
10. Jelenet
Függöny elé belökdösi néhány diák (néhányuknál fegyver van) Nagy Pistát. A diákok közt van Tóth Tibi.
NAGY PISTA
Mi a fenét akartok tőlem? Az Isten…
TÓTH TIBI
Isten nevét hiába szádra ne vedd! A kiszabadult Mindszenthy bíboros első parancsa ez volt.
NAGY PISTA
Én csupán imádkozni akartam…
TÓTH TIBI
Azt tedd!
A diákok Nagy Pistát oldalt lökdösik, az egyik elővesz egy kendőt.
NAGY PISTA
Most mit akartok?
TÓTH TIBI
Meghalt a forradalmunk! Te is meghalsz, te gyáva!
DIÁKOK EGYÜTT
Utolsó golyóink a gyávákba!
NAGY PISTA
Ti miért ellenem harcoltok?
TÓTH TIBI
Parancs volt!
NAGY PISTA
Kitől?
TÓTH TIBI
Azt nem tudjuk!
NAGY PISTA
Követelem, hogy…
TÓTH TIBI
Fogd be a szád!
NAGY PISTA
(csendesebben)
Szóljatok Székán Gyurinak!
TÓTH TIBI
(lehajtja fejét)
Megsebesült.
DIÁK
Elfogták.
TÓTH TIBI
Sebesülten elfogták.
DIÁKOK EGYÜTT
Vallatják!
TÓTH TIBI
Gulagra vitték!
DIÁKOK EGYÜTT
Talán már meg is halt!
NAGY PISTA
És ezért kell nekem is meghalni?
TÓTH TIBI
Ezt hallgasd meg!
(elővesz egy röplapot)
„Hazafiak! Ezekben a nehéz időkben, mikor hazánk szabadságért küzd, minden magyarnak úgy kell viselkedni, ahogy e nehéz időkben hazánk megkívánja. Mindenki álljon helyt hazafiasan. Kelt Budapest, 1956. november 4. Magyar Forradalmi Ifjúság.”
(büszkén hozzáteszi)
Ezek vagyunk mi!
Hangosbemondó hangjai:
„Figyelem, figyelem! A mai napon Nagy Imre bejelentette az ország semlegességét! A kormány megtiltotta a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szembeni ellenállást. Figyelem…”
Diákok összenéznek.
TÓTH TIBI
Most van harc, vagy…
NAGY PISTA
Szerintem menjünk haza.
A diákok lehajtják fejüket és széjjel oszlanak. A színen egy puska marad, meg egy piros-fehér-zöld karszalag, ledobva.
IDŐSEBB NAGY
(jön sietve, már nincs nála fegyver, se karján nemzetiszín szalag)
Ó, fiam, annyira aggódok!
NAGY PISTA
Apa! Édesapa! Mi lesz velünk?
IDŐSEBB NAGY
(körülles)
Én nem is voltam itt soha. Én megyek nyugatra.
NAGY PISTA
És nagymama?
IDŐSEBB NAGY
Gyertek ti is!
NAGY PISTA
Nagymama sosem menne el.
IDŐSEBB NAGY
Aki öreg, maradjon! De te fiatal vagy. Előtted az élet! Itt milyen életed lesz? Nyugaton a bátraké a világ!
NAGY PISTA
Az olyan bátraké, akik menekülnek?
Idősebb Nagy felhorkan, majd legyint és kisiet.
Nagy Pista tétován áll.
Hangosbemondó hangjai:
„Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka felszólított minden ellenállót, hogy azonnali hatállyal tegye le a fegyvert és szüntessen be minden ellenségeskedést…”
Géppisztolysorozat.
Hangosbemondó hangjai:
„Felhívás a magyar néphez! Nagy Imre kormánya szétesett, ténylegesen nem létezik többé. Az országban zűrzavar van és a népellenes erők büntetlenül végzik aljas ügyüket. A fennálló helyzetben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságához fordult azzal a kéréssel, hogy nyújtson segítséget az ellenforradalmi erők felszámolásában, a rend, az ország békéjének és nyugalmának helyreállításában. A szovjet csapatok parancsnoksága és mi, szovjet katonák és tisztek, készek vagyunk megadni magyar testvéreinknek ezt a segítséget…”
Nagy Pista fejét lehajtva kimegy.
11. Jelenet
Függöny.
A színen Nagyék lakása. Nagy néni az asztal mellett kuporog. Ajtónyitás zaja.
Nagy Pista jön be.
NAGY NÉNI
(felugorva)
Ó, hogy aggódtam értetek! Csak ti vagytok nekem…
(Nagy Pista háta mögé néz)
És apád?
Nagy Pista megrázza fejét.
NAGY NÉNI
(felkiált)
Meghalt? Megsebesült? Elfogták? Hol van, hol…
NAGY PISTA
(megfogja Nagy nénit)
Nyugi! Él!
NAGY NÉNI
(Nagy Pistára néz)
Akkor miért mondod ilyen szomorúan?
NAGY PISTA
Nyugatra ment.
NAGY NÉNI
Miért?
NAGY PISTA
Élni. Ő így mondta.
NAGY NÉNI
És mi?
NAGY PISTA
(megsimogatja nagymamáját)
Mi is. Mi is! Bízz Istenben.
Az asztalon recsegni kezd, majd feléled a rádió adó-vevő.
VIRÁG ANNUSKA
(hangja a rádióból)
Budapest! Budapest! Hallasz?
NAGY PISTA
(a rádió adó-vevőhöz ugrik)
Hallak! Hallak! Ki vagy?
