Abaúj-Torna vármegye északi része és Kassa
Az Abaúj-Torna vármegyével kapcsolatos térképek: 1. a vármegye címere (nincs meg), 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit.
Az Abaúj-Torna vármegyét 1881-ben egyesítették az Abaúj és Torna vármegyéből. Északi részét Kassa városával együtt Trianon Csehszlovákiának juttatta.
A honfoglaláskor az ezen a tájon megtelepedett kabar eredetű Aba nemzetség adta a vármegyének nevét az Abaújvár közvetítésével. Szent István idején itt alakult meg az Újvár vármegye. Később itt is kialakítottak egy erdőispánságot, melyből a XIII. században a Torna, Sáros és Abaúj vármegye alakult ki.
Kassa, amely ma Szlovákia második városa, a magyar időkben is kulcsfontosságú volt. Különösen a török és a szabadságharcok idején, amikor Kassa Felső-Magyarország fővárosa volt.
Kassa elsőre ma már egy óriási lakótelep (gyökeresen meg is változott a város nemzetiségi összetétele), de a történelmi városmag szépen megmaradt. Erről a részről ad egy vázlatot a következő felsorolás.
Kassa körülbelül a nemzetiségi határon fekszik. Trianon idején zömében magyar város, mára az erős fejlesztés, növekedés hatására határozottan szlovák várossá lett. A múlt század közepén Fényes Elek geographiai lexikonja alapján még vegyes lakosságú volt, a lakosság 40 %-a volt tót, 30 % magyar, 20 % német és 10 % izraelita volt. Kiváncsivá váltam a százötven évvel ezelőtti viszonyokra a Kassával szomszédos falvakban. Kassától északra fekszik a most meglátogatott Kavocsán (Kavecany), amely tót volt és maradt. Hasonlóképpen a keletre szomszédos Hernád melletti Hernádszentistván (Druzstevna pri Hornáde). Továbbra is keletre haladva elérjük a Tarca völgyét és a középkori magyar történelemből jól ismert Rozgonyt (Rozhanovce), amely szintén tót. Ha most a Tarca mentén délre fordulunk, akkor a Rozgonytól délre eső Felsőolcsvárba (Kosické Olsany). Itt már jelentkezett a magyarság, mert Fényes tót-magyar vegyes lakosságúnak jellemezte a falut. A következő falu dél felé Hernádcsány, amely már határozottan magyar. Most térjünk nyugatra, és így a Kassától délre fekvő Enyickébe jutunk. Lakossága Fényesnél tót. Ha innen délnyugatra tartunk, akkor az Arany megénekelte Nagyidára érkezünk, amely ismét magyar. De ha innen északra tartunk, akkor újból tót falvakba érkezünk: Saca (Saca), Bárca (Barca), Malá Ida (Kisida) és Felsőtőkés (Vysny Klatov). És ezzel körbejártuk a Kassával szomszédos falvakat.
A történelmi Kassa három részre osztható: a hosszú orsó alakú Főutcára és a Főutcától nyugatra és keletre eső részre.
Főutca: 10.: Forgách-palota, 12., 21., 23., 25., Fekete Sas vendégfogadó (rajta Kazinczy dombormű), vendégfogadó udvar, 27., Abaúj-Torna vármegyeháza, 28., Püspöki palota, 30., Die kalte Herbig-ház, 32., Henszlmann-ház és Henszlmann Imre emléktábla, 36-38-40-42., 40., Vitéz-ház, 42., Csáky-ház, 48., Hadik-Barkóczy-palota, 59., régi Városháza, 63. szecessziós ház, 65-63-61., 66., Orsolya kolostor, 67., Jezsuita kolostor és templom (benne I. Rákóczi Ferenc és édesanyja sírja), 68., Szepesi Kamara épülete, 70., Abaúj-Torna első vármegyeháza, 72., Csáky-Dessewffy-kastély, 81., Andrássy-palota, 89., Ferences templom és bejárata gótikus kőportál.
A Kassai dóm vagy eredeti nevén Szent Erzsébet-templom a város legközepét uralja.
Külső: északi kapu és az Utolsó ítélet, Rákóczi-kripta, nyugati kapu és Pieta és Veronika kendője.
