Lechner Ödön emléke képekben

Lechner Ödön, a magyar építészet egyik legnagyobb alakja 1914. június 10-én halt meg.

Lechner Ödön szobra egyik fő műve, az Iparművészeti Múzeum bejárata mellett található.

Lechner Ödön sírja budapesti Fiumei úti temetőben található.

Lechner Ödön akkor kezdte pályafutását, amikor a historizmus stílusa már leáldozóban volt. A legtöbb építész – egész Európában – ellenhatásképpen megtagadta a historizmus díszítettségét, lecsupaszította épületeit. Lechner Ödön nem ezt az utat követte, ő a nemzeti stílust óhajtotta kialakítani és diadalra juttatni. Azt remélte, hogy ha Magyarországon mindenütt a magyar nemzeti stílus épületeit lehet majd látni, az sikeresen fog hozzájárulni majd az ország magyarosodásához.

Lechner Ödön írja 1911-es önéletrajzi vázlatában:

„Az Európa-szerte megindult modern mozgalom, a „szecesszió”, mely a formaadásnak nagy, gyakran szélsőséges szabadságot adott, erősen segítségemre volt fölszabadulásomnál. A Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár tanúi e kor vajúdásainak.”

„Az angol és francia művészet nemzeti jellegéről fölösleges beszélni, az „alles deutsch” mindinkább hangos lesz Németországban, Bécs egy speciális osztrák művészettel az egész világ elismerését vívta ki, az oroszok tovább építenek a hajdan kigúnyolt nemzeti tradíciókban, svédek, norvégek, finnek mind nemzeti különállóságukat dokumentálják művészetükben, miért volna hát éppen csak egy magyaros törekvés lehetetlen, miért volna a magyar törekvés zárkózott sovinizmus?”

Vélemények Lechner Ödön művészetéről:

Gerle János a Lechner Ödönről szóló válogatás előszavában a nagy művészről mint a magyar építészettörténet talán legjelentősebb, máig érzelmi viharokat kavaró személyiségéről ír.
„… a 80-as évektől a világháborúig terjedő emberöltőnyi idő alatt más gondolatok is jelentkeztek. Ellenzékiek. Újra feltört a gondolat, hogy a magyarságnak miért nincs saját építőstílusa.”

„… felvetődött művészi körökben az a kérdés, hogy miért ne lehetne a magyar nép páratlanul gazdag díszítőművészetéből egy új magyar iparművészetet, sőt egy magyar nemzeti építőstílust kiérlelni? Lechner Ödön 1884-ben az Andrássí-úti Drexler-ház kávéházának bútorain magyaros, virágkelyhes ornamentumokkal próbálkozott.”

(3) Magyarország építészetének történetében magyarázatot kapunk arra, miért alkalmazott Lechner Ödön keleties formanyelvet az Iparművészeti Múzeum épületénél.

„A magyarság ezer évvel korábbi monumentális építészetéről nem állt rendelkezésre bizonyító erejű leletanyag. Lechnerre azonban meggyőző erővel hatott Huszka József azon tézise, hogy a népművészet évszázadokon át azonos formában hagyományozódott díszítő motivumai nagy hasonlóságot mutatnak indiai, perzsa és szasszanida motivumokkal. Használatukból, utalásrendszerükből Lechner egy valaha ezekkel a kultúrákkal rokon közös építészeti örökségre következtetett, melynek aktualizálására az Iparművészeti Múzeum épületével (1893-96) tett kísérletet.”

(4) ”A kor talán legtöbb vitát kiváltó mestere, önnön stílusfejlődésében legnagyobb ívű pályát befutó építésze és egyik legkiemelkedőbb alakja Lechner Ödön” volt.

„… véleményei, állásfoglalásai egy nemzedék világképét befolyásolták.”

„Lechner Ödön élesztője, katalizátora volt kora építészeti közvéleményének. Sokan hivatkoztak rá, sokan vitatkoztak vele, sok követője és ellenfele, ellensége volt, de míg követői rá hivatkozva leginkább saját útjukat járták, támadói tanultak tőle, merítettek művészetéből. Az első világháborút megelőző két évtized szakcikkeinek többsége közvetve vagy közvetlenül vele foglalkozott.”

(5) „Az 1900 körüli évek legfontosabb alakja Lechner Ödön, aki a magyar építészeti formanyelv megteremtésére tett kísérletet.”

(6) „Lechner túl akart haladni a historizmuson, de nem egyszerűen a nyugat-európai szecesszió formajegyeinek az átültetésével. Abból a tényből, hogy a magyar fejlődésben a funkcionalizmus elvét valló mérnöképítészet nem tudta kivívni a jogait, következett, hogy Lechner nem a szerkezeti újítás, a purizmus, a funkcionalizmus irányában kísérelte meg az előbbrejutást, hanem a stílus terén. Lechner ebben Feszl közvetlen utóda volt, hiszen neki is olyan stílus megteremtése lebegett a szeme előtt, amely csak magyar földön keletkezhetett.”

Lechner Ödön jelentősebb művei:

Lechner Ödön 1868-tól 1889-ig Pártos Gyulával együtt építkezett:

– Szeged, Városháza, 1882-1883,

– Budapest, MÁV Nyugdíjintézet bérháza, VI. Andrássy út 25., 1882-1884,

– Nagybecskerek, Vármegyeháza, 1885-1886,

– Pécs Városháza, 1888-1893,

– Budapest, Thonet-ház, V. Váci utca 11/a, 1888-1889,

– Kecskemét, Városháza, 1890-1896.

– Karlóca, Szerb Görögkeleti Főgimnázium, 1889-1901.

Lechner Ödön önálló művei:

– Budapest, Iparművészeti Múzeum és Iskola, 1891-1896,

– Budapest ? Kőbánya, Szent László plébániatemplom, 1891-1897,

– Budapest, Földtani Intézet, 1896-1899,

– Budapest, Zala György villája, Ajtósi Dürer sor 25., 1898,

– Budapest, Lechner Gy. Háza, XI. Bartók Béla út 40., 1898-1900,

– Budapest, Postatakarékpénztár, V. Hold utca 4., 1899-1901,

– Budapest, Balás-villa, XIV. Hermina út 47., 1905-1907,

– Pozsony, Római Katolikus Főgimnázium, 1906-1908,

– Pozsony, Szent Erzsébet-templom (Kéktemplom), 1907-1903

Irodalomjegyzék (válogatás):

1. Ybl Miklós (válogatta és szerkesztette: Gerle János), Holnap Kiadó, 2003, Az építészet mesterei – sorozat;
2. Bierbauer Virgil: A magyar építészet története, 1937;
3. Magyarország építészetének története (szerkesztette: Sisa Józsa és Dora Wiebenson), Vince Kiadó, 1998;
4. Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867 – 1945, Urbino, 2000;
5. Magyar építészet 6. kötet – A szecessziótól napjainkig (főszerkesztő: Ritoók Pál), Kossuth Kiadó, 2004;
6. A művészet története Magyarországon (szerkesztette: Aradi Nóra), Gondolat, 1983.

Lechner Ödön emléke és jelentősebb művei fényképeken: