… Kálnoky László emlékére
                Hová lettek a családi ereklyék,
                tűnt idők omlásos meredélyein
                ki fogja megtalálni őket?
                Ki tudja megmondani
                rozsdás zubbonygombról,
                viselőjének voltak-e vágyai,
                s ruhájában mit rejtegetett
                az összerogyó férfi?
                Cserépdarabokból ki tudja
                a szerelmet s a gyűlöletet
                összerakni, mitől az értelem
                örülni tud és ölni?

Hová lett Emese álma,
                csodaszarvast űző testvérpár
                mitikus vágya? Ha eljönne
                végre égi rendnek földi mása,
                Orion csillagporából mit rakna
                ma össze Nimród unokája?
                Nincs már díszes kutyabőr,
                csak jónások vannak és Isten haragja.
                Nincs menekvés, hova
                bújhatunk, csupa megszégyenítő,
                be nem teljesült jóslatok.

És mégis az kell, ami nincs,
                – árnyékot adó tök is kincs –
                ereklyetemető és jónások,
                akik nyugtatnak és fennen hirdetik:
                szellemképüket az utódok őrzik.

  Magyar Irodalmi Lap