A Dóm belseje: nagy oltár, gótikus szentségház, Királylépcső, Rákóczi Ferenc sírja.
A Dóm északi oldalán van az Orbán-torony a sok sírkővel, a déli oldalán pedig a Szent Mihály-temetőkápolna.
A Főtéren van a régi Városháza, a Nemzeti Színház.
A Főutcától nyugatra eső részen: Mészáros utca 35., Márai szülőháza Márai emléktáblájával, Mészáros utca Orsolyák temploma, Mészáros utca Domonkosok templom.
A Főutcától keletre eső részen: Fazekas utca Hrnciarska, Kovács utca 34., Tinódi háza Tinódi emléktáblájával, Tömlöc utca Ref. templom, Miklós-börtön és szomszédsága, Rodostó, Malom utca Jakab-palota.
A város nagy fia, Márai Sándor így írt szülőhelyéről:
„Fával fűtött, láda alakú kávédaráló döcögött végig szabályos időközökben a Fő utcán, a város egyik nyaralótelepe, a Csermely felé; évtizeddel a villamosvasút előtt ez a különös, idomtalan közlekedési eszköz bonyolította le a város forgalmát, de ezt is inkább csak nyáron használták a kirándulók. Az első hó betemette az utakat, a kisvasút hónapokra lomtárba került s csak tavasszal vijjogott fel újra a széles utcán ismerős füttye, éktelen, túlzott csöngetése. A hosszú Fő utca – tájékozott emberek „pontosan egy kilométerre” becsülték hosszát – egyik oldalán sétáltak az urak, másik oldalán a cselédek, bakák s a társadalom szerényebb tagjai. Az „úri korzó” közönsége gondosan vigyázott, hogy csak végszükségben haladjon végig az utca proletárfelén; évtizedes, kialakult gyakorlat választotta így ketté á sétáló közönséget, a cselédek maguk is ügyeltek, hogy át ne tévedjenek a túlsó, „úri” oldalra, s csakugyan, miért is „vegyültek” volna éppen az utcán, mikor az élet más területein, egyéb alkalmakkor oly egyezhetetlenül váltak szét, mint a víz és olaj? A „korzó” délben tizenkettőkor kezdődött az utca „úri oldalán” s aztán este hat óra felé verődött újra össze. A dóm sarkán, az Orbán-torony előtti majomszigeten ácsorogtak a jogászok és katonatisztek, a lengyelbundás, fehér kamásnis megyei uracsok, mert a város aranyifjúságának öltözködésén érezni lehetett a közeli Sáros divatját. A színház előtt, a dóm és az egyik Fő utcai grófi palota előtt vonult fel a korzó népe, elegáns, városias tömeg sétált itt az esti órában, s a civil ruhák sötétjéből felvillant néha egy világos folt, a korzózó „fehér papok” krémszínű reverendája. Ezek a kitűnő nevelők mozgalmas, világias társadalmi életet éltek… A korzó állandóan népes volt e kedves papoktól, a rendházi élet szigorából mit sem árult el „világi” viselkedésük; s társadalmi és tudományos munkásságukat éppen úgy áthatotta ez a liberális szemlélet, ez a világias, emberséges magatartás, mint nevelési elveiket.
A püspök úr is a Fő utcán lakott, finom, emeletes, barokk palotában; de őt már ritkábban látta a nép, zárkózottan élt, társaságba nem járt soha s csak a külváros utcáin tűnt fel alkonyatkor törékeny, finom alakja, valamelyik kedves kanonokja vagy udvari papja kiséretében. Ez a püspök nagy úr volt.”
1 – Kassa Dóm külső nyugatról
2 – Kassa Dóm külső délről
3 – Kassa Dóm külső délkeletről részlet
4 – Kassa Dóm északi kapu felső rész
5 – Kassa Dóm nyugati kapu kép részlet
6 – Kassa Dóm nyugati kapu – Pieta és Veronika kendője
7 – Kassa Dóm kapu déli részlet
8 – Kassa Dóm külső – Rákóczi-kripta
9 – Kassa – Dóm vagy Szent Erzsébet-templom belső –
Rákóczi Ferenc sírja
10 – Kassa Szent Erzsébet-templom belső
11 – Kassa – Szent Erzsébet-templom belső gótikus szentségház
12 – Kassa Szent Erzsébet-templom belső Királylépcső
13 – Kassa Főtér képek Jezsuita templom
14 – Kassa Orbán-torony
15 – Kassa Színház
16 – Kassa Főutca középső része
17 – Kassa Főtér régi Városháza
18 – Kassa Főutca 10., Forgách-palota
19 – Kassa Főutca 25., Fekete Sas vendégfogadó Kazinczy dombormű
20 – Kassa Főutca 25., Fekete Sas vendégfogadó
21 – Kassa Főutca 25., Fekete Sas vendégfogadó udvar
22 – Kassa Főutca 27., Abaúj-Torna vármegyeháza
23 – Kassa Főutca 27., Abaúj-Torna vármegyeháza –
Kassai program emléktábla
24 – Kassa Főutca 28., Püspöki palota
25 – Kassa Főutca 30., Die kalte Herbig-ház
26 – Kassa Főutca 32., Henszlmann-ház Henszlmann Imre emléktábla
27 – Kassa Főutca 42., Csáky-ház
28 – Kassa Főutca 48., Hadik-Barkóczy-palota
29 – Kassa Főutca 59., régi Városháza
30 – Kassa Főutca 63., szecessziós ház
31 – Kassa Főutca 65-63-61.
32 – Kassa Főutca 66., Orsolya kolostor
33 – Kassa Főutca 67., Jezsuita templom
34 – Kassa Főutca 72., Csáky-Dessewffy-kastély
35 – Kassa Főutca 81., Andrássy-palota
36 – Kassa Főutca 89., Ferences kolostor
37 – Kassa Főutca 89., Ferences templom
38 – Kassa Főutca 89., Ferences templom bejárat gótikus kőportál
39 – Kassa Főutca Immaculata-szoborcsoport
40 – Kassa Fazekas utca Hrnciarska
41 – Kassa Fazekas utca Rodostó-ház és udvara
42 – Kassa Kovács utca 34., Tinódi háza
43 – Kassa Malom utca Jakab-palota
44 – Kassa Malom utca Mlynska
45 – Kassa Miklós-börtön szomszédsága
46 – Kassa Miklós-börtön
47 – Kassa Mészáros utca Orsolyák temploma
48 – Kassa Mészáros utca Domonkosok templom
49 – Kassa Mészáros utca 35., Márai szülőháza
50 – Kassa Mészáros utca 35., Márai emléktábla
51 – Kassa Szent Mihály-temetőkápolna
52 – Abaújszina ref. templom
53 – Csécs ref. templom
54 – Csécs ref. templom belső – freskók
55 – Jászó premontreiek
Jászót a méltán híres Jászói premontrei kolostor nagy barokk épülete uralja – illetve a cigánykérdés…
56 – Mezencéf templom
57 – Szepsi kat. templom
Kat. templom gót kapuval. A templom bejáratánál ki van írva, hogy itt volt Herkó páter. Van egy mondás, hogy még Herkó páternek sem…
58 – Tornaváralja kat. templom (kerített) részlet
59 – Torna vára várromok
Torna vára elhanyagolt növények benőtte romok nagy mészkőtömbökből. A kilátás a várból felejteti a mászás izzadságát: nyugatra ugyan egy nagy cement mészmű ontja füstjét, és mellette a hegy is csonkára mart a bányászattól, de különben a völgy két oldalán meredek karsztos hegyoldalak emelkednek.
Torna vára valamikor Torna vármegye székhelye volt, de ez a vármegye később egyesült Abaújjal. Ezt a várat is a tatárjárás után építették föl.
60 – Szádelő novemberi képek
A környék lakossága itt magyar, palóc tájszólásban beszélnek.
Végigmentünk a Szádelői völgyön. A Tordai hasadékhoz hasonló, csak a fák miatt alulról kevésbé látszanak a sziklák. Közben erősen emelkedtünk a patak mellett vezetett egysávos aszfalton.
70 – Petőszinye
A Szinyei-Merse nemzetség egyik ősi központja volt.