VIRÁG ANNUSKA
(hangja a rádióból)
Nyíregyházáról beszélek!
NAGY PISTA
(izgatottan)
Akkor veled beszéltem múltkor is…
VIRÁG ANNUSKA
(hangja a rádióból)
Nem tudom. Most nem zavarnak. Elsején vagy másodikán, vagy nem is tudom már, milyen napon az oroszok teljesen elözönlötték a várost. A Debreceni utcán vagy az Állami Áruháznál valakik rájuk lőttek. Egy teherautó felborult… Az oroszok az emberek közé lőttek. Pedig volt olyan katona, aki Szuezt kereste itt!
NAGY PISTA
(türelmetlenül)
Most mi van?
VIRÁG ANNUSKA
(hangja a rádióból, előbb recsegősen, majd sokkal tisztábban)
Itt… (recsegés) előjöttek a pufajkások. Ez az új ÁVO. A régiekből… Mindenkit elvisznek, aki a felkeléssel szimpatizált. Vagy akire ráfogják… Apát, édesapát is… elvitték.
NAGY PISTA
Sajnálom…
VIRÁG ANNUSKA
(hangja a rádióból)
Veletek mi van?
NAGY PISTA
Nem tudom.
VIRÁG ANNUSKA
(hangja a rádióból)
Itt is minden csak félelem! Apa még hallotta a határon, hogy Erdély-szerte rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Temesvárról, Aradról és több magyarlakta városból kitiltotta a hatalom a külföldieket. Közben viszont tüntetések zajlottak a kolozsvári egyetemen: a diákok demokratikus jogokat és teljes tanszabadságot követelnek.
A rádió adó-vevőből hirtelen sistergés. Nagy Pista mérgesen csavargatja a gombokat.
Egyszer csak élesen felcsattan egy férfihang:
„Budapest körül harcok, a honvédcsapatok, a nemzetőrök és más… (sistergés) erők a Jutadombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál, a Csajkovszkij parkban (sistergés) harcban állnak… (sistergés) Corvin-köz (sistergés) orosz repülők támadják… (sistergés) Nem adjuk fel!”
Csak sistegés.
NAGY PISTA
(maga elé)
Nem adjuk fel!
Csengetnek.
NAGY NÉNI
Jaj!
NAGY PISTA
(feláll)
Nyugi!
NAGY NÉNI
Félek! Téged féltelek!
Nagy Pista kimegy, majd Tóth Tibivel jön vissza.
TÓTH TIBI
(illedelmesen köszön)
Csókolom, Nagy néni!
NAGY NÉNI
Tibi! Mi van odakint?
TÓTH TIBI
(fensőbbségesen)
Nyugalom! Már rend van. Rendet raktunk!
NAGY PISTA
Kik?
TÓTH TIBI
Mi.
NAGY PISTA
De ki vagy te?
TÓTH TIBI
Tóth Tibi.
NAGY PISTA
(megrázza fejét)
Azt tudom. De te már voltál mindenhol.
TÓTH TIBI
(nagyképűen)
Én, kérlek, nagy túlélő vagyok. Mert helyezkedni, fiacskám, mindig, minden korban tudni kell!
NAGY PISTA
(morogva)
Már tudom.
(előbb nagymamájára, majd Tóth Tibire néz)
A többiekről mit tudsz?
TÓTH TIBI
Azért jöttem, hogy elújságoljam, beléphettünk a felnőttek közé. Klári is, meg én is. Tudod, Sóvághó Klári!
NAGY PISTA
Ő él?
TÓTH TIBI
Persze, szép nő, élnie kell. Már mind a ketten az MSZMP teljes jogú tagjai vagyunk.
(felnevet)
Nekünk áll itt a világ! Meg…
(titkolózva körbesandít)
jól jön majd a párttagság, ha kezdődik a számonkérés. Tehát,
(bólogat)
szerintem, te is lépj be! Csak néhány párttag kell, aki a felvételed támogatja. Klári meg én támogatunk, és még Úrbáni párttitkár is azt üzeni, hogy megbocsátott neked.
NAGY PISTA
Megbocsátani? Miért? Én nem csináltam semmit!
TÓTH TIBI
Te csak azt úgy hiszed!
(oldalt dönti fejét)
Akkor? Mit választasz? A jövőt vagy…
NAGY PISTA
A demokratikus jövőt! A magyar nép jövőjét… egy jobb világot!
Tóth Tibi legyint, majd szó nélkül kimegy.
Kintről hangosbeszélő hangja:
„A budapesti szovjet katonai egységek városparancsnokának első számú parancsa, Budapest, 1956. november 6. Azok a személyek, akiknél fegyver van, haladéktalanul szolgáltassák be a szovjet katonai alakulatoknak… Budapest területén az utcán közlekedni csak reggel 7 órától este 19 óráig szabad. Mindenki köteles feltétlenül engedelmeskedni a szovjet katonai parancsnokság járőreinek, és ellentmondás nélkül teljesíteni azok utasításait és parancsait. A budapesti szovjet katonai egységek városparancsnoka, Grebennyik K. gárdavezérőrnagy.”
NAGY NÉNI
(megremeg)
Kisfiam, én úgy félek!
NAGY PISTA
Ne félj, nagymama, szép idők ezek…
NAGY NÉNI
Szépek?
NAGY PISTA
(megöleli a nagymamáját)
Láttuk hullani a csillagokat! És kérhettünk volna a sorstól bármit…
Függöny.
VÉGE
Magyar Irodalmi Lap