöki székesegyház

                                       

                

                

                                       

44    –     Hárskút kat. templom

                                                               

            

   

                

45     –    Krasznahorka vár

Krasznahorka vára: a híres Andrássy-kastély tetőzetét felelőtlenséggel 2011-ben (?) leégették.

                                       

                           

    

                                       

46      –      Krasznahorka Andrássy-mauzóleum

                                       

                           

    

                                       

47     –      Dernő Andrássy-vasmű maradványa (kérdéses)

                                       

                           

    

                                       

48    –    Lúcska huszita templom

    

    

                                       

49    –    Betlér Andrássy-kastély

                                       

                           

    

                                       

50      –      Olaszpatak Andrássí-kúria (Andrássy Gyula szülőhelye)

                                       

                           

    

                                       

51     –    Dobsina plébániatemplom

                                       

                

                

                                       

52    –    Dobsina melletti meddőhányó

                                       

                

                

                                       

53     –    Dobsinai jégbarlang

                  

                

     

           

                                       

54    –    Garamfő  (Telgárt) – gkat. templom

Garamfőn, az Alacsony-Tátra keleti végét jelentő Királyhegy lábánál épült falut az egykor itt birtokos Koháry hercegek alakították ki. Ruszinokat telepítettek ide. Egyszer Garamfőn átutazva külön megnéztem a templomot és valóban a ruszinokra – és nem szlovákokra – jellemző görögkatolikus oltárfalat találtam bent a templomban.                       

Magyar Irodalmi Lap