71 – Rozgony
Rozgonyban volt az 1312. évi sorsdöntő rozonyi csata, ahol Károly Róbert katonái és a kassai polgárok legyőzték Aba Amadé seregét. Ezzel elkezdődött a kiskirályságokra szétesett Magyarország újraegyesítése. A nagyon jelentős csatának egyébként ma ebben a szlovákok lakta, jómódúnak tűnő faluban nincs semmi nyoma.
Ahhoz képest, hogy Rozgony sem jelenleg, sem a múltban nem volt több egy átlagos falunál, a valószinűségszámítás szabályait szinte cáfolja, hogy kétszer is bekerült a magyar történelembe. Először is a középkor egyik leghatalmasabb családja, a Rozgonyiak a falutól kapták a nevüket (ami mellesleg jelzi, hogy melyik név a régebbi, Rozgony vagy Rozhanovce). Azt hiszem, Arany János balladája, Rozgonyi Cecilia szinte mindenkinek eszébe jut. Másodszor pedig Rozgony mellett zajlott le a középkor magyar történelmének egyik sorsdöntő csatája, amely hosszú időre meghatározta az ország sorsát.
1301-ben ugyanis meghalt az utolsó Árpádházi király. A megürült trón betöltésére több leányági leszármazott jelentkezett, akiknek versenyét a nápolyi és Anjou, Habsburg, Árpádházi ősökkel büszkélkedő Károly Róbert nyerte meg. Az ifjú Anjou király a trón elnyerése után megkezdte szívós küzdelmét a XIII. században rendkivüli hatalomra szert tett tartományok úrak ellen. Ez a kor volt ugyanis a mindenki által ismert Csák Máté kora. A döntő ütközetet Rozgonynál ugyan nem Csák Máté ellen, hanem egy másik tartományúr, Aba Amadé fiai ellen vívta a király serege, mégis e csata után leáldozott Csák Máté és a többi tartományúr hatalma is, és Magyrországra a fényes Anjou-korszak köszöntett be.
A Rozgonyi csatát a Képes Krónika így örökítette meg:
„Az Úr ezeháromszáztizenkettedik évében, amikor Károly király a <Sárosnak> nevezett királyi várat – amelyet Máténak, a nagy hatalmú főúrnak <Csák Máté> a megbízásából Miklós fia, Demeter tartotta birtokában – saját haderejével ostromolta, ez a Máté, Trencséni Péter fia ezerhétszáz lándzsás zsoldoskatonát és az egész haderejét a király ellen küldte Demeter megsegítésére, hogy a túlerővel messze elűzze a királyt a vár alól. A sereg vezéréül az említett Demetert és a Szépnek vagy Nagynak nevezett Abát jelölte ki.
Amikor a király hallott a jövetelükről, úgy gondolta, hogy nem tus ellenállni nekik, ezért visszavonult Sepesbe. A sepesiek pedig hűségesen adtak neki lovasokat és gyalogosokat, a király ezekkel merészen megtámadta ellenségeit. Időközben ezek a Kassának nevezett várost kezdték ostromolni Amadé nádor halála miatt, akit Kassán a kassai németek, vagyis inkább szászok ártatlanul meggyilkoltak. Amikor a felderítők jelentették a király jövetelét, otthagyták a várost, és bátran a királyi sereg elé vonultak. A király is, meg ők is nagyon siettek a csatára alkalmasabb terep felé, s ezt a helyet ők foglalták el először. Közben a király a Haruad mellett egy völgyben seregével először meggyónt, és megkapván a föloldozást magához vette az Úr testének szentségét a keresztesektől, és minden tekintetben felkészültek a halálra.
Amazok pedig, a béke legádázabb ellenségei, fegyvereiket felöltve egy hegy ormáról leereszkedtek az előbb említett völgybe, akirály elleni harcra készen; és ennek a hegynek oldalában, Szent Vitus és Modestus ünnepén, pénteki napon olyan öldöklő csatát vívtak, amilyen a tatárok ideje óta nem volt Hungáriában.”
72 – Ránkfürdő – Herlány – gejzír
A gejzír szabályos rendszerességgel tör ki. Várható idejét jelzik.
Magyar Irodalmi Lap